Itt a Frankensteinek kora, titokban már tárgyalnak ember gyártásáról

Ma még csak 200 bázispárból álló DNS-láncokat lehet egyszerre létrehozni, miközben egyetlen gén is több száz vagy akár több ezer ilyen betűből áll, de ezeket egy másik módszerrel egymáshoz lehet illeszteni. A leg­riasztóbb távlatokkal számolók szerint
a módszer továbbfejlesztése klónozás révén akár biológiai szülők nélküli gyerekek világrahozatalához is vezethet.

Más csak olyan emberi genom létrehozását jósolja, amely például az összes vírusnak ellenáll. De mi van akkor, ha másutt meg olyan vírusokat hoznak létre, amelyek megtalálják a védelem biztonsági réseit? Ahogy a múlt században nukleáris hidegháború zajlott, a jövőben genetikai fegyverkezési versenyre kell felkészülnünk?

George Church, aki a mamut feltámasztásának harcos híve, és azon is dolgozik, hogy immunoló­giailag szerkesszen át sertésgéneket, majd az ilyen génállománnyal megszületett állatok kilökődésmentes szerveit emberekbe ültesse át, cáfolta, hogy emberek létrehozását tervezik, csupán sejtek létrehozásáról beszélt. A titkossággal a genetikus szerint meg akarták akadályozni, hogy sajtóközlemény „szaga” legyen a dolognak, ugyanis megjelenés előtt áll egy fontos, ­témába ­vágó eredmény, amit csak az ülésről készült videofelvétellel együtt akarnak nyilvánosságra hozni.

Az emberi géntérkép felfedezése óta eltelt több mint tíz év rengeteg eredményt hozott. A genomhoz idegen géneket lehet adni, fel lehet benne cserélni egyes betűket, és már az embrión belüli génszerkesztésről vitáznak. A teljes genom előállítása azonban mindezeknél sokkal távolabb vezetne. A géntérkép úttörője, Craig Venter már 2010-ben előállított egymillió bázispárból álló baktériumkromoszómát, és beültette egy másik fajba. Az új sejt képes volt szaporodni, és egy csomó teljesen új fehérjét hozott létre, idén pedig egy félmillió bázispárból álló genomot is előállított. A keddi tanácskozás másik résztvevője, Jef Boeke egy élesztőgomba 12 millió bázispárból álló örökítőanyagát tervezi összebarkácsolni, de az emberi genom kétszázszor nagyobb, és mai tudásunk szerint még nem látható, hogy egyáltalán lehetséges lenne laboratóriumi megteremtése.

Az emberi genom csaknem fele „ugrál”, tehát a gének helye változik, továbbá rengeteg, egyedileg eltérő számú ismétlődő elemet tartalmaz, amelyeknek fehérjetermelést kódoló funkciója sincs – hangsúlyozta lapunknak az emberi genom előállítása előtt tornyosuló akadályokat Falus András akadémikus, a genomika és a molekuláris biológia szakértője. A genom „megszólalásában”, azaz működésében emellett környezeti tényezők is döntő szerepet játszanak. Ilyenek például a velünk együtt élő (betegséget nem okozó) mikrobák, amelyek összes DNS-tartalma több mint 300-szorosa az emberi genomnak. Enélkül, „csak” az emberi genom mesterséges szintézisével aligha lehet célt érni.

Ezt fejezte ki a The New York ­Timesnak Jeremy Minshull, a DNS 2.0 nevű cég vezérigazgatója is, akit meghívtak, de nem ment el a tanácskozásra. „Képességeink még messze elmaradnak attól, hogy megértsük, egyáltalán mit állítunk elő.”