Úgy tudjuk, hogy az MSZP elnöke a Jobbikról is hangsúlyosan beszélt, kiemelve, hogy alábecsülték a szélsőjobboldaliak szerepét és hiba volt elhallgatni, nem vitapartnernek tekinteni őket, különösen azután, hogy a jobbikosok felismerték: az emberek egy része radikális és egyszerű megoldásokra vágyik.
|
Kunhalmi sem hozott ajándékot
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Ezzel kapcsolatban Mesterházy a választmányon arról beszélt, hogy a pár nappal korábbi párttanácsi ülésen (elnökség, megyei elnökök) az egyik regionális vezető felvetette, hogy helyben náluk már azon gondolkodnak: miként lehetne rendpártibb arculatot adni az MSZP-nek. Megbízható forrásaink szerint ugyanakkor ez csak lehetőségként merült fel – többen így is tiltakoztak ellene –, és a pártvezetőség sem állt az elképzelés mellé, mondván: vannak olyan szociáldemokrata alapértékek, amelyekből nem engednek.
Tévesek tehát azok a híradások, amelyek egy rendpárti MSZP kialakításáról beszélnek, ennek ugyanis – állították megbízható forrásaink – sem a választmányon, sem a pártban nem volt többsége.
Ötven felszólaló, ötven magyarázat
 |
Párton belüli tisztújítás a jelenlegi vezetés szerint decemberben lehet
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Közel ötven választmányi delegált kért és kapott háromperces hozzászólási lehetőséget. Bennfentes forrásaink szerint bár volt, aki felvetette az elnökség és Mesterházy Attila lemondásának szükségességét, a többség azonban inkább egyszerre volt forrongóan kritikus és elkeseredett, mintsem azonnali változást követelő.
Sőt, két olyan választmányi tag (városi pártelnök) is volt, aki szimbolikusan felajánlotta a lemondását, ezzel példát mutatva az országos vezetésnek; ám információink szerint végül őket is meggyőzték arról, hogy most az összetartás és mélyebb elemzés az előbbre való.
Tudomásunk szerint volt olyan felszólaló is, aki egyenesen azt mondta: ha nem lett volna „Összefogás”, akkor a Jobbik bőven megelőzte volna a szocialistákat; de olyan vélemény is elhangzott, amely éppen a Gyurcsányékkal való összebútorozást tartotta felelősnek a rossz eredményért.
|
Lendvai Ildikó még nagyobb kibeszélést szeretne
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Állítólag Lendvai Ildikó többek között azt vetette fel, hogy hívjanak össze egy pártgyűlést a szélesebb kiértékelés kedvéért, ami azonban nem lenne azonos egy tisztújító kongresszussal; erről végül nem szavaztak.
Lendvai mellett a párt korábbi elnökei, így Kovács László és Hiller István is hozzászóltak. Úgy tudni, meglehetősen kritikusan fogalmaztak, volt, aki elsősorban a pártvezetés gyenge összetételét emelte ki, de jelezték azt is, hogy az MSZP láthatóan alig értett meg valamit az elmúlt évek társadalmi folyamataiból és a nemzeti együttműködés rendszerének beágyazottságából.
Forrásaink szerint a választmányi delegáltak közül többen kiemelték, hogy az EP-választáson immár a Jobbik a fő ellenfél.
Kritikaként a többség azt fogalmazta meg, hogy a baloldalnak nem sikerült elérnie a szegényebb rétegeket, „az ingyenes fogászat fontosabb, mint a demokrácia”. Volt, aki a mozgósítás hiányaira hívta fel a figyelmet, de volt, aki ezt azzal cáfolta, hogy mindenki elment, akit felhívtak, egyszerűen a bázis zsugorodott össze ennyire. Információink szerint olyan vélemény is volt, amely a kudarc egyik okaként azt rajzolta fel, hogy a kampányba nem kellő erővel vonták be a platformokat és tagozatokat.
