galéria megtekintése

Miért pont ebben értene egyet Tarlós és Lázár?

6 komment


Szalai Anna

Mást mond Lázár János és mást a főpolgármester: előbbi szerint Brüsszel hitelfelvételt javasol, utóbbi szerint lesz uniós támogatás is a metrófelújításra.

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett az M3-as metróvonal felújításának finanszírozásával kapcsolatban Lázár János kancelláriaminiszter és Tarlós István főpolgármester. A Népszabadság csütörtökön írta meg, hogy az Európai Unió hitel felvételét javasolja a metró-infrastruktúra felújításához.

Egy hűséges olvasónk
Teknős Miklós / Népszabadság

Lázár csütörtökön erre reagálva azt mondta: az Európai Bizottság szakértői azt szorgalmazzák, hogy a főváros hitelt vegyen fel a beruházásra, mert az a vonal kihasználtsága miatt megtérülne. Ha a főváros a kölcsönfelvétel mellett dönt, akkor a kormány kész garanciát nyújtani ehhez, erről a legutóbbi ülésén döntött is. Lázár, bár a dokumentumokat még nem kapta kézhez, de úgy látja: a metrófelújításra nem lesz uniós forrás. Az unió támogatáspolitikája változóban van, nőni fog a visszatérítendő támogatások aránya, s a bizottság a kedvezményes hitelkonstrukciókat támogatja. Minderről a kormányülésen részt vevő Tarlóst is tájékoztatták.

 

A főpolgármester viszont egy az Európai Bizottságtól kapott levelet lobogtatva pénteki sajtótájékoztatóján azt állította, hogy „az unió örömmel vesz részt az M3-as metró finanszírozásában”. Arra azonban nem tért ki, hogy milyen formában: vissza nem térítendő támogatásként vagy hitellel? Tarlós abban bízik, hogy Budapest a metrófelújítás 137,5 milliárd forintra becsült költségének legalább a 60 százalékára kap uniós támogatást, és csupán a fennmaradó részre kell 40-55 milliárd forint hitelt felvenni.

A főpolgármester szerint megoldás lehet az, ha a kormány, illetve a fejlesztési minisztérium kamatmentes támogatást ad a fővárosnak, vagy megemeli a BKV működési finanszírozásának összegét évi hatmilliárd forinttal. De elismerte, hogy erre semmiféle garancia nincs. Tarlós István még a nyáron fedezetigazolást kér a kormánytól, hogy a kivitelezői szerződéseket megköthessék. E nélkül ugyanis hónapokat csúszhat a rekonstrukció kezdete, amelynek időpontját nem tudta megmondani.

Budapest ha akarna, sem vehetne fel hitelt a teljes beruházásra, mivel az önkormányzat működési bevétele kevés ehhez – közölte Tarlós. Aki azt is megjegyezte, a végsőkig ragaszkodik ahhoz, hogy a fővárost 2014 és 2020 között megillető 340 milliárd forintos uniós támogatási keret az önkormányzatnál maradjon. Már két levelet is írt erről a miniszterelnöknek – a válaszról nem számolt be.

A főpolgármester cáfolni igyekezett lapunk azon értesülését is, miszerint a metrófelújítást is tartalmazó támogatási listát még nem küldték el Brüsszelbe. „Az új szabályok szerint – érvelt – nemcsak az Európai Bizottsághoz, hanem szakmai háttérszervezethez is lehet küldeni a listát, az NFM pedig másfél hónapja ezt tette.” Ehhez képest a tárca a júliusi tájékoztatása szerint a támogatási kérelmet még nem nyújtotta be, és addig nem is fogja, amíg a főváros meg nem köti a vállalkozói szerződéseket.

Ez nem ma lesz: a generálkivitelezői tendert még ki sem írták. A tárca szerint az Európai Bizottság nem zárkózik el a metróprojekt támogatásától, de megfontolásra ajánlotta a hitelfelvétel lehetőségét, mivel így több budapesti és elővárosi közlekedési fejlesztés valósulhatna meg.

Csepreghy Nándor államtitkár, Lázár helyettese az RTL Klub Híradójának azt mondta: a Tarlós által felmutatott levélben kamatmentes hitelről van szó, nem vissza nem térítendő támogatásról. A főpolgármester szerint az államtitkár téved.

Tarlós először ismerte be, hogy az EU nem finanszírozza teljesen a metrófelújítást – hívta fel a figyelmet Horváth Csaba. A fővárosi MSZP-s képviselő szerint meghökkentő, hogy a főpolgármester elfogadhatónak tartja, hogy a főváros újabb 40-50 milliárd forint hitelt vegyen fel.

Kölcsönös bizalom

Tarlós István 2010 óta sokszor elmondta: a végletekig eladósodott önkormányzatot vett át. Első ciklusában nem is igen vett fel hitelt, most annál többet. Az idei büdzsében alig ötmilliárd forint adósságállomány szerepelt. Ebben nincs benne az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez az Európia Újjáépítési és Fejlesztési Banktól felvett 17 milliárd forint, az M3-as vonal orosz metrókocsijainak felújítására hazai bankok által összeadott 60 milliárd, illetve a decemberben aláírt 94 milliárd forintos két EIB-hitelkeret. A főváros 2017 végére 92 milliárdos, 2018-ra 125,3 milliárdos adósságállománnyal számol. Ezt jócskán megdobhatja, ha a metrófelújításra is több tízmilliárdos hitelt kell felvennie.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.