A szállót az Oltalom Karitatív Egyesület működteti, amelynek Iványi Gábor lelkész a vezetője. Az ajtótól nem messze várakozó Iványi mosolyogva fogadta a gratulációkat: a sors úgy hozta, hogy a szállót pont a születésnapján kellene elhagyniuk a lakóknak.
|
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Iványiék előre bejelentették, hogy nem tesznek eleget a fővárosi önkormányzat verdiktjének. A szállót nem csupán külterületre akarják átrakni, hanem a működtetést is elvennék az Oltalomtól. Az eljárás törvénysértő – hangsúlyozta a helyszínen és minden lehetséges sajtófórumon Iványi Gábor. A működtetési jog megtartása mellett készek lennének máshova költözni, ha az önkormányzat (szerződésben vállalt kötelezettségének eleget téve) felajánlana megfelelő csereingatlant. Kissné Erdélyi Erzsébet felháborítónak tartja, hogy ők is csak az újságból tudták meg, mire készül az önkormányzat: sem velük, sem Iványi Gáborral nem ült le senki tárgyalni. A szállón dolgozó tizenegy munkatárs is utcára kerül, róluk szó sem esik – tette hozzá az intézményvezető.
A „főváros” részéről eljáró három nő és egy férfi tanácstalanul ácsorgott a liftnél. A pontos kilétüket firtató kérdésünkre csak annyit reagáltak, hogy forduljunk a sajtóosztályhoz.
|
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Iványi Gábor és ügyvédje közölte, hogy birtokvédelmi eljárást kezdeményeztek. „Nem az erőre hallgatunk, hanem a jogszabályokra és az igazságra” – mondta a lelkész, akinek vélekedését, hogy talán még jogállam van Magyarországon, némelyek erős kételyekkel fogadták.
Nagyjából egy órán keresztül más érdemleges esemény nem történt. Rendőrök helyett végül a városgazdálkodási főosztály képviselője futott be, aki nem szerette volna, ha kép- és hangfelvétel készül. Nem aratott osztatlan sikert. „Ha zavar a média, húzz maszkot, mint a többi útonálló!” – kiáltotta neki valaki.
|
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az önkormányzat emberei felvettek egy jegyzőkönyvet, aztán távoztak. Szerintük csupán félreértés volt a rendőrség kihívásáról szóló információ, de kérdésünkre, hogy a későbbiekben is elképzelhetetlen-e rendőri intézkedés, semmiféle választ nem kaptunk.
A szimpatizánsok semmit nem akarnak a véletlenre bízni: riadóláncot alakítottak, hogy szükség esetén perceken belül értesíthessék egymást. Kissné Erdélyi Erzsébet a szálló lakói, „az asszonyok” nevében is köszönte, hogy ennyien eljöttek, és magukénak érezték az ügyet: Isten áldja meg önöket!
Odalent, a kapu mellé időközben kikerült egy transzparens: „Könnyű hatalmon lenni, de nehéz embernek maradni”.