Az eddiginél sokkal kreatívabbaknak kell lenniük azonban, ha mozgósítani akarnak – véli Kordás. Ezért úgy gondolja, a szakszervezetnek minden fontos, akár a gyárkapukon is túlmutató kérdésben véleményt kell nyilvánítania. Ugyanakkor új szövetségi politikára van szükség, a tagság mellett együtt kell működniük a többi érdekképviselettel, de a civil kezdeményezésekkel is. Ma fiatalok sora szervezkedik a Facebookon, és ha a közösségi tér kínálta lehetőségeket már kinőtték, a szakszervezet – hiszen ők is dolgoznak vagy dolgozni fognak valahol – újabb terep lehet a számukra.
Az érdek-képviseleti struktúra átalakítását is szükségesnek tartja az elnök. Szerinte az ágazati szerveződés a jó megoldás: az iparban, a szolgáltatási szektorban és a közszférában dolgozók alkothatnának egy-egy részszövetséget, s az MSZSZ-en belül ezt a rendszert támogatják. A ma részben önállóan működő munkahelyi szakszervezetek önmagukban sokat nem tudnak elérni, ezért az integráció lehet a megoldás – véli Kordás. Ha pedig elég sokan vannak – tette hozzá –, a hatalom felett erős kontrollt gyakorolhatnak, s megkerülhetetlen tényezővé válhatnak a munkavállalókat érintő döntések előkészítése során.
Gaskó István Liga-elnök még merészebb elképzeléseket fogalmazott meg: szerinte hosszabb távon egyetlen szakszervezeti szövetség jöhet létre Magyarországon. Ma ennek a feltételeit nem látja biztosítottnak, azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy belátható időn belül kétpólusú rendszer alakul ki, s az egyik oldalon a Liga, a másikon az MSZSZ áll majd. Hangsúlyozta: ez nem politikai szembenállást jelentene, inkább csak azt, hogy a két szövetség különböző szervezetfilozófiája és eltérő múltja okán egyelőre nem érett meg a helyzet az egyesülésre.
|
Szakszervezeti tüntetés 2013. május 1-én a Kós Károly sétányon. Akkor még ment együtt
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A Liga egyébként 1996 óta két alkalommal tett kísérletet arra, hogy a hat konföderációt közös ernyőszervezetben egyesítse, de kudarcot vallottak – emlékeztetett Gaskó. Így 2005-ben felhagytak a próbálkozással, de az elnök szerint ezzel nem ők jártak rosszul, mert azóta kilencven szervezet csatlakozott hozzájuk, tíz más konföderációból. Ugyanakkor a megyei szervezeteikbe ezres nagyságrendben léptek be a kis- és közepes vállalkozások dolgozói.
Ennek ellenére sem elégedett Gaskó: bár folyamatosan erősödnek, a 120-130 ezres taglétszámuk elenyésző a mintegy négymillió foglalkoztatotthoz képest. Az alacsony szervezettség egyik okát abban látja, hogy az elmúlt huszonöt esztendőben valamennyi kormány igyekezett elérni, hogy ne legyen hatékony érdekvédelem. Vagyis a hatalom szerinte mindig a szakszervezetek megosztására törekedett – s ezzel a kijelentésével mindjárt cáfolta azt a vélekedést, amely szerint kivételesen jó kapcsolatokat ápolna a jelenlegi miniszterelnökkel –, mert jobb, ha egymással foglalkoznak. Ennek a tapasztalatnak a birtokában lehetőséget lát viszont arra, hogy az ilyen szándékkal szembemenjenek.
|
Gaskó István sajnálja, hogy a baráti jobbot nem fogadták el
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Ezért ajánlott korrekt együttműködést az MSZSZ-nek, és sajnálja, hogy a baráti jobbot nem fogadták el – mondta Gaskó. Pedig nem akart egyebet, mint hogy a munkavállalókat érintő fontosabb kérdésekben jussanak egyezségre, s idén május 1-jén együtt majálisozzanak. A szakszervezeti vezető nemigen érti, hogy ez utóbbi ajánlatát azzal utasították vissza, hogy a sátorhelyeket már lefoglalták, és emiatt a Ligának nem jut hely.
Ennek ellenére vallja, hogy véget kellene vetni a rivalizálásnak, s a belharcok helyett az alapfeladatukra, a munkavállalók érdekképviseletére kellene koncentrálni.
