galéria megtekintése

Idióták mérgezik a ragadozó madarakat a Balaton-felvidéken

4 komment

H. M.

Ismét az irigység és a tudatlanság vezetett védett madarak pusztulásához: a Veszprém megyei Nagydémnél tudatos madármérgezés történt, vélhetően a terület apróvad-állományát féltette valaki a szárnyas ragadozóktól. Az eset a ragadozó madarak szerepkörének teljes félreértését, nem mellesleg pedig az ökológiai szempontok háttérbe szorulását jelzi.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park tájékoztatása szerint a Nagydém határában január 19-én feltárt tömeges madármérgezés következtében 28 egerészölyv, 10 holló és egy macskabagoly pusztult el. A természetvédelmi szakemberek úgy látják, hogy az elkövetés tudatos volt: hosszú ideig, rendszerszerűen történt, profi mérgezett csalétket használtak, amelyet nyílt térszínekre helyezték ki, tehát ragadozó madarak voltak az elsődleges célpontok.

A hollót azért irtják, mert előbb ér oda az elejtett vadhoz
A hollót azért irtják, mert előbb ér oda az elejtett vadhoz
Vasily Fedosenko / Reuters

Ez volt az elmúlt évek legsúlyosabb madármérgezése, azt viszont a korábbi tapasztalatok ismeretében is nehéz megmondani, hogy lebukása esetén mire számíthat az elkövető. Hazai jogerős ítélet még nincs hasonló ügyben. A külföldi esetek tanúsága szerint elsődlegesen a vadgazdálkodók követtek el ilyen jellegű bűntettet az apróvadban okozott (sokszor eleve csak a fantázia világában létező) károk megelőzésére. A második jellemző elkövetői kör az állattartók, elsősorban juhászok közül került ki, akik úgymond a bárányok védelmében nyúlnak ehhez az eszközhöz: ők főként a szőrmés ragadozókat kívánnák távol tartani méreggel, és ilyenkor tipikusan másodlagosan mérgeződnek a madarak. A harmadik lehetséges elkövetői csoporthoz a galambászok tartoznak, akiknek akiknek a célpontjai a galambot zsákmányul ejtő ragadozó madarak.

 

Valószínű, hogy a Nagydém határában történt esetben az elkövetők az egerészölyveknek és a hollóknak tulajdonítottak valamiféle károkozást (minden bizonnyal tévesen). Az egerészölyvet gyakran vádolják apróvad-fogyasztással, azonban a valóságban táplálékának túlnyomó része apróbb rágcsálókból áll. A vizsgálatok alapján néhány százalékban fogyaszt apróvadat, azonban a zsákmányolási szokásait tekintve ezeknél is valószínű, hogy nem élő állatként zsákmányolja, hanem már dögként kerül a táplálékába. Azaz vadgazdálkodási szempontból az egerészölyv kártétele nem bizonyított. Mezőgazdasági szempontból viszont a faj kifejezetten „hasznos”, mivel rengeteg rágcsálót elpusztít, és féken tartja az egér- és pocokpopuláció szaporodását.

Az egerészölyv 2012-ben Magyarországon az év madara volt
Az egerészölyv 2012-ben Magyarországon az év madara volt
Russell Cheyne / Reuters

A hollót a vadászok elsősorban azért nem szeretik, mert a sebzett nagyvadat előbb megtalálja és kikezdi, mint a vadász. Ugyanakkor egy jól képzett vadászkutya mindig előnyben van a szaglással nem rendelkező madárral szemben, vagyis ez a „kártétel” megfelelő vadászatszervezéssel könnyen elhárítható.

Az eddigi esetek ugyanakkor azt mutatják, hogy a bíróság előtti bizonyítás még akkor is rendkívül nehéz, ha a feltételezett elkövető előkerül, és a motivációja is egyértelmű. Ha nincs tanú, akkor általában nincs bűnös és büntetés sem – ezért is próbálkoznak mostanában a nemzeti parkok nyomravezetői díj felajánlásával.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.