Az alapszabály által előírt alulról felmenő tisztújításra várhatóan decemberben kerülhet sor
Botka László választmányi elnök forrásaink szerint hozzászólásában szintén az összetartás fontosságát hangsúlyozta, és nem szorgalmazta az azonnali tisztújítást. Állítólag kiemelten fontosnak nevezte a pár hét múlva esedékes Európai Parlamenti választást, amelynek kapcsán rámutatott: hagyományosan alacsony az EP-választáson való részvétel, ezért a mozgósítás kulcskérdés lesz.
Botka a választmányi ülésen – és később a nyilvánosság előtt is - bejelentette, hogy az EP-választás és az önkormányzati voksolás után is tartanak majd a mostanihoz hasonló értékelő tanácskozást, de az alulról felmenő tisztújításra csak ezután (az alapszabályi előírások és a folyamat hosszúsága miatt), várhatóan decemberben kerülhet sor.
|
Mesterházy és Botka a választmányi ülés után
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Mesterházy Attila a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón radikális változásokról beszélt és egyértelművé tette, hogy át kell alakítani a szervezetet, meg kell erősíteni a kistelepülési jelenlétüket, nyitniuk kell a civil szervezetek felé, és „alternatív nyilvánosságot” kell teremteniük, hogy mondanivalójuk mindenkihez eljusson.
A pártelnök hangsúlyozta, hogy országos szintű megállapodás helyett helyi egyezségekre van szükség az önkormányzati választás előtt a demokratikus ellenzéki oldalon, ami előrevetíti, hogy a korábbi „teljes összefogás” helyett koordinált indulás várható ősszel. Mesterházy bejelentette, hogy felhatalmazást adnak a helyi szervezeteknek arra, hogy eldöntsék, kikkel működnek együtt a helyhatósági választáson. A pártelnök kérdésre válaszolva kijelentette: csak a főpolgármester-jelölti pozíció és a fővárosi közgyűlési választás esetében tart szükségesnek országos szintű egyeztetést, azok kiemelt jelentősége miatt; erre az EP-választás után kerülhet sor.
Balra van az EP-kampány
Az európai választás kapcsán Szanyi Tibor, a párt EP-listavezetője tartott előadást a választmányi ülésen. Ebben forrásaink szerint többek között arról beszélt, hogy a május 25-i voksolás egyfordulós, tisztán listás, arányos választás lesz, vagyis nem a Fidesz által átformált szisztéma szerint kerülnek kiosztása a mandátumok.
Az EP-választás jogi hátterének ismertetését követően információink szerint arról is beszélt, hogy mivel ezen a voksoláson az állam nem biztosít plusz támogatásokat, így vélhetően kevesebb biznisz-párt indul majd a végső megmérettetésen. Szanyi megismételte, hogy az MSZP-nek elsőként sikerült összegyűjteni az induláshoz szükséges húszezer aláírást, a szignóvadászatot ezzel együtt a törvényes határidőig, április 22-ig folytatják még.
A szocialista listavezető tudomásunk szerint ismertette a kampány pontos menetrendjét is, benne a kiemelten fontos rendezvénynapokkal. Úgy tudni, hogy az MSZP-sek egyszerre fognak „megalkuvás nélküli baloldali” politikát hirdetni, a Horn Gyula-i örökségre építkezni és leleplezni a Fidesz euroszkepticizmusát, valamint a vele egy követ fújó Jobbik Európa-ellenességét.
Bennfentes forrásaink szerint Szanyi azt is világossá tette a választmányi delegáltak előtt, hogy a jövendő szocialista EP-frakció elsősorban azokban az európai ügyekben lesz aktív, amelyek a munkahelyek számának növelését célozzák, főképp a fiatalok számára; de kiemelt céljuk az európai minimálbér, az európai minimál-nyugdíj és az egyszámjegyű alapvető élelmiszeráfa elérése is.
Abban forrásaink szerint a delegáltak mind egyetértettek, hogy az EP-választáson való jó szereplés nemcsak az országgyűlési kudarc után, de az önkormányzati választások előtt is különösen fontos.
