Megosztottak, tollasodtak - remekül szolgáltak a Fidesznek a kamupártok
A gyakorlat egyáltalán nem igazolta vissza, hogy a 2014. évi parlamenti választás azért is „a demokrácia ünnepének” tekinthető, mert a többes ajánlás lehetőségével a jogalkotó dinamizálni tudta a megméretést. Akiket dinamizált, azok a kamupártok voltak, és őket nem sok minden hajtotta az országos listáért ígért 150-600 milliós kampánytámogatás megszerzésén kívül.
A 2014. évi parlamenti választás azért is a demokrácia ünnepének tekinthető, mert a többes ajánlás lehetőségével a jogalkotó dinamizálni tudta a választást, minden korábbinál több szervezet indulhatott, s tizennyolcan tudtak országos listát állítani – nyilatkozta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke, Patyi András a távirati irodának. Így a pártok megfogalmazhatták érveiket, kritikájukat, bevihettek a közbeszédbe új témákat – hangsúlyozta –, és ezzel a politikai véleménycsere részévé váltak, márpedig a politikai pluralizmus a jogállam fontos eszköze.
|
Tizennyolc párt állított országos listát, azóta több eltűnt
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Ezek kétségkívül figyelemreméltó teoretikus megfontolások, csakhogy ezeket az érveket a gyakorlat egyáltalán nem igazolta vissza – szögezte le kérdésünkre Krekó Péter politológus, a Political Capital igazgatója. Álláspontja egyértelműen az, hogy a 2014-ben bevezetett új választási rendszer nem a tényleges politikai pluralizmust szolgálta, hanem kizárólag azokat a kamupártokat dinamizálta, amelyek elsődleges célja a kilátásba helyezett jelentős – 150 milliótól csaknem hatszázmillióig terjedő összegű – kampánytámogatás megszerzése volt.
Az összkép tehát Krekó szerint eléggé lesújtó, mert az országos listát állító ismeretlen szerveződések – egy-két kivétellel – nem jelentek meg a nyilvánosság előtt, és általában nem tették közzé saját programjukat, hiszen többnyire még használható internetes felülettel sem rendelkeztek. Így elég nehéz azt állítani – hangsúlyozta –, hogy az új pártok az eddigiekhez képest bármilyen más érvet vagy kritikát fogalmaztak volna meg, s hogy bármilyen új témát tettek volna a politikai közbeszéd részévé. Vagyis érdemben semmilyen módon nem segítették elő a politikai pluralizmust – fogalmazott a szakértő.
Kétségtelen – tette hozzá –, hogy a kamupártok a Fidesz szempontjából jól teljesítettek, hiszen az ellenfél oldalán tényleg megvalósult egyfajta formális pluralizmus, az ellenzék megosztásával pedig sikerült elbizonytalanítaniuk a választókat. A főváros XVIII. kerületében a Bajnai-féle Együtt nevét elbitorló Együtt 2014 Párt – amely 34 körzetben állított egyéni jelöltek, s így országos listája is volt – nagyjából háromszor annyi szavazatot vitt el a baloldali összefogástól, mint amennyivel Kunhalmi Ágnes veszített. Ez a kormányoldal kétharmados többségét jelentette, amihez persze a választás „dinamizálása" mellett más trükkökre, így a választókerületek határainak átrajzolására, a győztes egyéni jelölteknek is jóváírt töredékszavazatokra, a határon túli magyarok választójogának megadására szintén szükség volt – magyarázta Krekó.
Csökkenő érdeklődés
Patyi szerint a többes ajánlás rendszere dinamizálta a választást, a számok azonban mást mutatnak. Míg 2002-ben az akkor még kétfordulós rendszer első fordulójában a szavazásra jogosultak 70,63 százaléka adta le a voksát, négy évvel később a részvételi arány már csak 67,83 százalék, 2010-ben pedig 64,38 százalék volt. Az érdeklődés tehát folyamatosan csökken, és 2014-ben is folyatódott, mert a részvétel 61,7 százalékos volt.
A politológus felhívta a figyelmet arra, hogy a választásokat törvénysértések sora kísérte. Az ajánlások gyűjtése kapcsán egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kitöltött ajánlóíveket egyes pártok egymás között adták-vették, amit egyébként éppen a többes ajánlás bevezetése tett lehetővé. Szervezetek sora a választási eljárási törvény más szabályait is semmibe vette, így nem számoltak el az átvett ajánlóívekkel, s az emiatt kiszabott csaknem kétmilliárdos bírság behajtására esély sincs. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól novemberi adatai szerint eddig 1,2 millió forintot tudtak behajtani. Ugyanez a helyzet az egyéni jelölteknek adott egymilliós kampánytámogatással is: a kincstár több mint hétszázmilliót követel vissza, de az összeg nagyobbik része valószínűleg soha nem folyik be.
|
A jólét még csak-csak, a JESZ viszont már senkinek nem tetszett
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A pártoknak adott 150-től hatszázmillióig terjedő támogatással is el kell számolni, de az Állami Számvevőszék gyakorlatilag önbevallás alapján ellenőrzi a közpénzek felhasználását. A Kampánymonitort működtető Transparency International Magyarország, a közpénzek átlátható felhasználásáért küzdő civil szervezet, a K-Monitor Iroda, valamint a hasonló célokat zászlajára tűző atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. korábbi összegzése szerint a hirdetési piacon a vélelmezetten kamupártok nem vagy alig voltak jelen, és más módon sem lehetett megállapítani, hogy mire költötték a nem jelentéktelen összegű állami támogatást.
