Vagyont érő rágcsálók fúrhatják meg a vasfüggönyt
Nem várt helyről, a természetvédőktől érkezett támadás a szerb–magyar határra tervezett kerítés ellen. Az Ásotthalom és Kelebia melletti szakasz ugyanis Natura 2000-es besorolás alá esik, ami miatt akár az Európai Unió is beavatkozhat.
A Hvg.hu megkeresésére az érintett nemzeti parkok (Kiskunsági Nemzeti Park, Kőrös-Maros Nemzeti Park) helyett a Miniszterelnökség válaszolt. „Meglátásuk szerint a térségben nem jellemzőek a nagy testű védett fajok (farkas, hiúz, medve stb.), és a kisebb testű fajoknak várhatóan nem okoz problémát a kerítés. Az érintett Natura 2000 területen szerintük nincs olyan jelölő faj, amely élettevékenységét jelentősen befolyásolná egy kerítés építése, így azzal kalkulálnak, hogy nem kell az EU-hoz fordulni, és minden törvényi lehetőség adott az építkezéshez.”
A jelenleg a hírekben főleg a migránsok miatt szereplő szakaszon él többek között a délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis), melynek megmentésére 2012-ben külön program indult. Az állatból kevesebb példány él a világon, mint az óriás pandából. (Körülbelül 200 egyedből áll a populáció.) A kerítés betonalapja a földikutya föld alatti mozgását akadályozná.
|
A földikutya nálunk szigorúan védett, egymillió forintos eszmei értéket képvisel
Fotó: Rózsa Lajos / Wikipedia |
Az egyik érintett nemzeti park munkatársa szerint „a kerítés minőségétől függően pedig 4 méteres magasság alatt még lepkék sem tudnának átrepülni a határszakaszon”.
Magyarországnak két természetvédelmi egyezményhez való csatlakozása az európai uniós csatlakozásunk feltétele volt. Natura 2000-es területeket maga Magyarország jelölte ki, amiben csak szakmai szempontokat vehettek figyelembe.
Az ellenőrzési jogkört az Európai Bizottság gyakorolja a magyar hatóságokon kívül. Ha építkezni akarnak egy védett területen, kötelező hatástanulmányt készíteni. Ezt szintén ellenőrizheti az EB, és meg is tagadhatja az építési engedély kiadását. „A Miniszterelnökség szerint az Európai Bizottság véleményét csak kiemelt jelentőségű érték várhatóan jelentős mértékű károsodása esetén kell kikérni, egyéb esetekben nem.”
A Hvg.hu nemzeti parkos forrása tud olyan példát, amikor elmarasztaló EU-határozat ellenére nem volt érdemi következmény magyar oldalon.
Nem jelentene megoldást a kerítés megszakítása az érintett területen, mivel ebben az esetben épp a védett területre „terelnék” a migránsokat, amit a Miniszterelnökség is hangsúlyozott a lapnak adott válaszában. A szakemberek szerint azonban még ez is elfogadhatóbb, mint a kerítés megépítése.
