Magyarország kerítést épített a déli határa mentén, kriminalizálta a területére történő szabálytalan belépést, felgyorsította a menedékkérők és menekültek visszatérését Szerbiába, menekültvédelemtől mentes övezetté alakítva át az országot. A romák továbbra is az erőszakos kilakoltatás kockázatának voltak kitéve, és nem védték őket megfelelően a gyűlölet-bűncselekmények ellen – így kezdődik az Amnesty International éves jelentésének Magyarországgal foglalkozó fejezete.
Az illegális belépés kriminalizálása és a határok lezárása kiegészítette a nyár során elfogadott jogalkotási intézkedéseket, amelyek általában véve korlátozták a menedékjoghoz való hozzáférést – hangsúlyozza a londoni székhelyű nemzetközi emberi jogi szervezet. Az előző évről szóló jelentés emlékeztet rá, hogy civil szervezetek aggodalmukat fejezték ki: sérülhet a visszaküldés tilalmára vonatkozó kötelezettség, ha Magyarország nem méri fel, hogy az egyéni kérelmező ki van-e téve súlyos emberi jogi jogsértések kockázatának a származási vagy tranzitországban. Az Európai Bizottság decemberben kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen a menedékjoggal kapcsolatos uniós jogszabályok megsértése miatt.
Az Amnesty International más területeken is komoly gondokat lát. A jelentés kitér arra, hogy a kormányzati politikákkal szemben kritikus civil szervezetek zaklatással és a regisztrációjuk elvesztésére vonatkozó fenyegetésekkel szembesültek. Az emberi jogi szervezet felidézte az eseményeket, egyebek mellett azt, hogy az Európai Gazdasági Térség/Norvég Alap kezeléséért és szétosztásáért felelős civil szervezetek „nyomozással kerültek szembe”. A Budai Központi Kerületi Bíróság amúgy kimondta, hogy jogellenes volt a rendőrségi házkutatás, amelyet két civil szervezet irodájában végeztek 2014 szeptemberében, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hűtlen kezelés miatt tett büntetőfeljelentését követően.
A romákkal szembeni diszkrimináció a lakhatáshoz való hozzáférés területén, valamint a romák és más kisebbségek gyűlölet-bűncselekményektől való védelmének elmulasztása folytatódott – állapította meg a jelentés. Például: még 2011-ben Szegeden rasszista támadás ért egy roma férfit. Az Emberi Jogok Európai Bírósága végül kimondta, hogy a bűnüldöző hatóságok a „gyűlölet-bűncselekmény erős jelei” ellenére elmulasztották beazonosítani a bűncselekmény rasszista indítékát, ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
