Helyet csinálnak a kádereknek?

Miután a decentralizációról szóló bejelentés mindenkit meglehetősen váratlanul ért, az elképzelés megvalósításának részleteiről még semmit nem tudni. Így arról sem, mindez mennyibe kerül, és mi lesz a ma Budapesten foglalkoztatott kormánytisztviselőkkel, illetve a HM-ben szolgálatot teljesítő katonákkal. A várható költségeket illetően csupán abból lehet kiindulni, hogy mennyit kell költeni ma egy húszezer négyzetméter körüli, tehát ötszáz-hatszáz dolgozó elhelyezésére alkalmas irodaház felépítésére, esetleg egy meglévő, de korábban más célokra használt, leromlott állagú ingatlan felújítására.

Ingatlanfejlesztők adatai szerint ilyen zöldmezős beruházást nyolc-tízmilliárd forint alatt nemigen lehet megúszni, és a költségek nőhetnek, ha speciális igényeket kell kielégíteni, esetleg a telket is meg kell vásárolni. Ez utóbbi biztosan nem jelentene gondot, hiszen az önkormányzatok szívesen biztosítanának ingyen is megfelelő területet. Másfelől elég valószínűtlen, hogy a tárcák költöztetéséhez ezt az utat választanák, ha vannak alkalmasnak tűnő, használaton kívüli épületek is.

Annyi kiderült, hogy ilyenek lehetnek, de kérdéses, mennyibe kerülne például egy korábban könyvtárnak, esetleg kórháznak helyet adó létesítmény átalakítása. Hozzáértők szerint előfordulhat, hogy az adott esetben elkerülhetetlen teljes rekonstrukció sem sokkal olcsóbb, mint új irodaházat emelni. A kiadásokat tovább növelheti, hogy egy új vagy felújított épületbe valószínűleg nem a fővárosból viszik át az irodabútorokat, hanem a teljes berendezést cserélni fogják. Orbán Viktor újabb ötlete így az adófizetőknek óvatos becslések szerint is több tízmilliárd forintba kerülhet.

– Ha a kormánynak van tízmilliárd forintja a HM vidékre költöztetésére, azt adja inkább a honvédség fejlesztésére – jelentette ki kérdésünkre Vadai Ágnes (DK) korábbi honvédelmi államtitkár, a parlamenti szakbizottság független tagja, hozzátéve: a költségek akár az idei védelmi kiadások öt-tíz százalékát is elérhetik. Biztonsági szempontból kiemelt tárcáról van szó – magyarázta –, ezért egy új létesítménybe meglehetősen költséges technikai rendszereket is telepíteni kell. Kérdésesnek tartja azt is: mely vállalkozói köröknek jelent ez majd üzletet, és kik szerezhetik meg az üres ingatlanokat?

– Szükséghelyzet esetén a BM-ben felállítandó operatív törzs továbbra is a fővárosban működik majd, tehát a honvédség közreműködő erőit változatlanul Budapestről kell irányítani – hozott fel egy újabb érvet Vadai. Amikor folyamatos egyeztetésre, azonnali intézkedésekre van szükség, szerinte nem feltétlenül szerencsés, ha a döntésre jogosult vezetők más-más városban vannak. Arra a felvetésünkre pedig, hogy egy konferenciabeszélgetést összehozni nem okoz komoly gondot, kijelentette: ez megint csak biztonsági problémákat vet fel. – De miután nincs semmilyen magyarázat a HM elköltöztetésére – fogalmazott –, teljesen felesleges problémákat kreálni.

Azt sem tudni, mi lesz majd az emberekkel – folytatta. Nem vitatja, hogy sokan ma is naponta bejárnak Székesfehérvárról Budapestre, csakhogy ők ezt a helyzetet önként vállalták. Sokan egyébként a politikus szerint éppen az utazással töltött idő csökkentése miatt költöztek a fővárosba.

Igaz, Kósa Lajos szerint vidéken is élnek tehetséges emberek – a fideszes politikus ezzel már 2010-ben utalt rá, hogy el lehet vinni központi szerveket a megyeszékhelyekre –, de Vadai úgy gondolja, mégsem az a jó megoldás, ha a fővárosi apparátust helyi erőkkel váltanák fel.

Az MSZP-s Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja viszont éppen úgy véli, ez is az egyik cél lehet. Kósa Lajos debreceni polgármesterként szerinte a foglalkoztatás terén nem túl sok eredményt tud felmutatni, de ha a város „kap” egy minisztériumot, az ottani kádereknek jó pár állást lehet kínálni. A szocialista képviselő ezt egyébként a Fidesz szimbolikus politizálásának egyik új elemeként értékeli.

– Azzal viszont senki nem törődik, hogy öt-hatszáz családnak kellene költöznie – állítja Harangozó. Debrecenbe ugyanis nem lehet a fővárosból ingázni – jelentette ki –, bármilyen közel van is Kósa szerint Budapesthez a hajdúsági megyeszékhely. De úgy gondolja, ez nem szempont, és a helyi kádereknek kész szerencse, ha minél kevesebben vállalják az áttelepülést. Mellesleg a földművelésügyi tárca székhelye körüli vita arra is jó –mondta a politikus –, hogy elterelje a figyelmet az agrártámogatási rendszer átalakításáról, amelynek megint csak a Fideszhez közel álló vállalkozók lesznek a nyertesei.

