Öngyilkos diákok – fél szakember jut 500 gyerekre

„Alapeljárásban" egyébként egy ilyen tragédia után az a feladat, hogy beszéljenek az érintett barátokkal, osztálytársakkal, adatokat szolgáltassanak a rendőrségnek, és külön foglalkozásokat tartsanak igazgatói, osztályfőnöki és iskolapszichológusi szinten is. Fontos volna a szülők internettel kapcsolatos „továbbképzése" is, hogy megismerkedjenek a gyerekük „virtuális lényével".

Kötél az osztályteremben

A debreceni tragédia sajnos nem egyedi. Tavaly a hatvani Széchenyi István Római Katolikus Középiskolában, saját osztálytermében akasztotta fel magát egy tanuló. A többiek testnevelésórán voltak, ő felmentett volt. Osztálytársai még időben találtak rá, így megmentették az életét – számolt be az esetről a Hatvan­online.hu. Az igazgatónő szerint a fiú zárkózott volt ugyan, de nem mutatta jelét annak, hogy mire készül. A hatvani Albert ­Schweitzer Kórház klinikai szakpszichológusa az esettel kapcsolatban azt mondta a helyi hírportálnak: a világon az ötödik leggyakoribb halálok a serdülőkori öngyilkosság, a kísérletek száma pedig kizárólag a fiataloknál nem csökkent az elmúlt években. A kiváltó ok otthoni vagy iskolai probléma, ha megalázzák, bántalmazzák őket, sokan kilátástalannak ítélik a helyzetüket, s nem látnak más megoldást.

Mécsesek és virágok egy esztergomi iskola falánál, ahol 2009-ben öngyilkos lett egy diák Népszabadság/archív

– Ha látjuk a jeleit annak, hogy egy diákunk esetleg önmaga ellen fordulhat, akkor azonnal beszélünk vele – mondta az egyik pécsi középiskola igazgatóhelyettese, aki szerint nagy gond, hogy az intézménynek nincs pszichológusa, de még ifjúságvédelmi szakembere sem. Régebben volt félállásban iskolapszichológusa a giminek, ám 2010-től erre már nem telt az önkormányzatnak, aztán a Kliknek sem. Pedig a jeleket egy pedagógus nem biztos, hogy jól értelmezi, folytatta az igazgatóhelyettes. Emiatt az egyik tanárnő beiratkozott saját pénzen egy több százezer forintos ifjúságvédelmi képzésre, mert beleszeretett ebbe a feladatba.

Divat lett a kézvagdosás

Egy pécsi általános iskola vezetője arról beszélt: épp most kértek meg egy pszichológust arra, tartson előadást a gyerekek öngyilkossági szándékra valló jelekről. Erre az késztette az igazgatót, hogy a napokban az egyik hetedikes diák a kezét vagdosta. Úgy tűnik, nem öngyilkossági, hanem segélykérő szándékkal, de ezt is komolyan kell venni, hiszen aki nem kap időben segítséget, az igazoltnak látja, hogy senkire nem számíthat és nincs rá szükség. Amúgy az iskolában már korábban is előfordult, hogy valaki elkezdte vagdosni a kezét, mire többen követték a példáját.

Az ilyen és hasonló esetekről általában a gyerekektől értesülnek a pedagógusok, részben úgy, hogy valaki elkottyantja, részben a Face­bookról. Ezért ma már szakmai alapnak tekinthető, hogy egy pedagógus olvassa a neten a diákok megnyilatkozásait, és értse is azokat. Az is alapfeladat, hogy ismerjék fel a drogfogyasztás tüneteit a gyerekeken, s ilyen esetben vegyék föl a kapcsolatot drogambulanciával.