galéria megtekintése

A kockák bánhatják a karcsúbb Liget-projektet

Az írás a Népszabadság
2015. 05. 26. számában
jelent meg.


Szalai Anna
Népszabadság

Kikerülhet a Liget projektből a fotó- és az építészeti múzeum, de Józsefváros vélhetőleg örömmel befogadná mindkét intézményt. Az új múzeumokra az idén ötmilliárdot költenek, holott még elfogadott tervek sincsenek. A költözés előkészítése 160 millióba kerül.

Már az idén 2,7 milliárdot költenének a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeumra, holott még az sem dőlt el, hogy az építészeti pályázaton kihirdetett két győztes – a norvég Snøhetta, illetve a japán SANAA – terve közül melyik valósul meg. A döntést a meghívásos közbeszerzési eljárás eredményeként hozzák meg. Csak ennek lezárása után kezdődhet meg a jelenleg egyévesre becsült tervezési folyamat, amelynek végére Jelinek Balázs, a Városliget Zrt. projektigazgatója szerint is jelentős átalakuláson mehet át a győztes koncepció.

Az engedélyezési procedúrával együtt ez akár a jövő év végéig húzódhat. Szintén jelentős összeget, 1,3 milliárdot költenek a Néprajzi Múzeumra, holott ezt többen – köztük L. Simon László parlamenti államtitkár – másutt is el tudnák képzelni.

Józsefváros képviselőtestülete például felkérte Kocsis Máté polgármestert, hogy kezdeményezzen egyeztető tárgyalásokat a kormány illetékes tagjaival a Józsefvárosi pályaudvar funkcionális megújulását eredményező beruházásról, amely a Liget-projekt alternatívájaként, vagy akár annak részeként valósulhatna meg. A kerületvezető júliusra ígért tájékoztatást.

 

De a Néprajzi Múzeum esetében legalább van győztes pályázat, amelynek koncepciójával a néprajzos szakma is elégedett. Igaz, az építészek kevésbé. A Fotó és az Építészeti Múzeum terveit korrektnek tartják, de könnyen lehet, hogy meg sem épülnek. Ez a két kiállítótér eshetne áldozatul a Liget-projekt karcsúsítási törekvésének. Az idei költségvetési tervben mindenesetre 527, illetve 341 milliót irányoztak elő rájuk. Jóval kevesebbet, mint az ezeknél kisebb Zene Házára, amelyre 700 milliót szánnak. Legalábbis ez derül ki abból a táblázatból, amelyben a Nemzetgazdasági Minisztérium a Parlament Költségvetési Bizottságának kérésére részletezte, mire szánják a Liget Budapest-projektre 2015-re utólag kicsípett 11,7 milliárdot.

A rét két oldalán lévő kockaépítmény lenne a fotó- és az építészeti múzeum
A rét két oldalán lévő kockaépítmény lenne a fotó- és az építészeti múzeum
Liget Budapest Projekt

Banai Péter Benő minisztériumi államtitkár a bizottsági ülésen először ugyan azzal hárított, hogy a részleteket majd a költségvetési zárszámadáskor közli, de a héten mégis megküldte a listát. Ebből az is kiolvasható, hogy a múzeumok költöztetésének előkészítésére 158,8 millió forintot szánnak. Azt viszont továbbra sem tudni, hogy az idén 200 milliós tételt jelentő Olof Palme ház milyen funkciót kap a rekonstrukció után.

A Fővárosi Nagycirkusz 50 milliót kap a felújításra, míg a Hermina útra tervezett parkolóházra 20 milliót költenek az idén. Ennél sokkal vaskosabb tétel a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának 1,2 milliárdos rekonstrukciója, illetve az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ építésének idei 1,4 milliárdos számlája.

Az infrastruktúrára szánt 830 millió felhasználásáról viszont valóban csak a költségvetési elszámoláskor tudhatunk meg többet. A jövő évi költségvetés tervezetében ennél jóval több, 19,1 milliárd szerepel a Városliget-projekt soron, bár Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő április végén harmincmilliárdról tudott. Igaz, a Fővárosi Nagycirkuszra további 3,5 milliárdot irányoztak elő.

Az idén májusra ígérték a tájépítészeti pályázat kiírását. Csakhogy a történeti kertek rekonstrukcióját külön kormányrendelet szabályozza, amelynek értelmében meghatározott tartalmú vizsgálati dokumentációt kell a pályázati felhíváshoz csatolni. Erre a építészkamara táj- és kertépítő tagozata hívta fel a Városliget Zrt. figyelmét, de végül egy szűkített verzió készült el. Így ez képezi majd a tender részét, amit Bardóczi Sándor tájépítész a park igényes felújítása és a zöldfelület védelme miatt egyaránt aggasztónak talál. A szakember mindemellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a faállományfelmérést főként akkor készítik el, amikor arra a kérdésre keresik a választ, pontosan mennyi egy fa eszmei értéke, illetve a kivágásakor fizetendő kárpótlás. A fakataszterben viszont a fa pontos helyét, fajtáját, törzsméretét, egészségi állapotát és becsült korát rögzítik.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.