Az állam lenyúlná a maradék piacot
Felnőttképzésben érdekelt magániskolák azzal keresték meg lapunkat, hogy az állam gyakorlatilag megpróbálja lenyúlni a maradék felnőttszakképzési piacot.
2011-ben erre az Orbán-kormány már tett egy kísérletet: jogalkotási eszközökkel szinte lehetetlenné tette a működést a magánvállalkozások számára. Akkor jelentősen megszigorították az akkreditáció feltételeit, olyannyira, hogy egyetlen jól működő vállalkozás sem tudta azokat teljesíteni. Az eszközrendszer biztosítására kiírtak ugyan egy pályázatot, de azon csak a kivételezettek nyerhettek. Ahogy egy forrásunk fogalmazott: „Csak a haveroknak jutott terep, illetve azoknak, aki vállalták, hogy bedolgoznak a haveroknak.”
|
Felnőttként is érdemes kitanulni a hegesztőszakmát
Kurucz Árpád / Archív |
A mindezek ellenére még ma is vegetáló vállalkozásokat ezúttal úgy hozzák lehetetlen helyzetbe, hogy az állam ingyenes felnőttoktatást szervez a szakképző iskolákban. Erről a Nemzetgazdasági Minisztérium dönthet, miután a nyáron átvette a szakképző intézmények működtetését. Információink szerint a fenntartó nemrégiben összehívta az iskolák igazgatóit, és kiadta feladatul, hogy szervezzék meg az ingyenes felnőttoktatást esti vagy levelező rendszerben. Egy névtelenséget kérő intézményvezető lapunknak azt mondta, ezt csak azok az iskolák tudják megoldani, amelyeknek korábban volt felnőttképzésük. Ahol viszont ennek nincs hagyománya, ott nagy problémát jelent a feladat, ugyanis a szakképzés területén tanárhiány van: nehéz lesz egy komplett képzési struktúrát felállítani a semmiből. Az iskolaigazgatók egyelőre nem tudják, hogy a többletmunkáért milyen díjazás jár majd a felnőttoktatást végző oktatóknak.
Megkérdeztük a tárcát, hogy valóban a szakiskolákat bízzák-e meg az ingyenes felnőttoktatás megszervezésével.
„Nincsenek olyan törekvések, amelyek a meglévő lehetőségeken túl általánosan ingyenessé kívánnák tenni a felnőttoktatást. Az elmúlt időszak törvényi változásai ugyanakkor lehetővé tették a második, állam által elismert szakképesítés ingyenes megszerzését, amely a felnőttoktatás keretei között történhet. Ez várakozásaink szerint emelni fogja a felnőttoktatásban részt vevők számát, többen fogják választani az eddigi fizetős képzések helyett az ingyenes oktatás lehetőségét” – szerepel a válaszban. A tárca leszögezi, hogy a szakképző iskolákban folyó felnőttoktatás és a piaci viszonyok között zajló felnőttképzés két teljesen eltérő képzési forma. A minisztérium szerint ezért „nem várható a felnőttképzés területén jelentős hatás, különösen nem a felnőttképzési piac megszűnése”.
Ezt az érintettek másképp látják. Ők azt kérdezik, hogy ha a felnőttek mostantól ingyenesen kapják meg a szakmai képzést a szakképző iskolákban, akkor miért fizetnének a piacon működő iskoláknak?
Lesz rá uniós pénz
Az Európai Unió kiemelt prioritásként kezeli az élethosszig tartó tanulást, ezért a felnőttképzés támogatására rengeteg forrást biztosítanak. Ha az állam a fenntartásában lévő iskolákba tereli az oktatást, akkor jelentős pénzeket tud majd becsatornázni a rendszerbe. Kérdés, hogy ezt mekkora hatékonysággal teszi. Korábban már láthattunk hasonló modellt: a közmunkások képzését az állam fenntartásában működő iskolák végezték, állami alkalmazott pedagógusok nagyon alacsony órabérért. Az emlékezetesen gyenge színvonalú, viszont közel százezer embert érintő képzést 24 milliárd forintos európai uniós forrásból valósították meg.
