Az európai uniós egyezmények tiltják a halálbüntetést – ismerte el Rogán Antal. De ha egy tagállam közvéleménye ezt akarja, az unió szintjén fel lehet vetni egy érdemi vitát a halálbüntetésről – mondta a Fidesz-frakcióvezető a Kossuth Rádió reggeli műsorában azután, hogy Orbán Viktor kedden Pécsen, a kaposvári dohánybolt-gyilkossággal kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta: napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését.
A nagy belpolitikai vihart kavart miniszterelnöki megnyilatkozást Rogán Antal magyarázta a nyilvánosságnak már kedd este és szerdán is. A Fidesz-frakcióvezető a köztévében és a rádióban is azt ismételte meg, hogy a trafikosok leszedhetik a fóliát a boltok üvegéről, azt állítva, eddig sem volt olyan jogszabály, amely előírta volna a fóliázást.
Rogán Antal arról is beszélt, hogy legitim a halálbüntetésről szóló vita, mert arról a magyar társadalomnak nem volt módja dönteni. Magyarországon ugyanis nem népszavazás, nem a parlament törölte el a halálbüntetést, hanem az Alkotmánybíróság. Rogán Antal azt is mondta, hogy a politikában vannak olyanok, akik liberálisabbak a büntetőjog szabályai terén, velük szemben a Fidesz a szigorúságot képviseli.
Ezzel szemben a valóság az, hogy miután az Alkotmánybíróság valóban megsemmisítette a halálbüntetésre vonatkozó rendelkezéseket, a magyar Országgyűlés is megerősítette az első ciklusban az Európai Emberi Jogi Chartát, mégpedig ellenszavazat nélkül. Az úgynevezett 13. kiegészítő jegyzőkönyvet pedig, amelyik "minden körülmények között" eltörölte a halálbüntetést, 2004 februárjában fogadta el a parlament. A hvg.hu által megtalált szavazási lista szerint Orbán Viktor nem volt jelen az ülésen, de Kövér László mellett Rogán Antal is megszavazta a törvényt.
Kormányoldalon a miniszterelnök és Rogán Antal által használt narratívát mondták el érdeklődésünkre: azt, hogy néhány éve azt hitték, a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló vitákra pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést, de ezek visszatartó ereje önmagában nem elegendő. A bűnözők előtt világossá kell tenni: Magyarország nem riad vissza semmitől, ha állampolgárai védelméről van szó.
Viszont, amikor munkatársunk azt kérdezte, hogy megszavaznák-e a parlamentben a halálbüntetés visszaállítását, szinte csak vidéki fideszes képviselők mondtak határozottan igent, de ők is csak név nélkül nyilatkozva. Az egyik ismert képviselő a Duna-Tisza köze vidékéről azt mondta, maximálisan egyetért a miniszterelnökkel, de "nemcsak beszélni kell a halálbüntetés visszaállításáról, hanem a törvényjavaslatot is be kellene terjeszteni". A koránál fogva már élt olyan időszakban, amikor volt halálbüntetés, és ha az olyan liberális állam, mint az Egyesült Államok is él a lehetőséggel, akkor Magyarországon sem írhatja felül azt az élet tisztelete.
"Nem saríát akarok (az iszlám erkölcsi és vallási vezérelve – a Szerk.), és nem is a szemét szemért, fogat fogért elvet képviselem, de biztos vagyok benne, hogy a halálbüntetésnek van elrettentő hatása" – mondta a képviselő, aki amerikai példát hozott arra, hogy "lehet valaki a siralomházban tíz évig is".
Egy másik, kelet-magyarországi fideszes képviselő szerint a halálbüntetés kérdésében az a társadalmi elvárás a Fidesz felé, hogy
radikálisabbnak kell lenni, és ezt nem írhatják felül sem vallási, sem európai jogelvek
– fogalmazta meg az elvárását.
Révész: Nem támogatom
Révész Máriusz (Fidesz) telefonon nyilatkozva annyit mondott, hogy társadalmi igény van a halálbüntetésre minden brutális gyilkosság után, de ő nem támogatja. A képviselő a "nemet" nem szerette volna indokolni, annyiban osztotta a miniszterelnöki álláspontot, hogy "beszélni lehet róla".
Harrach: Az egyházi tanítás szerint...
Harrach Péter KDNP-frakcióvezető árnyaltan fogalmazta meg a véleményét. Az egyház tanítására hivatkozva azt mondta, ha van más eszköz a bűncselekmény megakadályozására és a társadalom megvédésére, azt kell alkalmazni. Más, különleges esetekben lehet alkalmazni a halálbüntetést, "például egy tömeggyilkos, őrjöngő terrorista esetén, akit meg kell fékezni" - mondott egy példát. Harrach Péter emlékeztetett, hogy hatályos a három csapás törvény és a tényleges életfogytiglani büntetés, "ezek esetén kell következetesnek lenni a jogalkalmazásban". Felhívta a figyelmet, hogy a miniszterelnök nem is azt mondta, hogy be kell vezetni, hanem hogy meg kell vitatni. Ezt a kereszténydemokrata politikus szerint indokolja a nagy társadalmi felháborodás is.
Schöpflin: Abszolút ellenzem
Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő – hangsúlyozottan magánemberként, lelkiismereti álláspontját ismertetve – "abszolút ellenzi" a halálbüntetést, mert az sérti az emberi méltóságot, de az Imago Dei – az Isten képmására teremtett ember – elve miatt is. A képviselő elmondta, már Nagy-Britanniában élt, amikor halálra ítéltek valakit, akiről tíz év múlva derült ki, hogy ártatlan volt. Másrészt azokban az amerikai államokban sincs lényegesen kevesebb gyilkosság, amelyekben alkalmaznak halálbüntetést. Schöpflin György megérti a társadalmi felháborodást a szörnyű gyilkosságok után, de visszakérdezett: "Mire jó a vita a halálbüntetésről Európában? Arra, hogy – remélem – a kisebbség halhassa a többség ellenérveit?"
Pelczné: A halál is kevés
Egy másik EP-képviselő, Pelczné Gáll Ildikó – aki több ciklus óta a Fidesz alelnöke is – nagyon fontos kérdésnek nevezte a halálbüntetést, amiről mindenképpen beszélni kell. "A 21 éves kaposvári lány édesanyja helyébe képzelem magam...
Ha velem történik, biztos, hogy olyan felindult lennék, hogy azt mondanám, még a halálbüntetés is kevés"
– mondta a fideszes politikus, hozzátéve, híve a vitának, de nem biztos, hogy a vita végének annak kell lennie, hogy vezessük be a halálbüntetést. Pelczné Gáll Ildikó emlékeztetett a debreceni Balla Irma-gyilkosságra, amikor kiderült, nem az előtte gyilkossággal vádolt fia követte el a bűncselekményt. A konzultációnak helye van, azért mert EU-tagok vagyunk, a magyar társadalom még vitázhat a halálbüntetésről. A fideszes politikus biztos benne, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egészen pontosan elmondja majd Martin Schulznak, miről van szó.
