galéria megtekintése

Hatalmas pusztítást tervez a kormány Budapesten, nevetséges magyarázatokkal

Legalább háromezer fa már most hiányzik a fővárosból, ám pótlásuk helyett még egyszer ennyit vághatnak ki hamarosan, ha a kormány tervei egytől egyig megvalósulnak.

Közös demonstrációra készülnek szeptember 24-én Budapesten a zöldek, hogy felhívják a figyelmet a kormány akut fairtási terveire, illetve tiltakozzanak az állami beruházásokhoz kapcsolódó környezetpusztítás ellen. A szervezők szerdán ismertetett elképzelései szerint a budai Vár és az Orczy park beépítése ellen aznap protestálók is csatlakoznának a közös, zenével kísért vonuláshoz, amelynek az Andrássy úton át a Hősök teréig tart.

Árvízvédelem adja az alibit a fapusztításhoz
Árvízvédelem adja az alibit a fapusztításhoz
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport zöldfelület-védelmi témafelelőse a Városligetben tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: megengedhetetlen, hogy a ligetbe tervezett beruházást egy átfogó környezeti hatástanulmány nélkül kezdjék meg. Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke szerint teljes szakmai konszenzus övezi azt az álláspontot, hogy a múzeumi projekteknek nem a Városligetben kell megvalósulniuk.

 

– Andrássy Gyula emlékét nem azzal őrzik meg, ha újra szobrot állítanak neki, sokkal fontosabb lenne, hogy ugyanazzal a felelősségérzettel kezelik a városfejlesztés kérdését, mint az egykori miniszterelnök által alapított, ma elképzelhetetlen autonómiát élvező Fővárosi Közmunkák Tanácsa tette – hangsúlyozta Ráday. Jánossy András a Védegylet képviseletében a római-parti mobilgát tervét kritizálta, megjegyezve, hogy az ott élő 2090 fa közül 1500-nak az elpusztításával járna a megvalósítás. Várnai László, a Civil Zugló Egyesület elnöke pedig azt az eddig nem ismert információt osztotta meg a sajtóval, hogy háromezer olyan fa hiányzik Budapest nagyobb útjairól, amelyeket a Főkertnek ki kellett volna ültetnie, de nem volt rá pénze.

A zöldek elmondása és az eddig szóba került, illetve megvalósult fairtások adatainak összesítése alapján további mintegy háromezer fa van közvetlen veszélyben – leginkább a Rómain, a Városligetben, az Orczy-kertben, az Etele úton és a Gül Baba türbéjénél –, közel ötszázat pedig már kivágtak az elmúlt két évben (a legtöbbet a Kossuth téren, az Orczy-­kertben és a Dagály strand területén).

Az összes érintett beruházásra jellemző, hogy a fákat nem a városi környezet részének és az egészséges környezethez való jog tárgyának tekintik, hanem a munkálatok útjában álló akadálynak: az építkezést jellemzően a terület körbekerítésével és leponyvázásával, s az összes fa kivágásával kezdik, miközben a lakossági vagy civil tiltakozások hatására sokszor kiderül – például az Orczy-kertben vagy a Városligetben is –, hogy a pusztulásra ítélt növények egy részét csak kényelmi okból távolítják el.

Ugyancsak visszatérő elem, hogy a kivágás indokaként az érintett fák invazív (ültetés nélkül, spontán betelepülő idegenhonos) jellegét nevezik meg, aminek semmilyen jogszabályi alapja nincs: a közterületi növényzet kezeléséről szóló jogszabályok az invazív jelleget csak faültetés esetén említik korlátozó tényezőként.

Ennél is nevetségesebb, ami a Gül Baba türbéjének környezetéről szóló engedélyezési iratokban szerepel: ott az egyébként teljesen egészséges nyírfákat azért vágják ki, mert nem illeszkednek a majdani török kert „mediterrán hangulatába".

Konténerből pótolt természet

A múlt század második fele óta a nagyvárosi területekre alapértelmezésben előnevelt, 8-10 éves fákat ültetnek ki, újabban azonban inkább konténeres fákat használnak. Utóbbiak előnye, hogy a konténerben levő földdel együtt gyakorlatilag évszaktól függetlenül bármikor kihelyezhetőek, az előnevelt fák ültetésére viszont csak néhány tavaszi és őszi hét megfelelő.

A városi fák lényegesen lassabban nőnek, mint az ugyanahhoz a fafajhoz tartozó, természetes élőhelyen fejlődő társaik. A jelenség oka a stressz, vagyis a szennyezett levegő, az utak sózása, a talaj tápanyagszegénysége és a vízhiány. A természetben álló fa gyökérzete kapcsolatban áll a talajvízzel, erre azonban a városi fák kis hányadának van csak lehetősége, és a többség soha nem éri meg azt az életkort, amikor már nem szorul öntözésre. Mindez azt is megmagyarázza, hogy miért csengenek hamisan a fapótlásra vonatkozó ígéretek: ahhoz, hogy egy ma ültetett fa ugyanannyi ökológiai szolgáltatást nyújtson, mint egy 80 éve fejlődő társa, a mai, sokkal kedvezőtlenebb viszonyok között legalább 100-120 évre lenne szükség, de ezalatt a növény 50 százalékos valószínűséggel elpusztul.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.