Jön a káosz: kész tortúra lesz e-jegyet váltani
A személyi kiváltásához hasonlatos procedúrára számíthatnak az elektronikus közlekedési kártyát váltók. A jelenleg is túlterhelt fővárosi okmányirodákban borítékolható a káosz. Ha egyáltalán lesz miért sorban állni. A szállítói szerződés átfogó módosítása nélkül ugyanis működésképtelen az e-jegyrendszer.
Az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó közlekedési kártyát már májustól használhatják a 65 év feletti díjmentesen utazók. Legalábbis a BKK hivatalos oldala (RIGO) szerint. A valóság ezzel szemben az, hogy erre legfeljebb decembertől lesz lehetőségük.
Feltéve, hogy kellő türelemmel és sok szabadidővel bírnak ahhoz, hogy kivárják a sorukat az okmányirodákban, ahol már most is alig kapható szabad időpont. Ott kell majd kiváltani a kártyájukat a kedvezményes – például diákok – és a teljes árú bérlettel utazóknak is. Ezek ugyanis szintén névvel és fényképpel ellátott megszemélyesített kártyák lesznek, amelyek nem ruházhatóak át másra, letiltani is csak a bankkártyákhoz hasonlatosan lehet.
Az utasnak ehhez személyi okmányaival regisztrálnia kell magát a Nemzeti Egységes Kártyarendszerben, az adatait pedig átadni a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-nek. Az alkalmi használók várhatóan a BKK ügyfélközpontokban, bérletpénztáraknál és a BKK-automatáknál válthatnak anonim kártyákat, amelyekkel bérlet nem váltható, csak pénzegyenleg alapú utazásra használhatóak. (A közlekedési kártyát ugyanúgy lehet feltölteni pénzzel, mint a telefonkártyát.) Összesen másfél millió arcképes és a kilencmillió eldobható kártya legyártását tervezték.
De ez a jövő. Egyelőre a BKV dolgozói sem kapták meg ingyenes közlekedési kártyáikat, holott az elektronikus jegyrendszer kiépítésére vállalkozó német Scheidt & Bachmann-nal 2014 októberében aláírt szerződés ütemterve szerint a belső tesztüzemnek 2015 őszén kellett volna elindulnia a munkavállalók szabadjegyével. (Nem a cégen múlott. A kártyák bármikor legyárthatóak lennének.) A nyugdíjasok 2015 végén kapták volna meg kártyáikat, míg 2016 őszére valamennyi papíralapú bérletet plasztikkártyára cseréltek volna.
|
Az e-jegy tesztüzeme a 3-as metróban, decemberben már élesben is működhet
Teknős Miklós / Népszabadság |
Addigra állnia kellene a 800 beléptetőkapunak a metró és HÉV-állomásokon. Ezek az első próbaidőszakban még csak jelzik, ha valaki érvényes bérlet vagy jegy nélkül halad át, de 2017 őszétől már csapódniuk kellene. A rendszer egésze 2017 végére épült volna ki. Kérdés, hogy a jelenlegi csaknem egyéves csúszást mennyire sikerül lefaragni. A Népszabadság információi szerint a kormány erősen aggódik, hogy tartható-e a választási átadás.
Jelen állás szerint a BKV-dolgozók augusztus végére, a 65 év felettiek az év végére kapják meg a elektronikus kártyáikat. Ám az még kérdéses, hogy mikortól használhatják ezeket. Mint ahogy arról a Népszabadság korábban beszámolt: eredeti formájában működésképtelen a 28 milliárd forintért vásárolt elektronikus jegyrendszer. A főváros közlekedésszervező cége ugyanis kifelejtette a 2014-ben kiírt tenderből a központi hardver- és szoftverrendszerek, tranzakciós rendszerek összekapcsolásának megrendelését a saját hálózatával – pontosabban a BKK saját maga kívánta megoldani a rendszer-integrációt. Azóta kiderült, hogy ez nem megy. A német Scheidt & Bachmann céggel kötött szállítói szerződés átfogó módosításáról már hónapok óta tárgyalnak. (A német cég 91 millió euróért vállalta az eszközök szállítását és a rendszer részleges kiépítését, valamint ötéves üzemeltetését.) Ám ehhez a projekthez 54,5 millió euró – 16,3 milliárd forint – hitelt nyújtó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank beleegyezésére is szükség lesz.
A bank jóindulatát alaposan igénybe veszi a főváros. Először a törlesztésre kértek haladékot. Az év elején a HÉV-üzletág állami tulajdonba adását próbálták lenyomni a torkukon, most pedig a szállítói szerződés módosítását és vele az egyelőre ismeretlen nagyságú többletköltséget. A főváros a tervezett 5,3 milliárd forint helyett már enélkül is 6 milliárddal többet költ a projektre. A Népszabadság fentiekre vonatkozó kérdéseit hiába tette fel, a BKK nem válaszolt.
E-jegy-történelem
Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről szóló szándéknyilatkozatot 2003-ban írta alá Demszky Gábor főpolgármester két miniszterrel, illetve a MÁV, a GYSEV és a BKV vezetőivel. Ezzel Magyarország csatlakozott ahhoz az uniós projekthez, amely a szolgáltatások átjárhatóságát hivatott biztosítani chipkártyaalapú fizetéssel. A BKK 2010-ben elölről kezdett mindent. A Fővárosi Közgyűlés 2011-ben döntött a jegyrendszer bevezetéséről. A költségeket akkor 20,4 milliárd forintra becsülték, az átadás határideje 2013 lett volna. Ám 2013-ban csak a rendszer tervezésére, kivitelezésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó nemzetközi tendert sikerült meghirdetni. A projektzárást 2017-re tervezték.
