A páros most az 5500 négyzetméteres telekre kétszintes mélygarázst, a földszintre egy Lidl áruházat, másfél emeletnyi irodát, valamint négy emeleten 99 lakást kíván építeni. Az összes kérelem elbírálását a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz delegálták. Az ötletet a hivatal tavaly ősszel még visszadobta, idén viszont jóváhagyta, olyan érvekkel, mint hogy az építkezés nem érint világörökségi területet, illetve védett környezeti értéket, és igaz ugyan, hogy megnő majd a légszennyezés meg a zaj, de ez nem igényel külön intézkedést. Környezeti hatásvizsgálat nem készült.
A két engedélyezési forduló között történt egy s más: az iratokon nem a Lidl, hanem az OTP Ingatlan Zrt. szerepel kérelmezőként, az üzlet alapterülete pedig papíron 2348+2949 négyzetméterről 1960 négyzetméterre csökkent. Ez utóbbi már alatta van a kerületi építési szabályzatban szereplő 2000 négyzetméteres határnak.
A debreceni székhelyű hatóság szerint az épület illeszkedik majd a településképbe, ám ezt a II. kerületi tervtanács tavaly még másképp látta. „A tervezett épület hangulata és karaktere alapvetően tengerparti miliőt feltételez, azonban a Csalogány utca légterének aránya és a rendkívüli autóforgalom vélhetően nem predesztinálják a lakókat az erkélyek pihenőtérként való használatára."
Arról pedig szót sem ejt az engedélyező végzés, hogy a hatalmas épülettömb árnyékba borítja majd a közeli bölcsődét, amely helyett az iratanyagban következetesen óvoda szerepel.
|
Telek a Csalogány utcában. Nincs kint a plázastoptábla
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Lapunkat az egyik szomszédos ház lakói keresték meg, akik attól tartanak, hogy az építkezéssel, illetve a komplexum üzemeltetésével járó környezetterhelés jelentősen csökkenti az életminőségüket, illetve az ingatlanok értékét. Arról is beszámoltak, hogy a hivatalok akadályozzák a környékbeliek ügyféllé válását az engedélyezés során, a többi között arra hivatkozva, hogy nem a közvetlenül szomszédos telken élnek, hanem a két telket elválasztó utca szemben lévő oldalán. Ilyen megkülönböztetést azonban a közigazgatási eljárásról szóló törvény nem ismer: ügyfél az lehet, aki az építmény hatásterületén él – hatásterületet viszont eddig egyik hatóság sem állapított meg. Kérdéseinket múlt pénteken feltettük a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatalnak, ám nem kaptunk választ.
Az állami hatóságok számára valamiért fontossá vált épületre időközben a II. kerület kiadta az építési engedélyt, ám Dankó Virág alpolgármester lapunkat arról tájékoztatta, hogy az csak akkor válik jogerőssé, ha az ügyféli minőség elismeréséért indított eljárások lezárulnak (ez hivatalosan nem történt meg, holott a törvényben megszabott határidő kedden lejárt). Más forrásból úgy tudjuk, az ügynek és az azzal járó konfliktusoknak a „mindig óvatos" önkormányzat sem örül.
Ungár Péter, a kerület LMP-s önkormányzati képviselője kérdésünkre úgy fogalmazott: a fővárosi helyhatóság már akkor hibázott, amikor 2009-ben eladta a telket a Lidlnek, miközben a fideszes többség folyton azt hangoztatja, hogy nem értékesíti a kerület vagyonát. A testületben az Együttet képviselő Hajdu Nóra arról számolt be: mivel az érintett lakók semmilyen információval sem rendelkeznek a projektről, egy fórumot próbál megszervezni az OTP Ingatlan részvételével, amire talán lenne is hajlandóság a beruházóban.
