Ismét az irigység és a tudatlanság vezetett védett madarak pusztulásához: a Veszprém megyei Nagydémnél tudatos madármérgezés történt, vélhetően a terület apróvad-állományát féltette valaki a szárnyas ragadozóktól. Az eset a ragadozó madarak szerepkörének teljes félreértését, nem mellesleg pedig az ökológiai szempontok háttérbe szorulását jelzi.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park tájékoztatása szerint a Nagydém határában január 19-én feltárt tömeges madármérgezés következtében 28 egerészölyv, 10 holló és egy macskabagoly pusztult el. A természetvédelmi szakemberek úgy látják, hogy az elkövetés tudatos volt: hosszú ideig, rendszerszerűen történt, profi mérgezett csalétket használtak, amelyet nyílt térszínekre helyezték ki, tehát ragadozó madarak voltak az elsődleges célpontok.
 |
| A hollót azért irtják, mert előbb ér oda az elejtett vadhoz Vasily Fedosenko / Reuters |
Ez volt az elmúlt évek legsúlyosabb madármérgezése, azt viszont a korábbi tapasztalatok ismeretében is nehéz megmondani, hogy lebukása esetén mire számíthat az elkövető. Hazai jogerős ítélet még nincs hasonló ügyben. A külföldi esetek tanúsága szerint elsődlegesen a vadgazdálkodók követtek el ilyen jellegű bűntettet az apróvadban okozott (sokszor eleve csak a fantázia világában létező) károk megelőzésére. A második jellemző elkövetői kör az állattartók, elsősorban juhászok közül került ki, akik úgymond a bárányok védelmében nyúlnak ehhez az eszközhöz: ők főként a szőrmés ragadozókat kívánnák távol tartani méreggel, és ilyenkor tipikusan másodlagosan mérgeződnek a madarak. A harmadik lehetséges elkövetői csoporthoz a galambászok tartoznak, akiknek akiknek a célpontjai a galambot zsákmányul ejtő ragadozó madarak.
