galéria megtekintése

A botrányos történelemkönyv

Az írás a Népszabadság
2014. 05. 14. számában
jelent meg.

Ónody Molnár Dóra
Népszabadság

Sok szülő és pedagógus is várta az MTA Filozófiai és Történettudományi osztályának rendezvényét, mégpedig egy állami körlevél miatt. Hoffmann Rózsa ugyanis kiadta, hogy az állami iskolák csak a minisztérium által „javasolt” tankönyvlistáról rendelhetnek könyvet. E listán pedig olyan kiadványok is szerepelnek, amelyek szakmaiatlanságuk, pontatlanságuk és torzításaik miatt alkalmatlanok az adott téma oktatására, szemléletmódjuk – egyes vélemények szerint – kifejezetten veszélyes a gyerekekre.

Bánhegyi Ferenc nyolcadikosoknak írt történelemkönyve (képünkön) végképp kiverte a biztosítékot. A Magyar Történelemtanárok Egyletének elnöke, Miklósi László egy tavaly írt tanulmányában felhívja a figyelmet a Bánhegyi-féle tankönyv szakmailag elfogadhatatlan, elfogult részeire. Arra például, hogy ennek alapján a gyerekek számára Hitler akár pozitív figura is lehet.

Néhány mondat Hitlerről: „Bécsben alakult ki benne az a meggyőződés, amely szerint minden politikai és társadalmi bajért a zsidók és a marxisták a felelősek.” (...) „Szervezőkészsége és szuggesztív szónoklatai révén hamarosan a párt vezére, azaz Führere lett.” A sörpuccsot merész tervnek minősíti a szerző. Börtönbe zárásából „erkölcsi tőkét kovácsolt”. Beszédei „hitelesnek és meggyőzőnek tűntek”.

 

Miklósi azt írja: „a szerző munkamódszere, hogy rendszerint nem minősít, nem foglal állást, így Hitler bemutatásakor sem. Nem magyarázza egyebek mellett a bűnbak fogalmát, a bűnbakképzés, a demagógia lényegét sem. A közölt két Hitler-propagandakép mellett sincs szerzői állásfoglalás. (…) Nem ír a könyv a fajelmélet tudományos és erkölcsi tarthatatlanságáról. Nincs szó a tankönyv szövegében, kapcsolódó feladatban a kirekesztés elfogadhatatlanságáról sem”.

Történészek és társadalomtudósok – mások mellett Ormos Mária és Ungváry Krisztián – egy hónapja petícióban fejtették ki véleményüket, amely szerint „felmérhetetlen károkat okoz, ha a történelem oktatásában ismét teret kap a politikai és ideológiai irányítás”.

A Népszabadság az egyre szélesedő tiltakozások hatására az MTA illetékes osztályához fordult azzal a kérdéssel, tervez-e tudományos állásfoglalást kiadni az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által „ajánlott” tankönyvjegyzékben szereplő történelemkönyvekkel kapcsolatban, afféle szakmai iránytűként. Az MTA-tól megtudtuk, az intézmény szabályzata alapján az Akadémia véleménynyilvánítása bonyolult folyamat. Az intézmény egésze nevében csak a közgyűlés léphet fel, illetőleg jogosítványai alapján az MTA elnöke. Az akadémikusok, illetve a tudományterületek doktorai csak a maguk nevében nyilatkozhatnak. Hunyady György, az illetékes szakosztály vezetője azonban felhívta a történelemkönyvek ügyére az osztály érintett tagjainak figyelmét, éppen azért, hogy a tegnap tartott ülésen a felkért előadók kitérhessenek rá.

A rendkívül színvonalas ülésen az előadásokban azonban csak rövid „epizódokként” került elő az oktatás, a tankönyvek ügye. Azonban az értő fül kihallhatta a szakosztály állásfoglalását, hiszen lényeges pontokon egybecsengett a felkért előadók véleménye. Mindezekből a Népszabadság azt szűrte le, hogy vállalhatatlan az állam által leszűkített listán szereplő egyes tankönyvek történelemszemlélete, és ha ezt a véleményt Orbán Viktor nem hallja meg, akkor azzal semmibe veszi a magyar tudományos élet csúcsintézmények tudósait, kutatóit.

Miklósi László felkért hozzászólóként konkrétan is kitért a tankönyvproblémára. Emlékeztetett, hogy a rendszerváltás előtti tankönyvek 1956-ot ellenforradalomnak nevezték, majd 1989 után, egy év leforgása alatt 1956 forradalommá és szabadságharccá vált. – Nem a történelmi evidenciák miatt, hanem azért, mert a rendszerváltás utáni Országgyűlés első ünnepélyes deklarációja úgy szólt, hogy 1956 forradalom és szabadságharc volt. Történelemtanárként ekkor úgy éreztem, végünk van – fogalmazott, hozzátéve, minden ahhoz a kérdéshez vezet, hogy a történelem a történész történelméről vagy a politikusok történelméről szól.

– Kérdés az, hogy a tankönyvben kinek a történelme legyen. Meggyőződésem, hogy a történészi történelemnek kell alappá válni – mondta felszólalásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy szeptembertől az állami iskolákban mindössze három tankönyv közül lehet választani az egyes évfolyamokon. – Ebből az egyik vállalhatatlan, tűrhetetlen, szerzőjének korábbi könyvei is közéleti botrányokat okoztak – utalt a Bánhegyi-féle könyvre, bár nem nevezte meg a szerzőt. Miklósi hangsúlyozta, hogy nem egy tankönyvért lobbizik, hanem azt kifogásolja, hogy számos jó könyvet száműzött az állam. Végül feltett egy fontos kérdést az MTA illetékes osztálya vezetőjének címezve: akar-e és tud-e megszólalni a bizottság. Mi ezt a megszólalást megfontolásra ajánljuk – tette hozzá, hangsúlyozva, egy tudományos tanácskozás és egy állásfoglalás nem azonos súlyú.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.