galéria megtekintése

Már nincs magyar egyetem a legjobb ötszázban, és a helyzet egyre rosszabb

35 komment


Veres Dóra

Ez alkalommal már egy magyar egyetem sem jutott be  a legjobbak ötszázas listájára, pedig több rangsort is átnéztünk. Ennek oka a kormány politikája és a versenytől irtózó hazai rendszer.

A nemzetközi szinten is jegyzett magyar felsőoktatási intézmények pozíciója évről évre romlik a világranglisták átlagában. Míg tavaly még a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem is bekerült a sanghaji JiaoTong Egyetem által a világ 500 legjobb egyetemét rangsoroló ARWU- (Academic Ranking of World Universities) listára, idén már sem ez a két intézmény, sem bármely más magyar iskola nem fért be a legjobbaknak ítélt félezer közé. Némi optimizmusra adhat ugyanakkor okot, hogy a londoni Quacquarelli Symonds 2016–17-es világrangsorán hat magyar egyetem szerepel. A Szegedi Tudományegyetem az 501–550. helyen, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavalyhoz hasonlóan a 601–650. helyen, a Debreceni Egyetem a 651–700. helyen végzett, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet a 701+ kategóriába sorolták.

Marx 2014-ben eltávolított szobra a Corvinus aulájában. A nagy koponyákért meg kell fizetni
Marx 2014-ben eltávolított szobra a Corvinus aulájában. A nagy koponyákért meg kell fizetni
M. Schmidt János / Népszabadság/archív

– A kontinentális európai felsőoktatási intézmények rendre nem szerepelnek jól az efféle listákon. Ennek nagyon egyszerű magyarázata van: kevés a pénz. Ahhoz, hogy akár a magyar egyetemek előkelőbb helyen végezzenek, többet kellene invesztálni a felsőoktatásba – mondta lapunknak Polónyi István oktatáskutató, közgazdász, a Debreceni Egyetem oktatója. Az ARWU például elsősorban akadémiai szempontokat vesz figyelembe az értékeléskor, nagy súllyal esik latba a Nobel-díjas és Fields-érmes tanárok és öregdiákok száma, a természettudományos lapokban (például Nature-ben vagy a Science-ben) publikált cikkek száma, illetve az egyetemről kikerülő tanulmányok idézettsége is.

 

– A magyar intézmények helyezései összefüggnek a tudományos publikációkat megalapozó kutatások és oktatói-kutatói foglalkoztatás pénzügyi feltételeinek romlásával – jegyezte meg Polónyi István.

S hogy mi a szerepük ezeknek a listáknak? – A felsőoktatás tömegesedése és a globalizáció versenyhelyzetet teremtett, a potenciális hallgatók, az oktatók, és persze a finanszírozók is joggal szeretnék tudni, mely egyetemek a legjobbak. A különböző indikátorok alapján készülő rangsorok segítségével az intézmények közti különbségek nyilvánvalóbbakká válhatnak – még akkor is, ha a különböző rangsorok hasonló logikával, ám más-más területre fókuszálva készülnek. A listák élén szereplő intézmények is jól járnak: könnyebb a hallgatók és az oktatók toborzása, a jó helyezés emelheti társadalmi elismertségüket – magyarázta a Népszabadságnak a brit Richard Holmes, a malajziai Mara Műszaki Egyetem oktatója, aki 9-10 éve foglalkozik a nemzetközi egyetemi rangsorokkal.

A Kaliforniai Műszaki Egyetem híre a Jupiter bolygóig elér
A Kaliforniai Műszaki Egyetem híre a Jupiter bolygóig elér
NASA / Reuters

Kampis György tudományfilozófus évek óta egy kutatócsoport tagjaként intenzíven tanulmányozza a rangsorokat. Úgy véli, azon listákat, amelyek nem jól dokumentálható, akadémiai szempontokat vesznek figyelembe (vagyis tudományos publikációk száma, azok idézettsége, intézményhez köthető szabadalmak.) nem kell komolyan venni. Ugyanakkor, mondta, a diákokat és szüleiket joggal érdekelhetik más tényezők is, mint például az infra­struktúra vagy a sportlétesítmények, csakhogy az ilyesmiről nehéz megbízható adatot szerezni.

Több olyan rangsor is van, amely adatait kérdőíves vizsgálatok alapján szerzi be, ezek megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető. Kampis szerint a Leideni Egyetem, a brit ­Times Higher Educa­tion (THE), valamint a Quacquarelli Symonds (QS) rangsorok adják a leghitelesebb képet, hiszen előbbi kettő a Thomson Reuters cég Web of Science multidiszciplináris, bibliográfiai adatbázisa, míg az utóbbi a Scopus, vagyis a lektorált szakirodalom legnagyobb absztrakt adatbázisa alapján dolgozik. A THE rá­adásul azt is figyelembe veszi, a friss diplomások hány százalékának sikerül elhelyezkednie a végzést követő fél éven belül.

Íme, a Szegedi Tudományegyetem tésztahídja. A csongrádiak állnak a legjobb helyen a globális ranglistán
Íme, a Szegedi Tudományegyetem tésztahídja. A csongrádiak állnak a legjobb helyen a globális ranglistán
Marjai János / MTI

– A legelső ilyen rangsorok vasárnapi újságok mellékletei voltak, a nyolcvanas években már adott ki ilyet a The Times, a kilencvenes években a The Guardian, aztán a 2000-es években a Der Spiegel is. Aztán az egyetemek is elkezdtek ilyeneket csinálni – ez jó PR, kiváló marketingeszköz – beszélt a kezdetekről Polónyi István.

A legismertebb rangsorok első tíz helyezettje az utóbbi években rendszerint a következőképp alakulnak: többségében amerikai és néhány brit egyetem kerül be. Ennek Polónyi szerint egyszerű az oka: Ha megnézzük az élen végző amerikai egyetemek költségvetését, láthatjuk, hogy az nagyjából a teljes magyar felsőoktatás költségvetésének többszöröse. Nem véletlen az sem, hogy magasak a tandíjak. Hiszen ha az számít, hány Nobel-díjas tanít ott, akkor azt meg is kell fizetni. Ráadásul a nagy koponyák sok kutatási pénzt tudnak hozni. De előbb be kell fektetni ahhoz, hogy aztán jó legyen a marketing – magyarázta Polónyi. Emellett azért is élveznek némi előnyt az angolszász országok intézményei, mert a publikációk figyelembevételénél rendszerint az angol nyelven írott anyagokat tartalmazó adatbázisokkal dolgoznak.

S noha ma már a természettudományok nyelve az angol, bizonyos területeken, például a bölcsész, a jog- vagy társadalomtudományban ma még jellemzőbb az adott ország hivatalos nyelvén történő publikálás.
Polónyi szerint a legnagyobb gond a pénzkérdésen kívül, hogy a közép-európai felsőoktatás nem a versenyszellemre épül. Az Egyesült Államokban ugyanis természetes, hogy egy Nobel-díjas oktató többet keres, mint a többi tanár. A kutatói munkát és a publikációkat is megfizetik, hiszen a befektetés megtérül, egy híres szakember mágnesként vonzza a diákokat. Amíg azonban itthon nincs versenyhelyzet és egységes bértábla szerint kapják az egyetemi tanárok a fizetésüket, jelentős változás nem várható.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.