A „kormányváltókat" egyébként – heves hörgést kiváltva a hallgatóságból – Schiffer „álbaloldalinak" titulálta, mondván a posztkommunista államokban a jobb és baloldaliság inkább a múlthoz való érzelmi viszonyulás, mintsem jelenidejű értékválasztás.
|
Az összefogás vezető arcai - Mesterházy és Gyurcsány között Molnár Zsolt
Koszticsák Szilárd / MTI |
Az LMP társelnöke úgy véli, hogy a kormányváltás lehetősége nem most, hanem már jóval előbb, januárban elveszett, amikor a baloldal összeállt azokkal a „figurákkal", akikkel összeállt.
Az LMP a maga részéről nem kormányváltást, hanem irányváltást kínált: „megújuló Magyarországot az összeszerelő Magyarország helyett". Azt szerették volna megmutatni, hogy a gazdasági-társadalmi problémákra van más megoldás is a jelenlegi kormányválaszokon kívül. De a társadalmi felhajtóerő nem volt elég nagy a fordulathoz.
Tízből kettes
Egy tízes skálán alig kettesre értékelte az MSZP, illetve a kormányváltók választási eredményét Molnár Zsolt, az MSZP kampányfőnöke. Nagy kudarcnak tartja az alacsony részvételi arányt is.
Molnár Zsolt szerint volt üzenetük: tényszerűen igaz, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve
Később kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a szavazáson való részvételt ugyan nem tennék kötelezővé, de érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy pozitív ösztönzőkkel – például munkaidő kedvezménnyel – növelni lehetne a szavazási hajlandóságot.
Mindemellett úgy véli, hogy mindenkinek erkölcsi kötelessége lenne legalább négy évente az urnákhoz járulni. Molnár szerint hatalmas médiaellenszélben vitték a kampányt, ezért a következő négy évben ki kell dolgozni egy hatékony stratégiát az üzenetek hatékonyabb célba juttatására.
|
Az ellenzéknek a közszolgálati tévé nézése maradt a kampányban, csak elvétve a szereplés is benne
Soós Lajos / MTI |
– A Fidesz visszaélt a médiával, mintahogy általában a hatalom teszi. De ennél sokkal felháborítóbb, hogy a Civil Összefogás Fórum három milliárdot kapott a kormány melletti kampányolásra méghozzá nem a párttól, hanem miniszterelnökségi soron – hívja fel a figyelmet Schiffer András, aki ugyanakkor úgy véli, hogy a kormánypárti médiasúllyal nem lehet elfedni a kormányváltók mondanivaló-hiányát.
Molnár Zsolt szerint volt üzenetük: tényszerűen igaz, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve. De ezt felülírta a „szívok ugyan, de magyar vagyok" érzülete. A Fidesz olyan mítoszt teremtett, amellyel kétmillió ember azonosulni tudott. A kormányváltók érvei viszont sokakban viszhangtalanok maradtak.
– 2002-ben azzal nyert az MSZP, hogy kijelentette: nem bódítunk titeket mesékkel többé – emlékeztetett Schiffer András, csakhogy azóta bebizonyosodott, hogy a szavazók közül nagyon sokan vágynak a „közös mesékre".
Ráadásul Orbán Viktor ügyesen olyan rétegeken vágott, amelyek jellemzően távol maradnak a szavazástól vagy egyébként sem a Fideszre szavaznának. Orbán felismerte, hogy a nép vágyik egy erős, jóságos, népéért aggódó vezető után. Egy karizmatikus vezető – sokan így emlékeznek Horthyra és Kádárra, vagy akár mindkettőre – akár évtizedekre meghatározhatja a magyar irányt.
Hamarosan kiderül, hogy Magyarország nyitott-e egy ilyen tekintélyelvű társadalmi berendezkedésre.
