Ez három pártnál csak akkor lehetséges, ha hét kerületben elindulnak egymással szemben, a többit pedig úgy osztják fel egymás között, hogy mindhármuknak jusson legalább öt. Ez a koordinált indulás, amihez az Együtt–PM ragaszkodott, mondván: az áprilisi parlamenti választás kiábrándító eredménye után csak ott hajlandók együttműködni, ahol győzni lehet, a vereségre nem kötnek szövetséget. Arról, hogy mely kerületek számítanak esélytelennek, nem volt nagy vita. Hatot lapunk már június elején eltalált.
Végül annyi változás történt, hogy négy budai kerület, illetve a XVI. kerület és Soroksár mellett nem a Belváros, hanem a Józsefváros lett a hetedik. A Várnegyedben és a Hegyvidéken nincs sok keresnivalója a baloldalnak: mindkét helyen a jobboldal kormányoz 1994 óta, és az országgyűlési választáson is tíz százaléknál nagyobb volt a különbség a Fidesz javára. Az I. kerületben ötödik ciklusára készülhet Nagy Gábor Tamás, és van mivel kampányolnia: a félkész Várkert Bazárt már a tavasszal átadták, de még folyik a munka, ami további ceremóniákra ad alkalmat.
Néhány hete megnyílt az egykori Honvéd Főparancsnokság felújított épülete a Dísz téren és kész a Clark Ádám tér is. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke sem sokat kockáztatott, amikor otthagyta a parlamentet az általa 2006 óta vezetett XII. kerület kedvéért: négy éve a szavazatok 67 százalékával győzött. Visszafogott reményekkel induló ellenfelei: a szocialista Tüttő Kata, Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK elnökségi tagja és Komáromi Zoltán háziorvos az Együtt–PM színeiben.
|
Budapest, a gazdag, Budapest, a szegény
Földi Imre |
A II. kerületben már nyert egyszer a baloldal: 2002-ben minimális különbséggel az MSZP-s Horváth Csaba lett a polgármester. Noha idén is indul, ez inkább kényszer, mintsem a győzelembe vetett hit megnyilvánulása: ahhoz, hogy a szocialisták listavezetője lehessen, és folytathassa a munkát a Fővárosi Közgyűlésben, polgármesterjelöltnek kell lennie. A kerületben az erőviszonyok tizenkét év alatt alaposan megváltoztak. A fideszes Láng Zsolt legutóbb a voksok 66 százalékával győzött.
Az Együtt–PM elnökségi tagját, Hajdú Nórát állítja rajthoz, miután Falus Ferenc volt tiszti főorvos, akit eredetileg a II. kerületben indítottak volna, Tarlós István kihívójává lépett elő. A három leggazdagabb budai kerületben tehát semmi sem veszélyezteti a Fidesz győzelmét. A XVI. kerületi kertvárosban is könnyedén újrázhat a hat éve tartó útfelújítási programmal büszkélkedő fideszes polgármester, Kovács Péter. A baloldal annak ellenére mondott le erről a városrészről, hogy azt korábban nyolc évig szocialista politikus irányította. Igaz, Kovács már négy éve is fölényesen nyert.
Budafokon csak annyiban más a helyzet, hogy Szabolcs Attila polgármester nem mérkőzik meg újra, miután áprilisban parlamenti képviselő lett, helyettese, Karsay Ferenc indul a XXII. kerületben, és ő számít biztos esélyesnek. A legismertebb ellenzéki jelölt a DK szóvivője, Gréczy Zsolt. Eleve esélytelennek könyvelte el a baloldal a jómódú kerületek sorába aligha illő VIII. kerületet is, ahol a parlamenti választáson alig ötszázalékos különbséggel győzött a Fidesz. Ennek oka, hogy nem találtak olyan kihívót, aki eséllyel indult volna Kocsis Mátéval, a Fidesz kommunikációs igazgatójával szemben.
