A fizetős nyári táborok elképesztő választéka valójában csak a középosztálybeli szülőknek okoz fejtörést, a magyar kisiskolások többségénél a kerületi, illetve városi napközis táborokon kívül más fel sem merül lehetőségként a vakációzásra. Ráadásul a hosszú nyári szünet azoknak a gyerekeknek a legrosszabb, akiknek a család keveset tud nyújtani, az ő hátrányuk tovább nő az alatt a 2,5 hónap alatt, amíg társaik különféle kreatív és sporttáborokban meg belföldi és külföldi nyaralóhelyeken vannak.
Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete szerint az iskoláknak mint közintézményeknek sosem lenne szabad bezárniuk, éppen ott kellene helyi közösségeknek, tanulótereknek létrejönniük, ahol az értelmes, gyerekbarát, de fejlesztő elfoglaltságok lehetőségét folyamatosan biztosítani kellene. – Nem mellesleg – teszi hozzá Salamon Eszter, az európai egyesület elnökségi tagja – még a fizetős, sokszor a bérleti díj miatt drága nyári táborokat is jóval olcsóbbá, a jelenleginél többek számára elérhetővé lehetne tenni, ha azokat beengednék az iskolaépületekbe. A 6-10 hetes nyári szünet beosztása Európa más országaiban is gondot okoz a szülőknek, csak ott jóval kisebbet, ahol egy hónapra elmehetnek szabadságra, nem úgy, mint Magyarországon, ahol sokak két hétre is alig tudnak a nyári főszezonban távol lenni a munkahelyüktől.
Lustálkodni kötelező
A szakpszichológus szerint bármilyen nyár vár is a gyerekre, ideális esetben a szünet első egy-két-három hetében az iskolai kötöttségektől éppen csak megszabadulva legyen lehetősége a lustálkodásra, az „átzsilipelésre”, a leengedésre. Ilyenkor lazulhat a napirend, ideiglenesen főprogrammá válhatnak az év közben szűkre szabott szabadidős programok, mint például a tévézés, az elektronikus játékok, az internetezés és a haverokkal való lógás. Ezzel még semmi probléma nincs. Gondot az a további 8-10 hét jelenthet, ami a nyárból még hátravan.
– Még gyerekszemmel sem ideális a hat hétnél hosszabb nyári szünet – véli a szakember, aki hozzáteszi, hogy az érem másik oldalán viszont a túl rövid év közbeni szünetek vannak, amelyek nem elegendőek ahhoz, hogy kikapcsolódhasson a gyerek. Éppen ezért június közepén teljesen elcsigázott, szétcsúszott, kizsigerelt agyú iskolások esnek ki az iskolakapukon. Ugyanezt találja sokkolónak és a jelenlegi rendszer hibáját pontosan érzékeltető jelnek a szülők egyesülete is. Ők azonban nem mentik fel a szülőket sem a felelősség alól, mondván, sajnos (!) eltűntek a kulcsos gyerekek, a mai szülők tipikus hibája, hogy nem engedik felnőni a gyerekeket. A nagy testvérekre rábízzák ugyan a kicsiket, de azzal a kikötéssel, hogy nem mozdulhatnak ki otthonról, vagyis szinte bezárják őket a lakásba. Teszik ezt annak ellenére, hogy ma már mobiltelefon van a legtöbb kisiskolás kezében, vagyis a kapcsolattartás, a távkontroll sokkal egyszerűbb, mint régen, a mai szülők szülei számára volt.
