galéria megtekintése

Irtóznak a magyar politikától, és ők akarnak irányítani

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 11. számában
jelent meg.


Szalai Anna
Népszabadság

Az elmúlt egy év kormányellenes tüntetéseiben sokszor szervező szerepet vállaló civil szervezetek még nem döntötték el, hogy a jelenlegi ellenzékkel közösen vagy inkább nélkülük indulnának a következő választásokon. Legkevésbé a Jobbik, leginkább az Együtt, illetve a PM esetében tartják elképzelhetőnek az együttműködést – derül ki egy friss kutatásból.

A hazai civil szervezetek politikához való viszonyát vizsgálta idén nyáron indított kutatásában a Republikon Intézet. A felmérésbe olyan szerveződéseket vontak be, amelyek tavaly ősz óta három politikai konfliktusban is szerepet vállaltak. Így bekapcsolódtak az Origo főszerkesztőjének eltávolítása utáni, a Norvég Civil Alap által támogatott civilek melletti, illetve a netadó elleni tüntetéssorozatokba. Összesen 68 ilyen szervezetet találtak, amelyek közül 63-at értek el, de végül csak 18 szervezet töltötte ki a kérdőíveket. A felmérés eredményét Mikecz Dániel kutatásvezető ismertette a Népszabadsággal.

A civil szervezetek többsége úgy véli, szükséges némi távolság a politikától ahhoz, hogy megőrizhessék hitelességüket.

Különösen igaz ez a hatalmon lévő politikai erőkre. Így például a jelenleg kormányzó Fidesz–KDNP a megkérdezett szervezetek alig 35 százalékának tűnik megfelelő partnernek, míg az Együttel a válaszadók 94 százaléka tart elképzelhetőnek valamiféle együttműködést. Leginkább a Jobbikot utasítják el, csupán 12 százalék dolgozna velük. A többi politikai párt 70-88 százalékos eséllyel találhat társakat a közös gondolkodáshoz.

 

Az együttműködést elsősorban szakmai alapon képzelik el a civilek, de elfogadhatónak tartják azt is, ha egy politikus felszólal a rendezvényükön. Ők maguk viszont nem csatlakoznának politikai kezdeményezéshez.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A kutatásból az is kiderült, hogy a civil támogatás nem forgatható be közvetlenül a választási küzdelembe, mivel a szervezetek többsége nem szeretne közös jelöltet állítani politikai párttal, egyedül viszont szívesen ringbe szállnának. A civilek egyelőre erősen megosztottak abban a kérdésben, hogy a következő választásokon kimaradjanak egy esetleges ellenzéki együttműködésből, vagy éppen ellenkezőleg, részt vegyenek benne.

A válaszadók 41 százaléka tartja jó ötletnek a közös indulást. A civil szerveződések nagyobb része, 76,5 százaléka „saját hangot” szeretne a törvényhozásban, és úgy véli, hogy a civil társadalomnak közvetlen beleszólást kellene kapnia a választott képviselők munkájába.

Mint például az egyre nagyobb szerephez jutó iparkamara vagy éppen a Költségvetési Tanács.

A Friedrich Ebert Stiftung alapítvány támogatásával megvalósult felmérés szerint a civil szféra ódzkodik anyagi támogatást elfogadni politikai párttól. Ugyanakkor 53 százalékuk szerint képtelenség kizárólag magánadományokból fenntartani a civil szervezeteket. Az uniós, illetve állami forrás elfogadása viszont nem veszélyezteti a hitelességüket, feltéve, hogy a támogatás nem jár a függetlenségük csorbításával. A válaszadók abban is egyetértenek, hogy a szervezet hitelességét nem a tagok vagy az önkéntesek száma határozza meg, hanem a szakmai múlt és tevékenység.

A jelen választópolgára sokkal kevésbé tekintélytisztelő, mint a rendszerváltozás korának szavazói.

Elsősorban a középosztálybeliekre jellemző egyfajta egészséges szemtelenség, amely egyre kevésbé fogadja el, hogy a politikus felette állna.

A tavaly őszi tüntetések idején sokan várták egy vezető felbukkanását, aki arcot adna a tiltakozáshoz. De éppen ez az „arctalanság” tette lehetővé a széles társadalmi támogatottságot – magyarázta Mikecz Dániel. A kutató szerint a tüntetéseken való részvétel nem csupán véleménynyilvánítási forma, hanem élményszerzés is. Erre utal a demonstrációkon készült szelfik különféle hálózatokon való megosztása. Ilyenformán egyre kevesebb szerep jut a nyilvánosság hivatásos „kapuőreinek”.

A civil cselekvők és célcsoportok azonban továbbra sem ugyanazon társadalmi csoportból verbuválódnak. A szervezetekben főként középosztálybeli diplomások tevékenykednek, míg a célcsoport – hajléktalanok, menekültek, prostituáltak – a társadalom perifériájáról érkeznek. De ez alól is egyre több a kivétel: a netadó elleni tüntetés például széles társadalmi rétegeket hozott közös platformra.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.