Klientúraépítés, vagy forradalom?

Az ötlet tehát nem eleve elvetendő, de számos kérdést vet fel. A legtöbb vitát érthetően az váltotta ki, hogy a pénzek szétosztását a VMSZ koordinálja. Varga László, a tavaly a VMSZ belső ellenzékeként megszerveződő Magyar Mozgalom ügyvivő testületének tagja szerint a szerbiai állami szervek közül elsőként a korrupcióellenes ügynökség hívta fel a figyelmet arra, hogy párt nem foglalkozhat pénzosztással. Pásztor István szavaiból pedig az derült ki, hogy Aleksandar Vucic miniszterelnök a tudomására hozta, a belgrádi kormány sem tud elfogadni egy párt által működtetett pénzosztó mechanizmust. A VMSZ-ből kizárt politikus szerint így végtelenül körültekintő jogi előkészítő munkára lenne szükség ahhoz, hogy a támogatás vissza nem térítendő részének elosztását ne kísérje politikai és jogi botrányok sorozata.

Pásztor Istvánnak ötvenmilliárd forintra kell vigyáznia Molnár Edvárd / MTI

Miskolczi József szabadkai vállalkozó, a Magyar Mozgalom gazdasági és vállalkozásfejlesztési szaktestületének tagja úgy látja, hogy bár ennyi pénzből „csodákat lehetne tenni", a projekt előkészítetlen. A stratégiai tervek leginkább irányelveket tartalmaznak, noha települési szintre bontva kellett volna szemügyre venni az adottságokat és a lehetőségeket, tisztázni, milyen tevékenységek beindítása vagy fejlesztése juttathatná állandó munkahelyhez a mezőgazdasági idénymunkásokat, tudná felszívni az alacsonyan képzett, 50 év feletti helyi munkaerőt. Kapkodásra utal, hogy az akcióterv szerint létrejön egy közösségfejlesztési központ, amely 2016-ban csak tervező-adatgyűjtő tevékenységet végez. Az intézmény még nem alakult meg, viszont az első pályázat a VMSZ beszámolója szerint január végén megjelenik.

További tervezési probléma szerinte, hogy a dokumentumok „abból indulnak ki, mit tudnánk termelni, nem abból, hogy mire van piac". A Magyar Mozgalom által megkérdezett vállalkozók szerint kérdés, hogy szerencsés-e vissza nem térítendő összegekkel támogatni magánvállalkozásokat. Úgy látják, a támogatási pénzeknek legfeljebb a 10-20 százalékát szabadna így kiosztani.
Felvetődhet az etnikai diszkrimináció is. Kérdés, hogyan lehet jogilag és praktikusan elválasztani egymástól a Vajdaság magyar és szerb gazdasági életét, bár Pásztor szerint a kormányrendelet rugalmas, lehetővé teszi vegyes tulajdonú vagy vegyes etnikumú munkaerőt alkalmazó cégek támogatását is.

Ez egyúttal mutatja az amúgy ígéretes lehetőség korlátait is: egy szerbiai régió gazdasági fejlettségéhez, eltartóképességéhez csak korlátozott mértékben tud hozzájárulni egy másik ország költségvetése. „A gazdasági légkört mindig Szerbia törvényhozása, jogbiztonsága, gazdasági intézkedései alakítják" – összegez Miskolczi.