Kocsis 2009-ben időközi választáson vette át a kerület vezetését a tizenöt évig regnáló SZDSZ-es Csécsei Bélától, és azóta úgy megszilárdította hatalmát, hogy akár át is aludhatná a kampányt. De nem teszi. A közbiztonság további javítását ígéri, azt, hogy 300 millió forintból arcfelismerésre is képes kamerarendszert telepít. Kivételnek számít a feladott kerületek között Soroksár, mivel nem kormánypárti a polgármestere. A XXIII. kerületet 1994 óta Geiger Ferenc irányítja: először az MSZP és az SZDSZ támogatásával választották meg, azóta négyszer egy civil egyesület jelöltjeként, igaz, mindig baloldali ellenlábas nélkül, négy éve ráadásul már csak 80 szavazatnyi előnnyel.
Ezúttal viszont mindhárom baloldali párt állít polgármesterjelöltet – az Együtt–PM például társelnökét, Székely Sándort – Soroksáron, amely afféle alvóvárosként továbbra is küzd azzal, hogy nincs közvetlen tömegközlekedési kapcsolata a városközponttal, melynek húsz százaléka csatornázatlan, és ahol csak tavaly döntöttek önálló rendőrkapitányság létrehozásáról. A Fidesz alpolgármesterét, Orbán Gyöngyit indítja Geigerrel szemben, a baloldal széttagoltsága miatt jó esélyekkel.
Ahol a fidesz az esélyes
További négy kerületben meglepetés lenne, ha nem a kormánypárt győzne, de nem mehet biztosra. A legstabilabbnak a XVII. kerületi polgármester, Riz Levente állása tűnik. Négy éve a választók 70 százaléka szavazott rá.Most a DK-s Gy. Németh Erzsébet indul ellene, aki 2002-ben az MSZP főpolgármester-jelöltjeként harmadik lett Demszky Gábor és Schmitt Pál mögött. Némi reményt jelent számára, hogy áprilisban a rákoskeresztúri lakótelepi körzetek némelyikében a baloldali összefogás győzött, a Rákosmente nagyobb részét kitevő családi házas övezetekben viszont simán nyert a kormányoldal, és ez várható októberben is a főváros legnagyobb kerületében.
Új jelöltet indít a Fidesz a Belvárosban, miután a 2006 óta polgármesterkedő Rogán Antal a parlamenti politikát választotta, helyettese, Puskás András pedig kormányzati állást kapott. Ezért döntött úgy a baloldal, hogy közös jelöltet állít az V. kerületben a nemrég alpolgármesterré választott Szentgyörgyvölgyi Péter ellenében, méghozzá Juhász Pétert, az Együtt–PM társelnökét. Az országos média érdeklődését is felkeltő kampány nem annyira helyi ügyekről, mintsem a jelöltek viselt dolgairól szól.
Juhász vagyongyarapodásuk és lakásügyeik miatt Rogán és két helyettese ellen is feljelentést tett. A válasz erre rendszerint az, hogy az ellenzéki politikust korábban elítélték kábítószer-termesztésért. A kerület vezetése egyébként is biztosra megy: október 1-jére, az idősek világnapjára időzítve minden – havi 14 ezer forint fűtéstámogatásra is jogosult – kerületi nyugdíjas tízezer forintos Erzsébet-utalványt kap.
Rogán négy éve a szavazatok háromnegyedét megszerezte, aligha függetlenül attól, hogy a Belváros nagy része megújult az elmúlt években, s a parlamenti választáson is jelentős volt a kormánypárt előnye. Nem úgy Óbudán, ahol a bal- és a jobboldal döntetlenre végzett áprilisban. A 2006 óta hivatalban lévő Bús Balázs leváltása viszont váratlan fejlemény lenne a III. kerületben:mivel ő legutóbb több mint 30 százalékos különbséggel győzött, ráadásul a helyi MSZP és Együtt–PM az elmúlt hónapokban leginkább az egymás elleni háborúval volt elfoglalva.
