Staudt Máté a mostani ciklusban képviselőként dolgozott a budafok–tétényi önkormányzatban, a kerületi Jobbik szervezetnek pedig alapítása, 2004 óta alelnöke. „Logikus lépésnek tűnt”, hogy kerületi polgármesterjelöltként is megméresse magát.
Csaba egyetemista, a párt ifjúsági tagozatának kerületi vezetője. Szükség volt rá is – állapította meg Staudt Gábor. A Jobbik olyan „jó kiállású” jelölteket keresett, akik „képesek megszólalni és jól mutatnak a plakátokon”. Az ifjúsági tagozatosok adják a jelöltek felét – tette hozzá, érzékeltetve, hogy testvére nem élvez kivételezett bánásmódot. Csabának ez „kihívás, sok-sok munka, és nem származik belőle semmi haszna”.
Érdeklődésünkre, hogy van-e még testvére, Staudt Gábor közölte: nincs.
Nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, jelenleg azonban hármójuk közül Staudt Gábor a legismertebb politikus. Életrajza szerint 1983-ban született Budapesten. A budafoki Kempelen Farkas Gimnáziumban érettségizett, két évig a diákönkormányzat elnöki posztját is betöltötte. 2005-ben az ELTE jogi kara hallgatói önkormányzatának is elnöke volt. Tisztségétől – mondta lapunknak – azért kellett megválnia, mert politikai szerepvállalása miatt egyre több támadás érte a hallgatói önkormányzaton belül. Inkább a Jobbikot választotta. Alapítója a Magyar Gárdát létrehozó egyesületnek. Ezért 2010-ben, amikor bekerült az Országgyűlésbe, nem lehetett a nemzetbiztonsági bizottság tagja. Az Alkotmányvédelmi Hivatal megállapította, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, ha „fontos és bizalmas munkakörben” államtitkok birtokába jutna. Staudt Gábor minden lehetséges fórumon panasszal élt, de nem járt sikerrel.
Közbiztonság, közlekedés, elszámoltatás – a Jobbik főpolgármester-jelöltje ezeket a pontokat említi, amikor programja legfontosabb elemeiről kérdezzük. A kormányhoz közeli Nézőpont Intézet szerint csökkent a Jobbik támogatottsága, de a felmérés eredményét Staudt Gábor erős kétségekkel fogadja. Még akkor is, ha hízelgőnek tartja, hogy a csökkenés – a Nézőpont adatai alapján – azt jelenti, hogy a párt a biztos pártválasztók körében 20 százalékon áll. (A Medián friss kutatása egyébként hasonlóra jutott.)
Négy évvel ezelőtt Staudt Gábor nem egészen 7,3 százalékkal – Tarlós István, Horváth Csaba és Jávor Benedek mögött – a negyedik lett. Újra az esélytelenek nyugalmával indulhat. Igaz, a liberális Bodnár Zoltán főpolgármester-jelöltségének köszönhetően most minden bizonnyal elkerül az utolsó helyről. Sőt: könnyen előfordulhat, hogy az LMP-s Csárdi Antalt is megelőzi.
A tavaszi parlamenti választáson a jobbikos jelöltek eredménye 18 budapesti választókerületből háromban haladta meg a tizenöt százalékot. (Staudt Gábor a XXII. kerületben mintegy 12 százalékot ért el.)
Az országos átlagot a pártnak Budapesten sehol nem sikerült hoznia, sokfelé jelentősen elmaradt attól. A csekélynél is kisebb a valószínűsége annak, hogy a Jobbik valahol elcsípjen egy kerületi polgármesteri címet. A fővárosi önkormányzatba legfeljebb csak mutatóba kerülhet be jobbikos.
Annak ellenére, hogy a fővárosi választási szabályok átírása leginkább a Jobbik számára hátrányos, a párt és holdudvara nem folytatott nyilvános vitát a bojkott lehetőségéről. Budapest nem a Jobbik fellegvára – ismerte el Staudt Gábor augusztus elején, főpolgármester-jelölti bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Ezzel együtt jobbikos politikusoktól nem hallani olyasmit, hogy a fővárosban létezhetnek körzetek és kerületek, ahol nincs esély legyőzni a Fideszt.
