galéria megtekintése

Súlyos érvágás volt az országnak a Fidesz pálfordulása

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 23. számában
jelent meg.


Ungár Tamás
Népszabadság

Júliusban áll hadrendbe a Dél-Dunántúl légterét ellenőrző katonai radar. A lokátort befogadó Medina község számos fejlesztést valósíthat meg, az ország számára viszont súlyos kiadás, hogy a radar ott épült meg.

Jól halad a medinai radar tesztelése a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint. A tárcától megtudtuk, hogy az új berendezés érzékelhetően javította a légtérellenőrzés információellátottságát. A rendszer tesztelése májusban fejeződik be, s az eredmények értékelése után várhatóan júliusban áll hadrendbe a medinai lokátor.

Radarvégállomás: hamarosan üzemel a medinai objektum
Radarvégállomás: hamarosan üzemel a medinai objektum
H. Szabó Sándor / ORFK

A radar Medinára telepítése emlékezetes volt. Még a kilencvenes években született döntés arról, hogy a Varsói Szerződéstől örökölt, szovjet gyártású radarokat korszerű, NATO-kompatibilis berendezésekre cseréljük. A fejlesztés nagyobb biztonságot és jelentős megtakarítást ígért, hisz a 23 radarszázadot három állomással tervezték kiváltani Bánkúton, Békéscsabán és a Dél-Dunántúl legmagasabb pontján, a Zengőn. Két radar gond nélkül megépült 2006-ra, a zengői állomás kivitelezése azonban a környezetvédők tiltakozásába ütközött. Ezért a kormány döntése alapján a HM a Pécs melletti Tubesre próbálta „átvinni” a beruházást. A pécsiek – a sugárzástól félve – fellázadtak a radar ellen, s az Orbán-kormány 2011-ben úgy döntött, Medinán épül meg a harmadik lokátor.

 

A Tolna megyei faluban nem volt tiltakozás, mert ott már 25 éve működik egy orosz típusú radarállomás, és a helybeliek

nem tapasztalták, hogy Medinán több lenne a daganatos megbetegedés, mint másutt.

A 800 lelkes település lakói arra számítanak, hogy falujuk központi támogatáshoz jut, és gyorsabban fejlődik. Ez a számítás bevált, hisz a HM 100 milliót adott a falunak arra, hogy legyen önereje a fejlesztési pályázatokhoz.

Az elmúlt három évben több beruházás megvalósult, megújultak az intézmények, és játszóteret kapott a település. Az ivóvízprogram is befejeződött,

igaz, a faluban sokaknak nem ízlik az új kút vize.

Vén Attila, a község kormánypárti polgármestere azt mondja, korábban voltak ugyan gondok a vízzel, de ezek megszűntek. A falubeliek várják, hogy mikor kezdik korszerűsíteni a település útjait, a polgármester szerint ez is sorra kerül, ám ehhez évek kellenek. A helybelieket faggatva úgy tűnik: továbbra is teljes támogatottságot élvez a radar, és a falu lakói nem szoronganak a berendezéstől. A környékbelieket sem riasztja a lokátor, hisz három év alatt húsz betelepülővel gyarapodott Medina.

Az új radar helyi elfogadottsága és a légtér biztonságára gyakorolt pozitív hatása mellett az is igaz, hogy ez a beruházás súlyos érvágás az országnak.

Ismert, hogy a radar megépítésének költségét a NATO állta, az üzemeltetés azonban hazánkat terheli. Mivel Medináról nem látható be a térség teljes légtere, ahhoz, hogy az új lokátor maradéktalan képet adjon a Dél-Dunántúl fölé repülő objektumokról, meg kellett tartani két régi radarállomást. Utóbbiak fenntartása a következő húsz évben – mai árakon – mintegy 180 milliárd forintot emészt fel, vagyis ennyivel kerül többe a rendszer fenntartása, mint ha a Zengőn épült volna meg a lokátor.

Sokan úgy vélik, e kiadásba a Fidesz vitte bele az országot, hisz eredetileg a zengői építkezést támogatta, ám a 2002-es bukás után a zöldek mögé állva tiltakozott a beruházás ellen. Amikor 2010-ben ismét a Fidesz nyert, már nem volt esély a zengői építkezésre, és kénytelenek voltak új helyet keresni a radarnak. Ez fáj most sokba az országnak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.