Gajzernét akkor a rendőrség meg gyanúsította és rabosította – ám az ügyészség, bár a rendőrség vádemelési javaslattal adta át a nyomozati iratokat, úgy döntött, hogy ugyan a Fidesz-elnök elkövette a feljelentésben szereplő cselekményt, de az olyan kis súlyú, hogy nem emelnek ellene vádat. Gajzernét a pótmagánvádas perben felmentették. A másodfokú, jogerős ítéletet már Havránek rabosítása után hozták.
A június 13-i közgyűlésen Gajzerné felszólította Havráneket, hogy számoljon be a történtekről a képviselő-testületnek. A Vásárhelyi Hírek című internetes hírportálra hivatkozott, ahol a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjének tájékoztatását idézve írtak az ügyről. Havránek előzőleg fogadást ajánlott az őt kihallgató rendőrtisztnek, hogy ami a kihallgatáson elhangzik, azzal hamarosan tele lesz a vásárhelyi média. A képviselő emlékezete szerint az alezredes azt mondta, ne csináljanak viccet a büntetőeljárásból, tőle biztosan nem megy ki semmilyen információ.
– A következő kihallgatáson megkérdeztem: na, alezredes úr, ki nyert volna? Azt felelte, belső vizsgálat folyik, hogyan juthatott ki az információ. Mondtam neki, szóljon, ha kiderítettek valamit. Azóta sem szólt. Göbl Vilmos, a hódmezővásárhelyi önkormányzat sajtósa ellenben azt mondta, maga Havránek Ferenc lépett először a sajtó nyilvánossága elé az ellene zajló rendőrségi vizsgálattal egy helyi hírportálon. A többi médium erre hivatkozva érdeklődött a rendőrségnél.
Mindenesetre az összes hódmezővásárhelyi médium tele volt a rabosítás hírével. Havráneket a piacon megállították: hogyhogy te már kint vagy? A választási bizottság sem Havránek Ferencet, sem a jelölőszervezetet nem jelentette fel. Név szerint kezdtek viszont nyomozni Tóth Ernő 22 éves egyetemi hallgató ellen, aki aMIÉP és a kisgazdapárt helyi jelöltjeként gyűjtötte a támogató aláírásokat. Az ő neve szerepelt az íveken, mert – mint elmondta – többen, akik segítettek neki, állásukat, vagy a gyermekeik állását féltve nem merték a nevüket az ajánlóívre ráírni.
Havránek úgy került a képbe, hogy az általa gyűjtött ajánlások közül 8 személyé azonos volt azokéval, amelyeket gyanúsnak találtak Tóth Ernő ívein. Havránek gyanúsítását az ügyészség szerint az alapozta meg, hogy a jelölőszervezetek irodája „egy épületben, egymás mellett van egy szinten, valamint a gyanúsítottak közötti telefonbeszélgetésekről készült híváslisták is alátámasztani látszottak ezeket, különös figyelemmel az ajánlóívek leadásának időpontjában és azt követően megnövekvő adatforgalomra, és azok időtartamára.”
– Azért ez egy érdekes mondat – jegyezte meg Havránek Ferenc. – Biztos megnőtt akkoriban az adatforgalmam – de bizonyára mindenkié, aki a választásokon indult. Nekem ez a mondat azt jelzi, hogy figyelnek. A kérdés, amire sosem kapok választ, hogy mikor kezdtek el figyelni: utólag, amikor szóba kerültem mint gyanúsított, vagy eleve figyeltek és figyelnek másokat is. A kommunizmusban is volt erre szervezet, úgy hívták, három per ötös ügyosztály.
Azokat az embereket, akiknek a támogató aláírása egyaránt szerepelt a Munkáspárt 2006, valamint a MIÉP és a Kisgazdapárt ajánlóívén, tanúként beidézték. – Hozta nekik a postás a tértivevényes levelet, hogy idézés bűnügyben. Esetleg kint volt a kapuban a szomszédasszony, hallotta. A levélben ott a fenyegetés: ha magától nem megy, elővezetik, s minimum hétezer forintba kerül a rendőrkocsin a fuvar. Ezek után eléjük tették egy ellenzéki párt ajánló ívét, és megkérdezték: maga írta alá?
Augusztus 12-én rendkívüli ülést tartott a hódmezővásárhelyi közgyűlés. A fő napirendi pont a választási bizottság tagjainak megválasztása volt. Havránek a napirendhez kapcsolta mondanivalóját: felhívta a megválasztandó testület tagjainak figyelmét arra, hogy ne kövessenek el olyan hibát, mint az áprilisi választáson működött bizottság. Elmondta: ahhoz, hogy kiderüljön, a Munkáspárt és a MIÉP, a kisgazdapárt ajánlóívein van nyolc azonos aláírás, az összes leadott, 13-16 ezer aláírást át kellett volna nézni, amihez nem állt rendelkezésre elég idő – kivéve, ha csak bizonyos jelöltekét nézik meg, mert éppen őellenük akarnak koncepciós eljárást folytatni.
Azt is gyanúsnak találta, hogy a Jobbik képviselője, aki nagyon sürgősen akarta vizsgálni a riválisnak tekintett kisgazda–MIÉP-es Tóth Ernő ajánlóit, órákig nem kapta meg Tóth utolsó körben leadott ajánlóíveit. Hol voltak addig azok az ívek? – kérdezte Havránek. Mivel a városi televízió élő adásban közvetítette a közgyűlést, Havránek nagyobb nyilvánosság előtt elmondhatta, hogy július 31-én a Csongrád Megyei Főügyészség megszüntette ellene a nyomozást, de ezt a helyi médiumok nem közölték – ellentétben a rabosításáról szóló hírrel.
