Az üzem építéséhez az önkormányzat nyert 100 millió forint uniós támogatást, az önrész nem jelent gondot a négyezer lelkes városnak, hisz az évente 1,8 milliárdból gazdálkodó Bóly számláján mindig van 80-100 millió tartalék.
Bóly sikereiről írtunk már. A félig frank származásúak, félig betelepített magyarok lakta kisváros földrajzi adottságaihoz képest talán a legsikeresebb magyarországi település. Körben mindenütt elemi a munkanélküliség, itt legfeljebb a helybéliek 2-3 százaléka álláskereső. A város saját erőből és remekül pályázva épített egy 55 hektáros ipari parkot, ahol 800 ember talál munkát.
Van még Bólyban két megbízhatóan gazdálkodó agrárcég, egy expanzióban lévő cserépgyár és csaknem félezer magánvállalkozás. Az önkormányzat mind a 22 ingatlanjának állapota kiváló, a város utcái mutatósak, a porták ápoltak.
Bólyban burkolt utak futnak a hat szőlősorra, a közvilágítás – az energiatakarékos izzóknak köszönhetően – olcsóbb a városnak, mint 15 éve. Az önkormányzat 2009 óta termálvízzel fűti ingatlanjait, ez a beruházás két év alatt megtérült. Hárs József, a várost 24 éve irányító polgármester azzal magyarázza Bóly fejlődését, hogy az itteniek dolgosak, mértéktartók, előrelátók, ezért választásokon csak olyan jelölteket juttattak be a képviselő-testületbe, akik felelősséggel gondolkodnak.
A testületben mindenki független, a képviselők többsége pragmatikus műszaki ember, a pártok itt nem rúgnak labdába. A képviselők fontosnak tartják, hogy a beruházásoknál a helyi vállalkozókat részesítsék előnyben. Mindig a legjobb pályázó nyer.
Csökölyi epreskert
 |
Ki érti, a szomszédos településeken miért nem haraptak rá az eperre?
Szabó Bernadett / Népszabadság/archív |
Bólyból elindulva olyan településeket kerestünk, amelyek nem szerencsés fekvésüknek vagy más, ölükbe hullott természeti-gazdasági tényezőknek köszönhetik jó sorsukat, hanem az ott élők ötletességének, munkájának és összefogásának. Ilyen például a Somogy megyei Csököly.
Az 1100 lelkes falu a hátrányos helyzetű kadarkúti kistérségben búvik meg: munkahely a 26 kilométerre lévő Kaposváron van legközelebb (ám állástúlkínálat ott sincs), a község helyzetét rontja, hogy a települést övező 5-10 aranykoronás földeken szántóföldi növényeket nem éri meg vetni.
A csökölyiek mégis boldogulnak, legalábbis akik eperrel foglalkoznak, ez a gyümölcs meghálálja a gondoskodást az itteni, homokos talajon.
A hetvenes években kezdtek epret termelni a csökölyiek, ma már inkább fólia alatt érlelik a gyümölcsöt. A 300 csökölyi család harmadának van eprese; az egy hektárnál nagyobb területet művelő gazdák módossága szembeötlő, de nincs megélhetési gondjuk a kisebb parcellákon gazdálkodó őstermelőknek sem, főleg ha munka vagy nyugdíj mellett kertészkednek. A csökölyi kertek gazdái még száz helybélit juttatnak alkalmi munkához 50-60 napon át.
Ha az epertermelés nyereségéről faggatjuk a csökölyieket, a kérdezettek bocsánatkérő mosollyal hallgatnak. A kiszivárgott adatok szerint egy hektár 4-5 milliós bevételt hoz, a pénz fele azonban elmegy a költségekre.
Az eper ad munkát bőven januártól novemberig, és a kertészfamíliákban jut feladat a szülőknek, a nagyszülőknek, sőt még az iskolás gyerekeknek is. Utóbbiak 10-12 évesen szállnak be a családi gazdaságba, némelyikük zsebpénze már akkor több a közmunkások bérénél.
Bognár Zsolt, Csököly fideszes polgármestere tart attól, hogy a fiatalok többsége nem folytatja majd az eprezést, hisz nagy odaadást igényel ez a munka.
Ez a jövőkép nem irreális, főleg, hogy ebből a faluból egyre több fiatal jut be az egyetemekre. Ugyanakkor tény, hogy az elmúlt negyven évben Csököly lélekszáma nem csökkent. A két kilométerrel arrébb fekvő Gige községben 1970-ben még 900-an éltek, ma 370-en, és hasonló elnéptelenedés jellemzi a közeli kistelepüléseket. Igaz, másutt szinte senki sem eprezik.
Amikor arról kérdeztem a környékbeli falvak lakóit, hogy ők miért nem másolják a csökölyiek példáját, akkor megvonták a vállukat, hogy maguk se tudják. Mellesleg annak okát Bognár Zsolt sem tudja, hogy Csököly mitől lett eprező falu.
Valahogy az emberek rákaptak és megszerették ezt a perspektívát biztosító „rabszolgamunkát”.
