Tette ezt annak ellenére, hogy mint az a később keletkezett kormányzati dokumentumokból is kiolvasható, a vagyonvédelmi feladatokra kiírt közbeszerzéseken általános probléma, hogy a nyertes ajánlatokban leírt vállalási díjak sok esetben még a vagyonőrök minimálbérének és annak közterheinek a fedezetét sem biztosítják. A szakmai kamara honlapján egyébként évek óta megtalálhatók az aktuális minimális vállalási díjak.
Persze érthető, hogy a kormány miért nem akart még csak hallani sem a rezsióradíjról. A közszféra (ideértve ez esetben a bíróságokat is) mindig is élen járt a vagyonőrök éhbérért való foglalkoztatásában. Egyes minisztériumok és országos főhatóságok sikeres közbeszerzéseik után büszkén hirdették, hogy milyen jól sáfárkodtak az adófizetők pénzével, amikor „a legolcsóbb ajánlatot adó céggel szerződtek”.
Az, hogy a győztes által ajánlott órabérből még a minimálbér sem jön ki, azaz borítékolható, hogy a nyertes cég csakis valamilyen adótrükkel, adócsalással maradhat talpon, a közbeszerzéskor nem volt szempont.
Még a közelmúltban is akadt például olyan vidéki törvényszék, amely 700 forintos vállalási óradíjjal hirdette ki győztesnek a legjobb árat adó pályázót, miközben a minimálbér és közterheinek a megfizetéséhez minimum 1100 forintra van szükség. És akkor még a cég nyereségéről nem is beszéltünk.
Egy másik vállalkozás pedig 743 forintos vállalási díjjal nyerte meg a vagyonvédelmi cégek felett is gyámkodó Belügyminisztérium közvetlen irányítása alá tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közbeszerzési pályázatát.
Tavasszal aztán a kormány váratlanul beadta a derekát. Legalábbis látszólag. Ám miután a módosított vagyonvédelmi törvény megteremtette a minimális rezsióradíj bevezetésének a lehetőségét, felhatalmazta a kormányt a részletszabályok kidolgozására, a belügyminisztert pedig a minimális óradíj mértékének a megállapítására, a jogalkotás folyamata egyszeriben megállt. A kormányrendelet még elkészült, az óradíjat forintosító belügyi rendelet azonban már nem.
A tárca lapunknak is csak annyit mondott az ügyben, hogy a kormány kívánja meghatározni a rezsióradíj mértékét. Ehhez viszont előbb módosítani kell a vagyonvédelmi törvényt, mert az jelenleg a belügyminisztert hatalmazza fel rá. Ez azt jelenti, hogy az idén valószínűleg már nem lesz minimális rezsióradíj a vagyonvédelemben.
Azt nem tudni, februártól augusztusig miért gondolta meg magát a kormány. Egyes források szerint a színfalak mögött kormányon belül már évek óta dúló Lázár–Pintér-háború következménye, ami történt; a lépéssel Pintér befolyását és tekintélyét kívánták gyengíteni az iparág szereplői előtt.
Más források szerint egyes befolyásos, a jelenlegi rendszer fennmaradásában érdekelt vagyonvédelmi cégek „sírták ki” maguknak a változatlanságot. De azoknak a cégeknek és intézményeknek is érdekük az, hogy minden ugyanígy maradjon, amelyeknek az új rendszerben 20-40 százalékkal többet kellene fizetniük a vagyonőrök szolgáltatásaiért, mint eddig.
Az év végén számos vagyonvédelmi cég szerződése lejár. Ám sem ők, sem leendő megbízóik nem tudják, milyen vállalási óradíjjal kössék meg az új kontraktusokat, mi alapján készítsék el üzleti tervüket. Pedig a kormány szerint kiemelt fontosságú területről van szó. Annyira fontos, hogy ráérnek a szabályozással.
