A létszám valahol ötszáz és ezer között mozgott, megjelentek a francia Nemzeti Front képviselői is. Még el sem kezdődött a demonstráció, egy árpádsávos sapkát viselő férfi máris elégedetlenkedett. Párjának panaszkodott: „Bíztam benne, hogy utána kimegyünk kicsit a Keletihez..." A szónokok aztán igyekeztek gondoskodni arról, hogy ne legyen hiányérzete.
Felvezetésképpen Mirkóczki Ádám szóvivő rögzítette: a történet rég nem arról szól, hogy háború elől menekülő emberek az életüket mentik. Jól szervezett, strukturált emberáradat indult meg. Magyarországot és Európát agresszió érte, háború kellős közepén vagyunk – tromfolt Toroczkai László, Ásotthalom jobbikos polgármestere. A kormány szerinte bűnt követett el azzal, hogy késlekedett. Most meg kapkod.
Toroczkai talán túl lanyhának találta a hangulatot, mert bedobta „Magyarország legnagyobb hazaárulója", Gyurcsány Ferenc nevét. A később felszólalók közül többen is követték példáját – a hatás sosem maradt el. A polgármester elmesélte, hogy egy „szerb cigány bűnbanda" megrongálta a határőrizethez használt terepjárójukat, de sebaj, megerősítik, és újra bevetik. Él a magyar nemzeti ellenállás, ha kell, fegyverrel felszerelt biztonsági őrökkel egészítik ki a mezőőröket. Ígérte, hogy egy hónapon belül meg fogják „tisztítani" Ásotthalmot.
Magyarországon invázió zajlik, lakosságcsere készül – vizionálta Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke. Nem gondolta volna, hogy autópályáinkon jövevények áradata hömpölyög majd, Bicskén pedig a „kitörő vadak" elfoglalnak egy vonatot. A „kitörő vadak" fordulat annyira tetszett neki, hogy még egyszer elmondta.
Az alelnök annak a véleményének adott hangot, hogy sokkal bőkezűbben bánunk a menekülőkkel, mint annak idején a nyugati országok bántak az ötvenhatos magyarokkal. Szerinte a hozzánk érkezők körében legfeljebb tíz-húsz százalékra tehető azok aránya, akik valódi üldöztetés miatt hagyják el hazájukat. Nekik étel és ital, rövid ideig szállás adható. A Jobbik csak erre hajlandó, semmi többre – tette világossá Z. Kárpát.
Bosnyák András, a Baranya megyei Martonfa polgármestere ezen a fórumon is tiltakozott az ellen, hogy a kormány a megkérdezésük nélkül döntött a falu szomszédságában létrehozandó menekülttáborról. Nehezményezte, hogy a tervezett létesítményben fűthető konténerek mellett konditerem és imahelyiség is lesz. „Martonfa ki fog tartani, és nem engedi, hogy a tábor megépüljön" – zárta beszédét.
Utolsó szónokként a pártelnök lépett színpadra. Vona Gábor rögtön az elején elmondta a kötelezőt (a Jobbik a XXI. század pártja, amely a jelennel és jövővel foglalkozik), majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a humanitárius katasztrófa nem a menekülteket, hanem Magyarországot és a magyar embereket fenyegeti.
Nem azért vagyunk itt, hogy a feszültséget és az indulatokat erősítsük – állapította meg Vona a kívülálló számára némiképp meglepő módon. A pártelnök rémhíreket sem akart terjeszteni, ezért éppen csak megemlítette, hogy hivatalosan meg nem erősített információi szerint magyar kórházakban már meghaltak emberek a menekültek által behozott betegségekben.
Vona hangsúlyozta, hogy „van emberség bennünk". Ennek bizonyítékaként közölte, hogy mindenkit megviselt a hűtőkocsiban megfulladt 71 menekült halála. Kevéssel később aztán kijelentette, hogy „ide senkit nem kérünk", Magyarországra „többé senkit nem szabad beengedni". Inkább Afganisztánból kellene hazahívni a magyar katonákat, hogy afgánokat tartóztassanak fel a déli határnál.
Előzőleg Mirkóczki Ádám – aki szerint a regisztráció egyenlő a hazaárulással – kifejtette, hogy ez nem kormányellenes, hanem nyomásgyakorló demonstráció. Vona Gábor is arról beszélt, hogy nem érdekli, ha ettől növekszik a Fidesz népszerűsége: a lényeg az, hogy a kormány oldja meg a problémát. Ehhez felajánlotta a Jobbik segítségét.
A pártelnök felvetette, hogy a biztonságos muszlim országoknak kellene befogadniuk a menekülteket. A kialakult helyzetért elsődlegesen az Egyesült Államokat hibáztatta. Európa pedig béna kacsa: csak nézi az eseményeket, hápog és tömik. Ha Európa most nem szedi össze magát, akkor annyi neki.
Végezetül Vona Gábor szükségét érezte annak, hogy elmagyarázza az iszlámhoz fűződő viszonyát: minden kultúrát tisztelni kell, de mindegyiket a saját földjén.
