Az ellenzéki frakciók képviselői viszont tegnap délután arról tájékoztatták lapunkat, hogy még nem kapták meg a törvénycsomagot. Pintér múlt heti beszámolója szerint az elképzelések szerint a hatóságok betekinthetnének bankszámlákba, lehallgathatnának telefonokat, ellenőrizhetnének netes információáramlást is, ehhez a szolgáltatóktól a titkosítások feloldását kérik. Tegnap Gulyás azt is elmondta: a jövőben a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a megelőzés szempontjából kulcsfontosságú nyilvántartásokhoz közvetlenül férne hozzá.
Tilthatóvá tennének olyan kommunikációs eszközöket, amelyeknél a titkosítás miatt a hatóság nem tud élni a törvényesen engedélyezett adatmegismerés jogával sem. Ezt a A 444.hu úgy értelmezte, hogy akiknek legújabb IOS-t vagy 5-ösnél újabb Androidot futtató okostelefonjuk van, pontosan olyan eszköz birtokosai, amilyeneket be akarnak tiltani. Gulyás arról tájékoztatta lapunkat, hogy okostelefonokról szó sincs,
olyan applikációk – például a Silent Phone, csendes telefon – magyarországi forgalmazását szeretné tiltani a koncepció, amelyek lehetetlenné teszik a bírói engedéllyel történő lehallgatások végrehajtását.
A tervezett törvénymódosításokkal azt is el akarják érni, hogy terrorcselekmény bekövetkeztekor korlátozni lehessen a polgári adatforgalmazást – a mentésben részt vevők kommunikációjának biztosítása érdekében –, valamint a veszélyes áruk szállítását. Bővítenék a rendőrség adatkezelési lehetőségét az államhatár- és létesítményőrzési feladatok ellátása során.
„Olcsó PR-akció az egész”
Nincs szükség semmilyen többletjogosítványokra ahhoz, hogy a terroristagyanús személyekkel szemben Magyarországon a hatóságok hatékonyan képesek legyenek fellépni – állítja Hack Péter büntetőjogász. Maga inkább attól tart, hogy a rendőrség és a titkosszolgálatok már ma is nehezen ellenőrizhető módon avatkozhatnak be bárki magánszférájába.
Nem tud olyan jogi akadályról Hack Péter büntetőjogász, amely korlátozná a rendőrséget, illetve a titkosszolgálatokat abban, hogy a terrorcselekmények megelőzése érdekében hatékonyan lépjenek fel. A szakértő álláspontja ezért egyértelmű: nincs szükség semmilyen intézkedéscsomagra, legkevésbé az alaptörvény módosítására, amely különben indokolt esetben ma is lehetővé teszi, hogy különleges jogrendet hirdessenek ki.
A bűnüldöző szervek, a Terrorelhárítási Központ, illetve a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok az európai országok többségéhez képest is igen széles körű felhatalmazással rendelkeznek a titkosszolgálati eszközök bevetésére – állítja Hack. A kilencvenes évek óta hatályos szabályozás szerint a különleges módszerek egy részét bírói vagy igazságügy-miniszteri engedély nélkül is alkalmazhatják – hangsúlyozta –, például közterületen bárkit megfigyelhetnek, és a nyilvános helyen folytatott beszélgetést rögzíthetik.
Igaz, magánlakásba csak engedéllyel telepíthetnek lehallgatóberendezést vagy kamerát, s ugyanez érvényes a telefonok lehallgatására, illetve az elektronikus küldemények figyelemmel kísérésére is. Hack szerint azonban nemigen lehet olyan bíró, aki erre ne adna engedélyt, hiszen a megfelelő információk hiányában joggal tarthat attól, hogy egy valóban veszélyes bűncselekmény megelőzését akadályozná meg.
A technika mai állása mellett – miután a szolgáltatókat törvény kötelezi a kapcsolódási pontok kialakítására – így bárkit szinte korlátlanul ellenőrizni lehet,
a szakértő ezért sem érti, hogy a rendőrségnek vagy a titkosszolgálatoknak milyen többletjogosítványokat adhatnának még.
