A háború kivételével lényegében minden lehetséges magyarországi katasztrófahelyzetet „beáraztak" a szakemberek – a legvalószínűbb a szélsőséges időjárás. Terrorcselekményekre, a számítógépes hálózatok elleni kibertámadásra, esetleg egy biztonságpolitikai vagy energiaellátási válságra nemigen kell számítani.
Kibertámadás, sőt napkitörések, kozmikus viharok következményeinek elhárítására is készül már forgatókönyv Magyarországon. Igazán reális veszélyt persze az ár- és belvizek, illetve a rendkívüli időjárási körülmények jelentenek, de az Európai Unió a környezeti és energiahatékonysági operatív program keretében csak akkor biztosít támogatást a tagállamoknak, ha teljes körűen felmérik, hogy – a klímaváltozással is összefüggésben – milyen katasztrófák bekövetkezésének kockázatával kell számolniuk. Egyébként nagyjából háromszázmilliárd forintnyi forrás lehívásának feltétele volt, hogy Magyarország is elkészítse a nemzeti katasztrófakockázat-értékelési módszertanról és annak eredményeiről szóló jelentést.
A dokumentum kidolgozására felállított munkacsoport a háborús helyzet kivételével szinte minden lehetséges körülményt számba vett, ami az emberi életet, a társadalmi rendet, a gazdaság működését, illetve az épített vagy természetes környezetet veszélyeztetheti – hangsúlyozta Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos polgári védelmi főfelügyelője. Az érintett tárcák, az MTA és különböző tudományos intézetek szakértői által összeállított jelentést a kormány a közelmúltban fogadta el. – De nem a nulláról kellett kezdeni – tette hozzá a tábornok –, mert korábban készítettek már a lakosságot és az anyagi javakat fenyegető legfontosabb kockázatokra vonatkozóan prognózist.
Az ország területének több mint ötöde a folyók átlagos vízszintjénél alacsonyabban fekszik, és ebből azonnal adódik a következtetés: Európában szinte egyedülálló árvízvédelmi problémával kell megküzdenünk – mondta a tábornok. A globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárási jelenségek, a mind gyakoribb felhőszakadások, amelyeket sokszor viharos szél kísér, már önmagukban veszélyt jelentenek – magyarázta –, ugyanakkor az árvizek bekövetkezésének valószínűségét is fokozzák. A főfelügyelő szerint egyértelműen ezt bizonyítja, hogy 2002 óta a Dunán Budapestnél háromszor mértek a mindenkori százéves maximumnál magasabb vízszintet, így szinte lehetetlen becsülni, hogy legközelebb mikor dől meg a 2013-as csúcs.
