A jogász szerint a módosítás alkalmas ugyan az ügyek elhúzására, de a professzionális adatkérőket –oknyomozó újságírókat, civil szervezeteket – nem fogja eltántorítani: ha kell, bíróságon keresik majd az igazukat.
Ám az állampolgárok kedvét visszafoghatja mind az anonim adatigénylések kizárása, mind az, hogy fizetni kell nemcsak a fénymásolási költségekért, hanem a munkaerő-ráfordításért is, vagyis a hivatali apparátus „aránytalan mértékű” igénybevételéért.
|
Az egyik legemlékezetesebb adatigénylés: a Demokratikus Koalíció tavaly kérte ki a trafikpályázatok anyagát
Teknős Miklós / Népszabadság |
A tapasztalatok szerint csakugyan vannak, akik önkormányzatok teljes iratforgalmát kikérik, és ezért a helyhatóságok most csak az adathordozó DVD árát számíthatják fel. Ahogy az is méltányolható, hogy egy minisztérium ne ingyen anonimizáljon 80 ezer oldalnyi dokumentumot. A beterjesztett módosítás azonban messze túllő ezen a célon, főleg azzal, hogy bizonytalan fogalmakat használ, így néhány oldalnyi másolat készítéséért is az eddigiek sokszorosát számíthatják fel az adatkezelők.
A Transparency International, a K-Monitor, az Átlátszó és az Energiaklub az igazságügy-miniszternek, a NAIH elnökének és a parlamenti képviselőknek írt levelében épp ezért
aggasztónak nevezi az adatigénylések fizetőssé tételét, mondván, a polgárok nincsenek tisztában a közérdekű adatokat kezelő szervek dolgozóinak fizetésével,
így előzetesen nem tudják kiszámolni, mibe kerülhet egy információ kikérése. Az állampolgárok ráadásul sehogy sem ellenőrizhetik a hivatalok által megállapított költséget.
Tordai úgy véli: a trafikpályázatokhoz hasonló esetekben adományokból néhány nap alatt összeszedhető a szükséges összeg, kisebb súlyú ügyekben viszont elrettentő lehet, ha fizetni kell.
A parlament május végéig kapott haladékot az Alkotmánybíróságtól arra, hogy szabályozza, az állami szerveknek bíróság előtt kell igazolniuk, okkal titkosítottak egy adatot.
A határidő lejárt – ez valóban indokolná a sürgősséget –, csakhogy a kormány mostani javaslata nem szünteti meg a mulasztást, mivel nem ad lehetőséget arra, hogy az adatigénylők ügyfélként érveljenek a minősített információk nyilvánossága mellett.
Hogy a kormánynak a változtatásokkal sikerül-e csökkentenie az – eredményes – adatigénylések számát, csak később derül ki. De igény láthatóan lenne rá.
Puszta lopási igény vagy nemes szándék
Schiffer András szerint a kormányoldal gátlástalanul számolná fel az átláthatóságot, miután a közhivatalok szabadon visszautasíthatnák a döntésekhez felhasznált adatok kiadását.
Az LMP frakcióvezetője sajtótájékoztatóján azt mondta: fennáll a gyanú, hogy a törvényjavaslat összefügg a vizes világbajnokság megrendezésével és a budapesti olimpiai pályázattal, mondván: a nemes szándékok mögött is „puszta lopási igény áll”.
Juhász Péter, az Együtt alelnöke kezdeményezést indít, hogy a parlamenti és önkormányzati képviselőkön keresztül bárki térítésmentesen igényelhessen közadatot, tőlük ugyanis – írja közleményében – nem kérhetnek pénzt ellenőrzési joguk gyakorlásáért.