Jelöltjük hosszú vita és néhány vétó után Béres András PM-es önkormányzati képviselő lesz. Bús sikerként könyvelheti el a Szent Margit Kórház önállóságának visszaállítását, a kampányban pedig polgármestertől némileg szokatlanul a közterületi kamerarendszer kiépítéséért és a békásmegyeri piac felújításáért gyűjt aláírásokat, nyilván azért, hogy a hagyományosan balra szavazó lakótelepi részeken is támogatókat gyűjtsön.
Négy év után próbálja visszaszerezni a polgármesteri széket a legnagyobb (145 ezres) lélekszámú XI. kerületben, Újbudán a szocialista Molnár Gyula. Nem lesz egyszerű dolga, noha négy éve csak 8 százalékponttal kapott ki a fideszes Hoffmann Tamástól annak ellenére, hogy néhány nappal a voksolás előtt az ügyészség meggyanúsította. Végül idén májusban mentették fel a hivatali visszaélés vádja alól. Már a tárgyalóteremből kilépve bejelentette: indul a választáson. Molnár a XI. kerületben a 2002 és 2010 közötti eredményeivel kampányol, míg Hoffmann az azóta elvégzett fejlesztésekkel.
Az idei parlamenti és EP-választáson mindenesetre a Fidesznek szavaztak bizalmat 6-8 százalékos különbséggel. Újbuda és más népes kerületek jelentősége azért kiemelkedő, mert az új Fővárosi Közgyűlésben a kettős többség elve érvényesül: a döntésekhez nemcsak a testület számszerű többsége kell majd, hanem legalább annyi polgármester akarata is, ahányan együtt Budapest lakosságának több mint a felét képviselik. Így a XI. kerület polgármesterének szava hatszor, az óbudaié ötször annyit számít,mint a soroksárié vagy a belvárosié.
Ahol minden eldől
Úgy tűnik, hat kerületben dőlhet el, hogy a kormányoldal vagy az ellenzék szerez többséget a nagyrészt polgármesterekből álló új Fővárosi Közgyűlésben. Négyben döntetlenre végzett a Fidesz–KDNP és a baloldal a parlamenti választáson, és a másik kettőben is csak három százalékpont volt a különbség. A kormánypártok mellett szól, hogy jelenleg mindenhol ők adják a polgármestert, és öten újra indulnak. Az önkormányzati választáson mindig könnyebb a hivatalban lévők dolga.
A VI. és a VII. kerület, Terézváros és Erzsébetváros közül a baloldalon az utóbbit tartják valamivel könnyebben nyerhetőnek. A fideszes Hassay Zsófia és Vattamány Zsolt négy éve szerezte meg a két belső kerület polgármesteri székét, és a kormánypárt most a korábbi botrányhősök visszatéréséri kísérleteire figyelmeztet. Terézvárosban a kerékbilincselési ügyben pénzbüntetésre ítélt Hatvani Csaba kerületi MSZP-elnökké választása, a VII. kerületben Hunvald György, volt polgármester feltűnése adott muníciót a kormányoldalnak.
Hunvald, miután júliusban jogerőssé vált az ellene hivatali visszaélés miatt hozott ítélet, lemondott a szocialista pártszervezet vezetéséről. Ám az Együtt–PM is úgy ítélte meg, hogy a DK polgármesterjelöltjeként megnevezett, egy oktatási alapítványt vezető Tóth Tibor túl szorosan kötődik a korábbi városvezetéshez, és szerepe lehetett a Janikovszky iskola nagy tiltakozást kiváltó bezárásában, ezért a Gyurcsány-párt új aspiránst állított a korábban az MTK ügyvezetőjeként dolgozó Farkas Ferenc személyében. A VI. kerületben az Együtt–PM egy volt SZDSZ-es politikust indít, Kiss Róbertet.
