A képviselőket ugyanis az alaptörvény szerint közvetlenül kellene megválasztani, tehát nincs lehetőség arra, hogy e tisztségbe a kerületi polgármestereket delegálják. A régiek és az újak egy-egy ügyben nem először vélekedtek másként, de hamarosan megszűnhetnek a konfliktusok, mert a renegátok törpe kisebbségbe kerülnek. Szeptemberben távozik a testületből Bragyova András, akit egykor a parlament MSZP-jelöltként választott meg, valamint a Fidesz által támogatott Kovács Péter. Novemberben pedig leveti a talárt Balogh Elemér, aki szintén a jobboldal javaslatára vált az AB tagjává.
|
| Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Jövő februárban megszűnik az elnök, Paczolay Péter megbízatása is, aki annak idején valamennyi politikai erőt maga mögött tudhatta. Ők mindannyian az önkormányzati választási törvény kapcsán elfogadott határozat ellen szavaztak. Velük voksolt Kiss László és Lévay Miklós, akik a szocialisták „emberei”, és 2016 márciusáig maradhatnak. A parlament júliusban határozott arról, hogy létre kell hozni az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottságot, mert a megüresedő posztokra új embereket kell delegálni. Korábban ez a grémium paritásos alapon állt fel, tehát a frakciók egy-egy tagot delegálhattak.
A nagyobbik kormánypártnak még a koalíciós partnerére sincs szüksége saját akarata érvényesítéséhez
Így a parlamenti pártok csak úgy jelölhettek bárkit, ha az egyes személyekről sikerült megállapodniuk. A második Orbán-kormány hivatalba lépése után azonban ezt a szabályt is szinte azonnal átírták. A hatályos rendelkezések szerint az Alkotmánybíróság tagjaira a képviselőcsoporttal rendelkező pártok által jelölt „legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölőbizottság tesz javaslatot”, és e testület munkájában a frakciók legalább egy-egy képviselője vehet részt. A grémiumban viszont a többség mindig a Fideszé volt, tehát az ellenzék akkor sem jelölhetett volna senkit, ha találnak olyan személyt, akit a Jobbik, az LMP és az MSZP egységesen tud támogatni.
Így különösebben nem meglepő, hogy 2010 óta kizárólag a Fidesz emberei válhattak alkotmánybíróvá. Most is ez a helyzet, mert a parlamenti határozat szerint a kilenctagú jelölőbizottságba öt személyt a Fidesz küldhet, míg egyet-egyet a KDNP, az MSZP, a Jobbik, illetve az LMP delegálhat. Jelölt pedig az lehet, akit legalább öt bizottsági tag támogat.
Ebből az következik, hogy a nagyobbik kormánypártnak még a koalíciós partnerére sincs szüksége saját akarata érvényesítéséhez. Igaz persze, hogy a parlamenti kétharmadhoz kell a kereszténydemokraták voksa is, bár kérdéses, velük kell-e egyáltalán önálló politikai entitásként számolni.
Tóth Bertalan, az alkotmánybírákat jelölő bizottság MSZP-s tagja kérdésünkre elmondta: korábban módosító indítványt nyújtottak be annak érdekében, hogy a testület csak kétharmaddal dönthessen arról, kiket tart alkalmas személynek. Ebből az következett volna, hogy a kilenctagú grémium hét tagjának igen szavazatára van szükség a jelöléshez, de a javaslatot a kormányoldal nem fogadta el.
Az ellenzéki politikus elmondta, hogy szeretnék tisztázni az eljárási rendet is, de egyelőre ezzel kapcsolatban sincs semmilyen konkrét információja. Így csak annyit mondott el, hogy senkit nem akarnak komolytalan helyzetbe hozni. Vagyis: átgondolják, érdemes-e a pártnak bárkit potenciális alkotmánybíró-jelöltként megnevezni.