Drága meglepetés ellen
A kiskamaszkor az igazán nagy bandázós, táborozós korszak, a 10-13 éveseket a szocializálódás miatt is kötelező lenne ottalvós, vagyis elutazós táborokba küldeni. A szakpszichológus szerint a különböző érdekes tematikájú – kreatív és kalandozós – táborokkal már az óvodások szüleit is megcélozzák a szervezők, de nekik még nem igazán ajánlott a szülőktől, rokonoktól távol éjszakázni, sőt arra még az első-második osztályosok közül sem mindenki alkalmas és képes. Minimálisan fontos feltétel még az is, hogy a csapatban legyen ismerős és a tábort vezető felnőtt. Megdöbbentő, hogy mennyien fizetik be gyerekeiket ismerősök ajánlására, minden különösebb tájékozódás nélkül úgy, hogy a gyerek nem is találkozik azzal az emberrel, akivel egy hetet el fog tölteni. Sokszor még a szülő sem, hiszen sok nyári táborban alkalmaznak diákokat, mármint egyetemistákat és főiskolásokat, akik néhány hétre elszegődnek dolgozni, de sokuknak sem a gyerekekhez, sem az adott helyhez nincs köze, és nem is lesz – azt a néhány hetet leszámítva, amit kizárólag a zsebpénzévé váló fizetés miatt ott tölt.
Így talán nem történik meg az, hogy leolvad a mosoly a szülő arcáról, aki a negyvenezer forintos külvárosi lovastábor első napján szembesül a nyitónap reggelén gyülekező óriási tömeggel meg azzal, hogy egy pónira öt gyereket osztottak be, és a csapatukhoz kinevezett lány az első turnusát kezdi ott. És akkor sem, amikor a zárónapon megkapja a borsos büfészámlát a gyerek által – nyilván uzsonna helyett – elfogyasztott jégkrémek után, és végiglapozza a lovagló gyerekről ötszáz forintért kínált fotókat.
Szorgalmi feladat
A nyári szünet egyik nagy kérdése, hogy kell-e tanulni, vagy sem. Tőkés Hédi nyugdíjas pedagógus, a már csaknem ötezer követővel működő Neveljük együtt! Facebook-csoport alapítója szerint a nyár a legalkalmasabb időszak arra, hogy a gyereket megmerítsék az iskolán kívüli világban, ahol új ismeretekre és készségekre tehet szert. Kötelező feladatokat adni viszont nem lenne szabad, de szorgalmit annál inkább érdemes, ne teljen a nyár semmittevéssel. A szabadon választható feladatokat – például könyvek, filmek listáját – közösen is összeállíthat az osztály, a korosztályos ajánlások motiválóak. Fontos, hogy ne ott folytassák a diákok ősszel, ahol a nyár elején abbahagyták, a tudás úgy érlelődik a legjobban, ha alkalmazzák, hasznát veszik.
A tapasztalt pedagógus ugyanakkor óva int a komplett időbeosztástól, azt mondja, hagyni kell a gyereket unatkozni is, mert a legjobb önbizalom-építő, amikor ő maga talál ki valami elfoglaltságot magának, amikor – úgymond – feltalálja magát. Házi feladata a szülőnek is lenne, méghozzá az, hogy kettesben, a gyerekek nélkül is nyaraljon a párjával, mert a jó kapcsolatban élő anya és apa a harmonikus család alapja. Nem mellesleg – figyelmeztetnek a szakemberek – téved, aki azt hiszi, hogy a gyereke folyton vele akar lenni. A gyerek számára a saját korosztálya a legkedvesebb társaság, ezért nem kell ördögtől valóként gondolni a napközis táborokra.
Nyár a világban
Japánban a tanítás április 1-jén kezdődik és március 31-ig tart. A diákok 195 napon át járnak iskolába (nálunk ugyanez 181 tanítási napig tart). A nyári szünet mindössze 40 napos, július 20-tól szeptember 1-jéig tart. Az USA-ban június végétől szeptember első hétfőjéig (egyes államokban május végétől augusztus közepéig) tart a vakáció. Kínában július elejétől szeptember végéig tart a tanítási szünet. Több európai országban az a szokás, hogy július és augusztus hónapban nem kell iskolába menni. A szünet Oroszországban a leghosszabb (május 25-től szeptember 1-jéig tart), a legrövidebb Hollandiában, ahol 6-7 hetes a szünidő.