A helyi ügyek – így például a leromlott állapotú bérházak felújítása – mellett az országos politika is dönthet a szoros versenyben. Gegesy Ferenc liberális politikusként húsz évig irányította a IX. kerületet és az ottani, több díjjal jutalmazott – bírálói szerint viszont lakosságcsere árán megvalósított – városrehabilitációt. Gegesy egyike volt a legsikeresebb polgármestereknek, s négy éve azért maradt alul a fideszes Bácskai Jánossal szemben, mert az MSZP saját jelöltet állított, Pál Tibor korábbi alpolgármestert, aki harmadannyi szavazatot kapott ugyan, mint Gegesy, de ezzel meggátolta a győzelmét. Idén viszont beállt a most már az Együtt–PM színeiben induló politikus mögé.
Áprilisban a Fidesz–KDNP győzött a Ferencvárosban csekély különbséggel, ám a baloldalon abban bíznak, hogy a volt polgármester megfordítja az állást. Ezt várják a XV. kerületben is, ahol a városrészt 1996 és 2010 között vezető Hajdu László indul a DK jelöltjeként. Négy éve, miután összeveszett a helyi szocialistákkal, önállóan indult, az MSZP nem támogatta, és ezzel épp annyi szavazatot vesztett, amennyi a győzelemhez kellett volna. Most a kezére játszhat, hogy a helyi Fideszt belharcok sújtották: két alpolgármestert is kizártak a pártból, és László Tamás eddigi polgármester sem indul újra.
Kőbányán nehezen hozták tető alá a baloldali egységet: végül a DK-s Élő Norbert lesz Kovács Róbert kihívója, aki négy éve az MSZP színeiben simán kikapott, igaz, akkor függetlenként elindult a X. kerületben a korábbi MSZP-s polgármester is. Kiemelt kampánytéma lehet a Népliget régóta esedékes fejlesztése – a polgármester ezt ígéri –, míg az ellenzék a kerület határán végállomásozó hármas metró lesújtó állapotát is felhasználhatja a tavasszal némi baloldali fölényt mutató kerületben.
Pestszentlőrincen áprilisban alig néhány szavazat döntött a Fidesz javára. A Havanna lakótelepet és Pestszentimrét is magában foglaló XVIII. kerületben nincs hiány kampánytémából az iskolai férőhelyhiányon át a Cséry-telepi környezetszenynyezésig. Ezzel együtt nem lenne meglepő, ha a kerület képviselőjelöltjeként a kampányban őrizetbe vett volt MSZP-elnökhelyettes, a költségvetési csalás gyanúsítottjaként házi őrizetben lévő Simon Gábor és rejtélyes százmilliói is felbukkannának a hírekben. Az ellenzék jelöltje a szocialista Szaniszló Sándor a fideszes polgármester, Ughy Attila ellenében.
A „vörös félhold”
Újpesttől Csepelig húzódó vörös félholdként írta le a fideszes Papcsák Ferenc tavasszal a főváros azon részeit, ahol a baloldal le tudta győzni a kormánypártot. Az MSZP és szövetségesei a Hungária körgyűrű környékére szorultak vissza – mondta diadalittasan, de mégis szomorúan, amiért saját körzete, Zugló is ezen félhold része. Kétségtelen, hogy a demokratikus ellenzék most is ezekben a kerületekben indul a legjobb esélyekkel.
A legjobbal a XIII. kerületben, ahol a szocialisták (miután a baloldal áprilisban 15 százalékos különbséggel nyert) olyannyira magabiztosak, hogy az Együtt–PM-mel és a DK-val sem állapodtak meg, a két párt ezért közös önkormányzati képviselőjelölteket állít az MSZP-vel szemben, ami néhány választókerületben fi deszes győzelmet is eredményezhet. A városrészt húsz éve vezető Tóth Józsefnek azonban vélhetően nem lesz baloldali kihívója, kormánypárti ellenfele, Bagdy Gábor pedig inkább csak listás mandátumban reménykedik.