A munkáspárti képviselő a közgyűlésen nem kapott részletes, érdemi választ a kérdéseire – utána azonban dr. Korsós Ágnes címzetes főjegyző, a helyi választási iroda vezetője a Népszabadság tudósítójának elmondta az álláspontját. Szerinte a választási iroda munkatársai, akik ellenőrizték, hogy az ajánló személy adatai stimmelnek-e, számos ívet mutattak a választási bizottság tagjainak, amelyeken ugyanazok a nevek szinte ugyanabban a sorrendben szerepeltek más jelölőszervezetek ajánlóiként is.
Vélelmezni lehetett, hogy csalás történt, de az aláírások valódiságának megállapítására csak a rendőrségnek van lehetősége. A gyanús esetekben azért tettek feljelentést, mert a törvény előírja, hogy ha hivatalos személy hivatalos eljárása során bűncselekmény alapos gyanúját észleli, köteles feljelentést tenni. A főjegyző asszony szerint Tóth Ernő ellen azért nyomozott a rendőrség, mert a gyanús íveken az ő neve szerepelt az aláírások gyűjtőjeként. Havránek pártjával kapcsolatban még ismeretlen tettes ellen sem tettek feljelentést, a rendőrség a Tóth Ernő ügyében zajló nyomozás kapcsán jutott el hozzá, ezért nem érti, hogyan emlegethet koncepciós eljárást a képviselő.
Tóth Ernő ajánlásgyűjtése egyébként meglehetősen szokatlanul alakult. Először összegyűjtötte a megfelelő számú aláírást, s az ajánlók adatait az ellenőrzés pontosnak ítélte, így a fiatalember azt hitte, nyilvántartásba veszik mint jelöltet. Másnap a sajtóból értesült, hogy mégsem fogadták el az ajánlóíveit, mert a választási bizottság gyanúsnak találta az aláírásokat, és feljelentést tett. A gyanús aláírások miatt 500 alá került a támogatóinak száma, de tovább gyűjthetett, és a határidő letelte előtt össze is gyűlt a megfelelő számú, immár elfogadott ajánlás. Jelöltként részt vett a választáson, noha akkor már büntetőeljárás folyt ellene.
Dr. Korsós Ágnes szerint ez nem volt törvénysértő, s az sem, hogy csak többórás késéssel nézhették meg a Tóthra fenekedő jobbikosok a kisgazdapárt és a MIÉP jelöltjének utolsó körben beadott aláírásait. A főjegyző asszony szerint az ívek a páncélszekrényben voltak, senki nem nézhette meg őket addig, míg a választási bizottság nem döntött arról, lehet-e őket tanulmányozni. Utána ismét visszatették a páncélszekrénybe, és amit nem csatoltak a nyomozati anyagokhoz, azt a többi ajánlóívvel együtt az előírt időpontban megsemmisítették.
Tóth Ernő azt mondta, gyanúja szerint célzottan vizsgálták az aláírási íveket, hogy Havránek Ferencet hozhassák ki „bűntársának”. Az egykor erős hódmezővásárhelyi MIÉP-alapszervezet elnöke az utolsó időben Tóth Ernő volt, ám ő kilépett a pártból az ellene folyó rendőrségi eljárás miatt – továbbá, mert már nem értett egyet a párt irányvonalával. A rendőrségi eljárás során összebarátkozott Havránek Ferenccel, és – mint elmondta –, rájött, hogy a hazaszeretet és a szegény emberek képviselete nem egyenlő a durva nacionalizmussal és a gyűlöletkeltéssel.
 |
Tóth Ernő
Karnok Csaba |
Az egzisztenciális kockázatok miatt senki sem merte vállalni az elnökséget, így a hódmezővásárhelyi MIÉP-alapszervezet június 20-án feloszlott. Dr. Korsós Ágnes hangsúlyozta: nem egy, hanem 11 jelölőszervezet ajánlásai miatt tettek feljelentést, és Havránek Ferenc pártja nem is volt köztük. Jászai Linda, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kérdésünkre csak annyit válaszolt: más jelölőszervezetek ügyében is folyik nyomozás. Részleteket nem árult el. Szanka Ferenc, a megyei főügyészség szóvivője megerősítette ezt, de ő sem beszélt a részletekről. A szóvivő hozzátette: az ügyészség vádat emelt az „ügyben érintett másik személy” (vagyis Tóth Ernő) ellen.
Havránek Ferenc szerint, ha őellene megszüntették a nyomozást, akkor hogyan állhatna meg a vád Tóth Ernő ellen – hiszen az ajánló aláírások átjátszásához két fél szükséges. Szerinte akármi lesz a folytatás, már elérték, amit az uralkodó párt akart: aki nincs útjában, annak a visszaéléseire aligha derül fény. Aki azonban az útjukban van, azt meghurcolják, a támogatóikat pedig megfélemlítik. Hozzátette: – Azt mondta az egyik régi támogatóm, akit beidéztek tanúnak a rendőrségre: a komaság megmarad, de én többé alá nem írok semmit, aminek köze van a politikához.