Ezzel összefüggésben egyébként a szakértő már ma is súlyos gondnak tartja, hogy
nincs olyan szervezet, amely ellenőrizni tudná, ezzel a széles körű felhatalmazással nem él-e vissza valaki.
A külső engedély megléte ugyanis csak akkor fontos – magyarázta –, ha a titkosszolgálati eszközöket nyílt büntetőeljárásban kívánják felhasználni. Tehát „házi használatra” a szolgálatok szinte bármilyen információt szabálytalanul is megszerezhetnek, hiszen nem létezik érdemi külső kontroll.
A pénzforgalom ellenőrzése kapcsán sem lát gondot a jogász, mert a büntetőeljárási törvény biztosítja a rendőrség számára, hogy bárki bankszámlájába betekintsen. Elismerte ugyanakkor, hogy a folyamatban levő átutalásokról a bankoknak nem kell a hatóságokat értesíteniük. Más források szerint ennek nem is lenne sok értelme, mert a terrorszervezetek az egyes akciók végrehajtásához szükséges pénzt soha nem hivatalos csatornákon keresztül juttatják el az érintettekhez.
Sokszor hivatkozási alap az Egyesült Államok kongresszusa által 2001 októberében elfogadott Patriot Act, amely lehetővé tette például azt, hogy bírói engedély nélkül hallgassanak le telefonokat. Nálunk a rendőrség ezt 1994 óta megteheti: halaszthatatlan esetekben 72 óráig nagyjából bármilyen eszközt korlátozás nélkül bevethetnek – mondta Hack. Ami szerinte azért is érdekes lehet, mert titkosszolgálati módszerek alkalmazása esetén nincs sem személyhez, sem célhoz kötöttség. Vagyis: ha valakit terrorizmus gyanúja miatt hallgatnak le, de kiderül, hogy a beszélgetőtársa „csak” drogdíler, az információ – ha az engedély amúgy rendben van – ettől még felhasználható.
A jogász ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: terroristák állítólag Magyarországon is megfordultak.
Ha nem fedték fel őket, szerinte az új szabályozás sem jelent biztosítékot arra, hogy ez a jövőben nem fordulhat ismét elő.
Hack meggyőződése ezért, hogy az intézkedéscsomag nem több, mint olcsó PR-akció.
Csak hangulatkeltésre jó
Zágoni Rita, a Társaság a Szabadságjogokért adatvédelmi programvezetője lapunknak azt nyilatkozta, jelenleg nem minden esetben kell bírói engedély a megfigyeléshez: a Terrorelhárítási Központ és bizonyos esetekben a Nemzetbiztonsági Szolgálat eddig is folytathatott nemzetbiztonsági célú megfigyelést bírói engedély nélkül, csupán az igazságügyi miniszter jóváhagyásával. Ezzel kapcsolatban 2016. január 12-én hirdette ki a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság a Szabó and Vissy v Hungary ügyben azt az ítéletét, miszerint a miniszteri engedély alapján végzett titkos megfigyelés magyarországi szabályozása az emberi jogi minimumokat rögzítő európai egyezménnyel ellentétes, mivel nem biztosít független szerv (bíróság) által végzett, minden egyedi ügyben érvényesülő kontrollt.
Vagyis a megfigyelés, ha megfelel is a hatályos magyar törvényeknek, nem lehet jogszerű.
A telekommunikációs szolgáltatók által titkosított kommunikáció feloldása komoly veszélyt jelentene a magánszférára, de egyelőre nem tudható, hogy ezt milyen módon tudnák kikényszeríteni. Ugyanez a kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy „tilthatóvá tennének olyan kommunikációs eszközöket, amelyeknél a hatóság nem tud élni az engedélyezett adatmegismerés jogával”. Minden újabb okostelefonon eleve titkosítottak vagy titkosíthatóak a tárolt adatok, és számos okostelefonra telepíthető alkalmazással lehet titkosítottan hívni és üzenni. A részletek megjelenéséig a bejelentés leginkább csak hangulatkeltésre jó.