Angyalföld 2010 tavaszán vörös enklávé volt a narancssárga országban, de az őszi önkormányzati választáson még két budapesti kerület felzárkózott hozzá: Kispest és Pesterzsébet. Mivel a harmadik ciklusára készülő Gajda Péter a XIX. kerületben és a XX. kerületet 1998 óta megszakítás nélkül vezető Szabados Ákos négy évvel ezelőtt nagy ellenszélben is győzni tudott, idén is erre lehet számítani, bár Pesterzsébeten tavasszal kiegyenlített volt a bal- és a jobboldal támogatottsága. E három kerületben a baloldal tehát sikeres városvezetőiben bízhat.
Három másikban pedig azért reménykedhet, mert az országos vereség ellenére áprilisban viszonylag magabiztosan hozta őket. Angyalföld mellett Újpest, a IV. kerület volt az, ahol a baloldal a májusi EP-választáson is legyőzte a Fideszt. Az ezúttal is induló Trippon Norbert, volt szocialista alpolgármester 2010-ben kevesebb mint ezer szavazattal maradt alul a most a kerületi orvosi rendelők és iskolák felújításával kampányoló Wintermantel Zsolttal szemben.
Szoros verseny ígérkezik annak ellenére, hogy a fideszes polgármester a napokban elég szokatlan módon megosztotta a Századvég közvélemény-kutatását, miszerint még a magukat baloldalinak mondó újpestiek között is ő legnépszerűbb, az összes szavazó körében pedig 65:8 arányban vezet a szocialista jelölttel szemben. Egy ilyen választási eredmény viszont több mint meglepő volna.
Csepelen az eddigi polgármester, Németh Szilárd rezsibiztos jobbkezét, Borbély Lénárdot indítja a Fidesz.Mivel a XXI. kerületet eddig irányító fideszes politikusnak a közüzemi díjak csökkentése sem volt elég az áprilisi egyéni győzelemhez, októberben is a DK-s Horváth Gyulával próbálkozó ellenzék tűnik esélyesebbnek. Nem ígérkezik túl szofisztikáltnak a kampány – amelyben a munkahelyteremtésről, az egykori Csepel Művek rendbetételéről, a panelprogram folytatásáról és a Kis-Duna rehabilitációjáról is szót lehetne ejteni a jövedelembevallások alapján a legszegényebb fővárosi kerületben.
A Fidesz helyi elnöke például azzal kezdte, hogy Horváth alpolgármesteri ideje alatt több száz ferencvárosi romát „deportáltak” Csepelre. Zuglóban az egyik legnépszerűbb ellenzéki politikus, Karácsony Gergely, a PM társelnöke a közös ellenzéki jelölt, fideszes ellenfele pedig szintén egy alpolgármester, Rozgonyi Zoltán. Karácsony mellett szól, hogy áprilisban jól szerepelt választókerülete zuglói részén, de nem lesz könnyű dolga. Várnai László, a Civil Zugló Egyesület vezetője a kampánynyitó sajtótájékoztatóján egy XIV. kerületi térképpel lepte meg a Budán lakó politikust, és arra figyelmeztetett, hogy Zuglót az előző két ciklusban is máshol élő polgármester vezette, nem sok eredménnyel.
Várnaival – akinek korábban azért kellett távoznia az LMP-ből, mert felesége feljelentette bántalmazásért –, számolni kell: a legutóbbi önkormányzati választáson 11 százalékot ért el, és élharcosa a Városliget beépítése elleni tiltakozásnak, ami Zuglóban a kampány egyik legfontosabb témája lesz, így elvihet annyi szavazatot, ami Karácsony győzelméhez kellene. Ez a kerület áprilisban és májusban is a négy legbaloldalibb városrész között volt, nehezen képzelhető el jó ellenzéki szereplés zuglói vereség esetén.