Uszka uborkái és a hit
|
Az uborka és a hit képes el- és megtartani egy közösséget
Kocsis Zoltán / Népszabadság/archív |
Az ukrán határhoz közeli, 400 lelkes Uszka községet is egy növény segíti át hátrányos helyzetén: az uborka. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falu lakóinak többsége cigány származású.
Az ezredfordulót követően – Sértő-Radics István, liberális polgármester ösztönzésére – a falu önkormányzata elindított egy szociális földprogramot, és ennek keretében területhez és mezőgazdasági eszközökhöz juttatták azokat a helybéli romákat, akik öntözéses uborkatermelésbe akartak fogni. Azóta minden második portán uborkaültetvényt láthatunk nyaranta.
Az „ubi” és a munka tisztelete mellett van még valami, ami összetartja az uszkaiakat: a hit. Főképp a Szabadkeresztyén Gyülekezethez kötődnek a falu lakói, és a mélyen istenfélő uszkaiak számára elképzelhetetlen, hogy ártsanak társaiknak. Ezért aztán ennek a nehéz sorsú falunak a mindennapjait nem keseríti lopás, verekedés, részegeskedés, iskolakerülés. A környező települések lakói irigykedve gondolnak az uszkai közbiztonságra.
Cserkeszőlő biztos vizeken
Magyarországon száznál több településnek van gyógy- vagy termálvizes fürdője, ám ezek a létesítmények az önkormányzatok többségének veszteséget termelnek. Talán ha tucatnyi fürdőtelepülésről mondható el ennek ellenkezője. Az egyik közülük Cserkeszőlő. A Szolnok megyei falu sikerében döntő szerep jutott Szokolai Lajos polgármesternek, aki 1998 óta irányítja a települést.
Szokolai elektrotechnikával, vasbetonelemek gyártásával és kereskedelemmel foglalkozó, több száz embernek munkát adó, többmilliárdos árbevételű vállalkozását „tette félre”, amikor elvállalta a polgármester-jelöltséget. Megválasztása után két évvel már megduplázódott, azóta megharmincszorozódott az önkormányzat vagyona.
Az eladósodást nem ismerő falu számláján mindig jelentős készpénztartalék „parkol”.
|
Még a lángost is önkormányzati cég süti
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Szokolai azzal kezdte a munkát, hogy lemondott a tiszteletdíjáról, a pénzt felajánlotta a Cserkeszőlő Alapítványnak. Aztán rávette a képviselő-testületet, hogy a település használaton kívüli ingatlanjait értékesítsék, és a befolyó pénzt fejlesztési pályázatok önerejére fordítsák.
Így lett előbb strandja, később fedett gyógyfürdője, hotelje, lakóparkja, új iskolája, pompás főtere a falunak. A fürdő köré elegáns gyógyszállók, panziók épültek, s valamennyi közintézményt a több mint ezer méter mélyről feltörő gyógyvízzel fűtik.
A faluban 3-4 százalék a munkanélküliség, a közalkalmazottak száma pedig meghaladja a kétszázharmincat. Ennek oka, hogy minden jól termelő ágazatot saját kézben tartottak, a fürdő területén belül csak önkormányzati tulajdonú vállalkozások vannak, kezdve a lángossütőtől a szállodáig.
Ez azt igazolja, hogy egy közösségi tulajdonban lévő cégcsoport is tud jól működni, ha nem akarják kilopni belőle a pénzt. Évente egymillió vendég fordul meg a településen, a fürdő bevétele meghaladja az egymilliárd forintot, a nyereség 200-300 millió forint. A polgármesteri hivatalban önálló pályázatíró dolgozik, s igyekeznek a lehető legtöbb projekten eredményesen részt venni.
Politikai széthúzás nincs a képviselő-testületben, minden önkormányzati tag függetlenként jutott be. Szokolai Lajos az elmúlt ciklusokban többször is felvetette: szívesen átadja a helyét, ha valaki elhivatottságot érez, de eddig mindig rábeszélték, hogy maradjon és induljon újra.
A hetvennyolc éves, s szavai szerint most már tényleg az utolsó ciklusát töltő polgármester, aki tulajdonképp nem létező nyugdíjas éveit fordította a falu fellendülésére, még mindig tovább álmodja a történetüket. Most – az országban elsőként – autósiskolát építenek gyerekeknek, oktatóközponttal, rutinpályákkal, vasúti kereszteződéssel, körforgalommal.
Abból a megfontolásból teszik ezt, hogy a kicsik igényeit is mérlegelik a szülők, amikor a nyaralást tervezik, egy ilyen kínálat pedig vonzó a gyerekeknek.
Tíz modern, Mercedes típusú, szenzoros elektromos autóban tanulhatják majd a vezetés alapjait a jelentkezők. A típusválasztás nem véletlen: negyven kilométerre Cserkeszőlőtől ott a kecskeméti Mercedes-gyár, és Szokolai Lajos azt reméli, a cég mecénásként beállhat az egyedülálló autósiskola mögé.
