– vezet körbe bennünket Perger József. Két munkatársa csak kérdésre szólal meg, nem kevés indulattal: – Kimegy alólunk a föld. Azért nagy baj, mert én személy szerint a svájci hitelen rengeteget buktam, kétmilliót felvettem, abból még hattal tartozom, az állam csak szóban segít, érdemben nem. Ha nem ad a főnök – bök Perger felé – fedelet a fejünk fölé, ahová a családdal beköltözhetünk, akkor földönfutóvá váltunk volna. Ezek után mit mondjak magának? – kérdez vissza Koczor István telepvezető.
|
70 tehén maradt az összezsugorodott területen
Földi Imre / Népszabadság |
Társa, Vadász János kissé visszafogottabb: – Munkahely kellene, hogy megéljen az ember, a falu meg az ország. Nézzenek körül, az új földbérlet után sokkal kevesebb embert foglalkoztat az ágazat, mint korábban, és nem azért, hogy eredményesebb legyen.
Gőgös Zoltán, az MSZP országos alelnöke, a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke szinte hazajár a Zirc melletti Nagyesztergárra. Volt már itt birkalesen, azt fényképezte, hogy a földpályázaton nyertes gazdák betartják-e a pályázatukban ígért és igen magasra pontozott üzleti tervüket, tartanak-e egyáltalán állatokat a legelőn.
|
Gőgös Zoltán azt mutatta meg, mennyire elhanyagolt a föld a nyertes pályázó területén
Földi Imre / Népszabadság |
Nagyesztergáron a zirci gazdakör elnöke és családtagjai kapták a legtöbb földet – a meghirdetett ezerből 4-500 hektárt –, meg egy távolabb élő vállalkozó. Gőgös végigkísér bennünket az egyik helyi nyertes legelőjén, ahol az üzleti terv szerint több száz birkának kellene legelnie. E helyett derékig ér a gondozatlan fű. Velünk szemben egy traktor pöfög, a favágásban segít. A haszonbérletben 20 évre nyert területről ugyanis a győztes – állítólag engedéllyel – kivágta azokat a fákat, amelyek a szomszédos erdőből tévedtek oda.
– A fa az állam tulajdona, nem is értem, hogyan lehetett kivágni, mindenesetre szép hasznot hozhatott – jegyzi meg Gőgös.
Perger József ehhez azt teszi hozzá: ha valaki tényleg állatokat akar kihajtani a legelőre, ott hagyni kell fákat, hogy a jószágok, árnyékában delelni tudjanak.
|
Pergeréknél nem csak papíron léteznek az állatok
Földi Imre / Népszabadság |
– Nagyesztergár csupán egy a gyanús példák közül – magyarázza a szocialista politikus.
– Állítom, hogy sok legelőn csak papíron léteznek az állatok, a győztesek nem teljesítették az üzleti tervet, csupán a földalapú támogatást veszik fel.
Egy hektárnak nagyjából 60 ezer forint az éves haszna – osztja meg tapasztalatait.
A bíróság döntése értelmében a földpályázati bírálatok megismerhetők. Gőgös tapasztalatai szerint a szubjektíven értékelhető feltételeknél a Fideszhez, a gazdakörökhöz közeli cégeket felpontozták, a többieket pedig mélyen alul.
– Ez a mi véleményünk szerint hivatali hatáskörben elkövetett visszaélés – állítja. – Az NFA persze mindent rendben talál, állítólag szigorúan ellenőriz, de már a pályázat elbírálásakor létrejött a mutyi.
– Gyakorlatilag csak arra várunk, hogy két derék munkatársunk jövőre elérje a nyugdíjkorhatárt, utána felszámoljuk a tevékenységünket – jelenti be keserűen Perger József. – A negyven évet nálunk lehúzó asszonyok már nyugdíjba tudtak menni, de sok évtizedes munka után senkit sem szeretnénk magára hagyni. Márpedig ennyi földdel nincs életképes állattartó üzem.
A borjúkat felhizlalják vágósúlyra, majd leadják őket a vágóhídon. A korszerű tejtároló, s a fejőház üresen marad. Az unió által szigorúan ellenőrzött trágyatárolókra sem lesz szükség.
Ha a meghirdetett földekből 380 hektárt megnyernek – három éve még 435 hektáron gazdálkodtak – húsz embernek tudtak volna munkát adni a faluban, ahol 1200-an laknak.
