galéria megtekintése

Hiába a plázastop, hipermarket épülhet a budai utcában

5 komment


Hargitai Miklós

A plázastop ellenére Lidl hiper­market épülhet a Széll Kálmán tér közelében, noha az illetékes hatóság tavaly elutasította a tervet. A közvélemény úgy tudja, hogy szinte lehetetlen 400 négyzetméteresnél nagyobb új kereskedelmi üzletet létesíteni, ám a valóságban az Orbán-kormány nem a plázaépítést tiltotta meg, hanem jelentős korrup­ciós kockázatú engedélyezési szisztémát alkotott.

A II. kerületi Csalogány utcát nem jellemzik ellátási feszültségek: a közvetlen közelben két Spar, egy CBA, egy G-Roby és számtalan kisebb üzlet üzemel, vagyis aki élelmiszert akar vásárolni, éjjel-nappal talál nyitva lévő boltot néhány száz méteren belül. Ami viszont jellemző a területre, az a szűk útfelület, a nagy forgalom, az erős zaj- és légszennyezés, valamint a lakóépületek és iskolák magas koncentrációja.

Mindez azért lényeges, mert a kormány a plázastop-szabályozás elfogadásakor azzal érvelt, hogy ahol ellátatlanság mutatkozik, ott egyedi eljárásban továbbra is adnak ki építési engedélyeket az üzletláncoknak. Az elfogadott törvényben ennek a szempontnak nincs nyoma, az viszont benne van, hogy a környezeti, fenntarthatósági tényezők mérlegelése alapján kell dönteni.

A Csalogány utca 43. jelenleg foghíjtelek a Víziváros szélén, korábban egy oktatási intézmény parkosított telke volt. A területet 2009-ben adta el a fővárosi önkormányzat a Lidlnek, a diszkontmulti pedig az egy tízezred részét tavaly visszavásárlási joggal továbbadta az OTP Ingatlan Zrt.-nek.

 

A páros most az 5500 négyzetméteres telekre kétszintes mélygarázst, a földszintre egy Lidl áruházat, másfél emeletnyi irodát, valamint négy emeleten 99 lakást kíván építeni. Az összes kérelem elbírálását a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz delegálták. Az ötletet a hivatal tavaly ősszel még visszadobta, idén viszont jóváhagyta, olyan érvekkel, mint hogy az építkezés nem érint világörökségi területet, illetve védett környezeti értéket, és igaz ugyan, hogy megnő majd a légszennyezés meg a zaj, de ez nem igényel külön intézkedést. Környezeti hatásvizsgálat nem készült.

A két engedélyezési forduló között történt egy s más: az iratokon nem a Lidl, hanem az OTP Ingatlan Zrt. szerepel kérelmezőként, az üzlet alapterülete pedig papíron 2348+2949 négyzetméterről 1960 négyzetméterre csökkent. Ez utóbbi már alatta van a kerületi építési szabályzatban szereplő 2000 négyzetméteres határnak.

A debreceni székhelyű hatóság szerint az épület illeszkedik majd a településképbe, ám ezt a II. kerületi tervtanács tavaly még másképp látta. „A tervezett épület hangulata és karaktere alapvetően tenger­parti miliőt feltételez, azonban a Csalogány utca légterének aránya és a rendkívüli autóforgalom vélhetően nem predesztinálják a lakókat az erkélyek pihenőtérként való használatára."

Arról pedig szót sem ejt az engedélyező végzés, hogy a hatalmas épülettömb árnyékba borítja majd a közeli bölcsődét, amely helyett az iratanyagban következetesen óvoda szerepel.

Telek a Csalogány utcában. Nincs kint a plázastoptábla
Telek a Csalogány utcában. Nincs kint a plázastoptábla
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Lapunkat az egyik szomszédos ház lakói keresték meg, akik attól tartanak, hogy az építkezéssel, illetve a komplexum üzemeltetésével járó környezetterhelés jelentősen csökkenti az életminőségüket, illetve az ingatlanok értékét. Arról is beszámoltak, hogy a hivatalok akadályozzák a környékbeliek ügyféllé válását az engedélyezés során, a többi között arra hivatkozva, hogy nem a közvetlenül szomszédos telken élnek, hanem a két telket elválasztó utca szemben lévő oldalán. Ilyen megkülönböztetést azonban a közigazgatási eljárásról szóló törvény nem ismer: ügyfél az lehet, aki az építmény hatásterületén él – hatásterületet viszont eddig egyik hatóság sem állapított meg. Kérdéseinket múlt pénteken feltettük a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatalnak, ám nem kaptunk választ.

Az állami hatóságok számára valamiért fontossá vált épületre időközben a II. kerület kiadta az épí­tési engedélyt, ám Dankó Virág alpolgármester lapunkat arról tájékoztatta, hogy az csak akkor válik jogerőssé, ha az ügyféli minőség elismeréséért indított eljárások lezárulnak (ez hivatalosan nem történt meg, hol­ott a törvényben megszabott határidő kedden lejárt). Más forrásból úgy tudjuk, az ügynek és az azzal ­járó konfliktusoknak a „mindig óvatos" önkormányzat sem örül.

Ungár Péter, a kerület LMP-s önkormányzati képviselője kérdésünkre úgy fogalmazott: a fővárosi helyhatóság már akkor hibázott, amikor 2009-ben eladta a telket a Lidlnek, miközben a fideszes többség folyton azt hangoztatja, hogy nem értékesíti a kerület vagyonát. A testületben az Együttet képviselő ­Hajdu Nóra arról számolt be: mivel az érintett lakók semmilyen információval sem rendelkeznek a projektről, egy fórumot próbál megszervezni az OTP Ingatlan részvételével, amire talán lenne is hajlandóság a beruházóban.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.