A cég indoklása szerint az említett nyilatkozat „összeegyeztethetetlen” a társaság „hitvallásával és értékrendjével”, amely a nők teljes egyenrangúságát vallja.
Erre nem Ákos, hanem a kormány reagált:
előbb a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János kifogásolta erős szavakkal, hogy Ákost a véleménye miatt „bünteti” a Telekom, majd tegnap Kovács Zoltán szóvivő bejelentette a szerződésbontást.
Csakhogy nem sokkal később máris korrigálni kényszerült a kormányszóvivő.
Kiderült, hogy nem az összes szerződést mondják fel, így érvényben marad az Orbán Viktor és a Deutsche Telekom vezérigazgatója, Timotheus Höttges által tavaly februárban szignált stratégiai megállapodás is.
Pusztán a kormányzati előfizetéseket szüntetik meg, sőt, mivel tavaly év elején az állami mobil-előfizetésekre kiírt tendert a Vodafone nyerte el, Kovács pontosított: a döntés a mobilnetes szerződésekre vonatkozik. Mint mondta, van olyan minisztérium, ahol 103 ilyen szerződés felmondását már megindították. A bejelentés és a korrekció közötti időben meredeken estek az MT részvényei a tőzsdén.
|
A kabinet és az óriásvállalat egyaránt sok sebet szerezhet egymásnak egy háborúban
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Ha valóban minden szerződést felbontott volna a kormány, az mindkét fél számára óriási veszteség lett volna. Az állami szféra több tízmilliárd forint értékben szerződött informatikai és távközlési fejlesztésekre, szolgáltatásokra a Telekom nagyvállalatokat kiszolgáló cégével, a T-Systems Zrt.-vel is.
A Népszabadság úgy értesült, a kormány döntésén felbuzdulva hasonló lépésre készül több fideszes önkormányzat is.
Erről megkérdeztük a Telekomot, de a cég nem kommentálta értesülésünket.
„A kormány üdvözli a Telekom azon szándékát, hogy aktívan részt vegyen a helyi és országos közéletben” – másfél évvel ezelőtt még így méltatta a cég szponzori tevékenységét a stratégiai megállapodásban a kabinet. Az ünnepélyes aláíráskor a miniszterelnök hosszan méltatta az MT tevékenységét, egyenesen arról beszélt, hogy a cégről mindig a büszkeség jut eszébe.
|
Orbán és Höttges a tavalyi aláírás idején
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
Akkor mindkét fél nagy vállalásokat tett. A Telekom közölte, a következő években több százmilliárdos befektetést hajt végre, hogy 2018-ra minden háztartásban elérhetővé váljon a szélessávú internet. Továbbá megígérte, hogy öt év alatt 10 milliárddal támogatja a kultúrát és sportot. Cserében a kormány kilátásba helyezte az ágazati különadó kivezetését, illetve megszüntetését. A Portfólió a megállapodás aláírása után kiderítette, hogy a szerződés a Deutsche Telekom számára is unikális: míg az MT egymilliárd eurós beruházást vállalt, a kormány megígérte, hogy ehhez 80 milliárd forintot tesz hozzá. A tavalyi összeborulást még az sem zavarta meg, hogy a kormányzati mobil-előfizetéseket a Vodafone vitte el az MT orra elől.
A stratégiai megállapodás többéves hidegháborúnak vetett véget.
2010 és 2014 között ugyanis a kabinet és az MT többször is egymásnak feszült. A különadók miatt a DT az Európai Unió Bíróságához fordult, és főleg a Telekom kiállásán múlt, hogy az állam nem tudta elindítani a saját mobilszolgáltatóját. Végül 2013-ban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság lehetővé tette a frekvencialicencek meghosszabbítását licit nélkül, amellyel mindkét fél jól járt.
|
A kormány beszélt helyette
Mohai Balázs / MTI |
„Ákos a véleménynyilvánítás szabadságával élt, a véleményét mondta el a nő–férfi viszonyról. A kormány számára ez elvi kérdés” – magyarázta lapunknak Kovács Zoltán, miért döntött így a kormány. A szóvivő egyenesen azzal vádolta a Telekomot, hogy az alkotmány véleményszabadságról szóló passzusait sértette meg. Ákos persze anyagilag is „sérült” a szponzori szerződés felbontása miatt: egyes kalkulációk szerint több tízmillió forintos támogatástól esett el. Ugyanakkor
érthetetlen, hogy a kormánynak mi köze van ahhoz, hogy egy magáncég mire hajlandó és mire nem akar pénzt költeni.
Rényi Ádám kommunikációs és PR-szakember a Kreatív.hu-n megjelent elemzésében figyelmeztetett: „a szponzoráció egy normális, egészségesen működő vállalatnál értékválasztás”. „Te adod az arcod a márkámhoz, én fizetek, hogy legyen pénzed intelligens lámpára, hangmérnökre, benzinre a turnébuszba. Ha az arcod nem érték nekem, tankold magad a buszodat!” – értékelt Rényi.
A kormánynak és a Fidesznek nem jött jókor az Ákos-botrány. A párt kommunikációs szempontból hosszú idő után ismét defenzívába kényszerült. Bár a vasárnapi kongresszust arra építették fel, hogy Orbán a menekültügyben triumfált Európa felett, Kövér László néhány mondata elterelte a figyelmet a fő üzenetről. A házelnök ugyanis szintén a nők szerepéről lamentált, kifejtve: „Azt szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk.” Kövér eleinte visszautasította a kritikákat, de a tiltakozáshullámot látva szerdán az InfoRádióban már visszakozott. Elismerte, rosszul fogalmazott, és azt állította, ő csak a demográfiai válságra akarta felhívni a figyelmet.
