A volt miniszterek meghallgatásuk után elmondták: a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés alkalmatlan az efféle anomáliák kiszűrésére. Az eljárás menete ugyanis a következő: az ellenőrzött személy kitölt egy terjedelmes adatlapot, a titkosszolgálat pedig később azt ellenőrzi, hogy a valóságnak megfelelő választ adott-e az illető, és hogy a vizsgált személyről így kialakult kép rejt-e magában nemzetbiztonsági kockázatot.
Ha valaki nem vallja be önként, hogy külföldön rejtegeti az adózatlan jövedelmét, akkor arra a vizsgálat sem fog fényt deríteni; hacsak véletlenül ki nem derül. Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója a teremben állítólag úgy érvelt, hogy „a világ összes bankjára nem kérdezhetünk rá, hogy egy adott magyar állampolgár tart-e nálunk pénzt, vagy sem”.
Szilvásy György azt mondta, a zárt ülésen egyértelműen kiderült, hogy sem a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), sem a szolgálatot felügyelő miniszterek nem hibáztak, és nem befolyásolták az NBH munkáját Simon C típusú ellenőrzése során. Senki nem falazott Simonnak, senki nem „intézte el”, hogy a titkos pénzügyeire ne derülhessen fény.
Ez a módszer már csak azért sem alkalmas a tényleges nemzetbiztonsági kockázat felmérésére, mert a mai gyakorlat szerint egy vizsgálat eredménye csak öt évig érvényes. Ha valakinek a titkai egy vizsgálat során nem derültek ki, öt évig akkor is megbízhatónak számít, ha közben sorra nyitja a titkos bankszámláit külföldön.
Nem véletlenül akarta Pintér Sándor belügyminiszter megváltoztatni a rendszert, emlékeztettek a bizottság tagjai. A kormánytöbbség által elfogadott, lényegében ok vagy mindenféle gyanú nélkül is folyamatos titkosszolgálati megfigyelést lehetővé tevő törvény az Alkotmánybíróságon elvérzett. A keddi bizottság meghallgatás után erre emlékeztetve Molnár Zsolt és Kocsis Máté is úgy fogalmazott, hogy a választások után megalakuló parlamentnek a kérdésre mindenképpen vissza kell térnie.
Szilvásy György a meghallgatása után újságírók előtt kijelentette, egyre biztosabb abban, hogy Simon Gábor nem pártpénzeket kezelt. Nem bocsátkozott azonban részletekbe arról, mire alapozza a véleményét.
Azt még a hatóságok is vizsgálják, hogy milyen pénzeket kezelt Simon. Úgy tudjuk, a nyomozás két szálon zajlik. Egyfelől az osztrák pénzmosás elleni szervezet jelentései alapján; másfelől a közelmúltban egy rendőrautóban rejtélyes körülmények elhunyt Welsz Tamás bizonyítékai alapján, amelyeket a hatóságoknak adott át.
Welsz, mint lapunk megírta, évek óta bissau-guineai útlevelekkel üzletelt. Harminc–ötvenezer euróért adta az okmányok darabját azoknak, akik az afrikai identitás mögé bújva próbálták meg jövedelmük egy részét eltüntetni az adóhatóság elől. Simon Gábornak is készített egy okmányt – édesanyja lánykori nevének felhasználásával –, bár Simon a letartóztatása előtti bírói meghallgatásán provokációról beszélt az útlevél és az azzal – a MagNet Bankban – nyitott 75 millió forintos bankszámla kapcsán.
A Magyar Nemzet híre szerint Simonnak nemcsak egy osztrák és egy magyar bankszámlája volt, amelyeken ismeretlen eredetű milliókat őrzött. Grazban, Salzburgban és Zürichben (Svájc) is volt egy-egy bankszámlája, amelyeken több százezer eurós forgalmat bonyolított, és volt olyan nap, amikor ezek együttes egyenlege megközelítette a kétmillió eurót.
Megmérgezte magát?
A rendőrség lapunk érdeklődésére nem kommentálta a PestiSrácok.hu értesülését, amely szerint „Welsz szervezetében peptidalapú toxint találtak, és a toxikológiai vizsgálat egyértelműen kizárta a természetes halált”. Az internetes újság szerint Welsz valamilyen speciális afrikai mérget vehetett be érdi házának mosdójában, amikor az ott tartott bizonyítékokat átadta a nyomozóknak.