Amúgy az MSZP Kelet-Magyarország-programjában is szerepelt az a gondolat, hogy a központi igazgatás egyes szervei települjenek a hátrányos helyzetű régiókba – emlékeztetett Harangozó Gábor. A szocialisták ezt azonban egészen másként képzelték el, és azokra a hivatalokra gondoltak, amelyek decentralizáltan működnek, s kifejezetten egyes régiók gazdasági fejlődését segíthetik elő. Egy minisztériumot Debrecenbe telepíteni viszont szerinte inkább azt jelenti, hogy megkeserítik azok életét, akiknek ügyfélként vagy a tárcához tartozó országos hatáskörű szervezetek munkatársaként csak személyesen intézhető dolguk akad, hiszen az ország másik végéből a cívisvárosba utazni egész napos elfoglaltságot jelent, és ez akár működési zavarokhoz vezethet. Fazekas Sándor szakminiszter viszont igen jó ötletnek tartja, hogy a termeléshez közelebb kerül a szakigazgatás, és már meg is kezdték az előkészületeket – közölte a tárca.

Van értelme a költözésnek

Érdekes és váratlan döntés egy olyan kormányzattól, mely eddig inkább a központi irányítás elvét követte – mondta lapunknak Rechnitzer János térségkutató, egyetemi tanár a tárcaköltöztetés tervéről.

A győri Széchenyi István Egyetem professzora szerint a közigazgatás decentralizálása Európában elsősorban a franciáknál és a németeknél indult el. A francia folyamatokat lelassították ugyan az elképzeléseknek ellenálló, azokat részlegesen bojkottáló bürokraták – akiknek az erejét Magyarországon sem szabad lebecsülni –, ám bizonyos közigazgatási tevékenységek szervezeteinek vidékre költöztetése így is életképesnek bizonyult.

– Tudomásul kell végre venni, hogy az információáramlás korszerű feltételei és mára már jól kialakult gyakorlata kevesebb személyes megjelenést követel meg az ügyfelektől, partnerektől, így a közlekedési szempontból általában jobban megközelíthető főváros centrumszerepe óhatatlanul csökkent – állította Rechnitzer János. Hozzátette: ma már nem kell feltétlenül „felmenni a minisztériumba" az információkért, igaz, a személyes kapcsolatok, megbeszélések, lobbizások fontosak, de ennek éppúgy lehet elfogadható helyszíne Debrecen vagy Székesfehérvár, mint ahogy a főváros is.

– Ha belegondolunk, a Földművelésügyi Minisztérium nagyobb joggal működhet abban a Debrecenben, ahol igen színvonalas az agrártevékenység szakmai tudományos háttere, miközben a város környékén erős a mezőgazdasági potenciál – mondta, és hasonló szempontok alapján természetesnek nevezte, hogy a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkársága valószínűleg Kecskemétre költözik. „Az Alföld jelképes és valóságos felértékelődése kísérheti ezeket a folyamatokat" – vélte a professzor. Nincs szakmai kifogása a honvédelmi tárca Székesfehérvárra költöztetése ellen sem, hiszen a honvédelmi vezérkari irányítás struktúrái, információs útjai ebben a városban épültek ki.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen hozadéka lehet az adott városok, térségek számára a minisztériumok, államtitkárságok jelenlétének, úgy fogalmazott: nő a térség társadalmi, gazdasági szerepe, élénkül az ingatlanpiac, nő a fogyasztás, több külföldi érkezik a városba és veszi igénybe a szolgáltatásokat, a település ismertebbé válik, nagyobb eséllyel fedezik fel maguknak a befektetők.

– Egyáltalán, ezek a városok elmozdulhatnak jelenlegi pozíciójukból – summázta a professzor, aki arról is beszélt: izgalmas, új irányú és típusú mobilitás alakulhat ki.

Rechnitzer János nem tagadta, hogy ezek a szándékok a nagy lobbierővel bíró budapesti bürokráciát erős ütésekkel csapják arcul. A bürokrácia tagjainak – akik között sok a nehezen nélkülözhető, jó szakember – el kell dönteniük: vállalják-e a napi ingázást, vagy letelepednek vidéken.

– Debrecenben, Székesfehérváron is lehet remekül élni, a magyar vidéki nagyvárosok nem a világvégén vannak, infrastruktúrájuk kiépült – mondta a szakember. Elismerte, hogy a választás egyéni sorsokat meghatározó módon érinthet, de a mobilitás a társadalom minden tagjával szemben egyre fontosabb követelmény.

Rechnitzer János indokoltnak tartja, hogy további tárcák vagy államtitkárságok is vidéken találjanak otthonra. – Ez a legnagyobb, sok szakmai területet összefogó minisztériumok esetében nem lesz egyszerű, de például a gazdasági minisztérium természetes centruma lehetne Győr, legalább naponta láthatnák, hogyan szervezi meg magát egy dinamikusan fejlődő magyar város – fűzte hozzá az egyetemi tanár.