A vasárnapi választásokon bebizonyosodott: sem a kormány irtóhadjárata, sem saját politikai hibái nem semmisítették meg a baloldalt. De bebizonyosodott az is: ez nem lesz elég. Új politikára van szükség, mást és másként kell tenni.
Az ország korszakhatárhoz érkezett. A rendszerváltással felszabaduló energiák rég kimerültek. A múlt század kivándorlási hullámai után Magyarország most veszíti el negyedjére középosztálya és ifjúsága legmozgékonyabb részét. A szegények száma nő. Az országot korrupt, az állam vagyonát saját fényűzésükre, százmilliós luxuspalotáikra költő gátlástalan politikusok, munkával sosem bíbelődött karrierlovagok vezetik. Az oktatás szétverésével, a szociális támogatások tönkretételével mérhetően növelték a társadalmi különbségeket.
Az emberek tisztességes képviseletére szolgáló demokratikus intézményeket szétverték. Legutóbb az önkormányzatokat és a civil világot támadták meg. Kevesen voltak, akik a demokrácia védelmére keltek, mert a többség korábban sem tapasztalta meg, hogy a kiépült demokratikus intézmények alkalmasak akarata és jogai folyamatos érvényesítésére. Ezért nem elég, ha csak az 1989-es alapokhoz térnénk vissza.
Az elmúlt évek kormányainak felelőssége nem azonos, de a leszakadást, a biztonság elvesztését, a kiábrándulást nem tudták megakadályozni.
Új rendszerváltásra van szükség és új rendszerváltókra.
Olyan baloldalra, amely nemcsak kormányt akar váltani. Amely változtatni akar és tud a fejlett Európától különböző "kaszinókapitalizmus" versenyt és szolidaritást egyaránt torzító viszonyain is. Amely megakadályozza az állam és a kiváltságosok erőfölénnyel való visszaélését, a maffiamódszereket, és a gazdasági versenyben is biztosítja a szociális védelmet és kontrollt. Olyan baloldalra, amely kötelességének érzi a munkavállalók jogainak radikális bővítését. Közösségi felhatalmazással olyan szabályokat alkalmaztat az állammal, amelyek a kevesebb eséllyel rendelkezőket a startvonalhoz segítik, a sikereseket teljesítményre ösztönzik és támogatják.
Új megállapodásokra, új elvekre, új módszerekre van szükség ahhoz, hogy mindenkinek joga legyen a tisztes emberi élet minimumához, az elemi létbiztonsághoz. Az alacsony bérekre, pusztán összeszerelő üzemekre, a szegénység növelésére alapozó versenyképesség nem gyarapítja a nemzeti vagyont, csak a nemzet vagyonosait. Állami bankok, ingatlanvásárlások helyett elsőbbséget kell adni az emberekbe való beruházásnak, különösen az oktatásnak.
A Deák Ferenc Kör az új, rendszerváltó politika érdekében javasolja:
1. Haladéktalanul kezdjük meg a garantált alapjövedelem bevezetésének előkészítését szolgáló társadalmi és szakmai vitát. A garantált alapjövedelemnek sok híve és sok ellenzője van. Az eddigi módszerek azonban elégtelennek bizonyultak a szegénység enyhítéséhez, a mindenkit megillető emberi méltóság megőrzéséhez. A vita felszínre hozhat más új javaslatokat is a "megélhetési bérekről", a szociális minimumról, a garantált alapellátásokról.
2. Kezdeményezzük a "részvételi demokrácia" új formáit, hogy az állampolgárok ne csak négy-öt évenként a választásokon, hanem folyamatosan részesei legyenek a fontos döntéseknek. Országos és helyi népszavazásokon dönthessenek az életüket befolyásoló tervekről, a költségvetések meghatározott részének felhasználásáról, választhassanak alternatív beruházási célok között. Népszavazáson mondhassák meg: akarnak-e stadionokat, központosított trafikokat, atomerőmű-bővítést, egyentankönyveket. Választhassanak közvetlenül köztársasági elnököt. Bővüljenek nagyságrendekkel a betegjogok, a fogyasztói jogok, az ügyfelek jogai az államigazgatás hivatalaival és a közszolgáltató intézményekkel és vállalatokkal szemben.
3. A demokratikus oldal közösségei a Deák Ferenc körök és más műhelyek, vitakörök hálózatában vitassák meg, találják ki közösen a "rendszerellenzékiség" gyakorlati értelmezését, a demokratikus erők parlamenti és önkormányzati jelenlétének, szerepének tartalmát és funkcióját, a polgári ellenálláshoz való viszonyunkat.
4. Hozzunk létre "alternatív legitimitást", szerveződjenek hálózatba a kormánytól független intézmények, közösségek, kontrollszervezetek, tudományos és kulturális műhelyek, önsegélyző és másokat segítő csoportok. Vegyük vissza a kormánytól a nemzet képviseletét Európában. Szabad szervezésű, demokratikus köreinkkel jelezzük a hazai közvéleménynek és Magyarország európai, amerikai barátainak a szabadságszerető magyar nemzet hangját. Válasszuk meg a demokratikus Magyarország "társadalmi" nagyköveteit, szószólóit.
5. Támogatjuk, hogy az MSZP elnöksége és választmánya szervezett vitát indít a baloldal meggyengüléséhez vezető hosszú folyamat és a három idei választás értékelésére, a tanulságokkal való szembenézésre. Egyetértünk azzal, hogy 2o15-ben kongresszus határozzon az újfajta, nyitott, közösségi politizálás működési kereteiről, az ezt szolgáló alapszabályról. Meggyőződésünk, hogy nincs visszatérés a hibásnak bizonyult működési modellekhez. A baloldalon nincs helye a "vezérpárt" modellnek, mert nem alkalmas a közösségi energiák hasznosítására, és talajt ad a felfelé tekintgető csodavárásnak. Nem szabad restaurálni azt a működésmódot sem, amely az érdemi, kifelé szóló politizálás helyett a belső hatalomtechnikai sikerekre koncentrál, mert ez leszűkíti a politika szemhatárát az egyre fogyatkozó tábor vezetői funkciójáért való küzdelemre, és ezzel bezárja a pártot a Fidesz erőterébe.
Új rendszerváltásra van szükség. A baloldalon új, rendszerváltó politikát kell képviselnünk. Ezt kívánja Magyarország emelkedése, szabadsága és társadalmi békéje. Ezt kívánja polgárai biztonsága, méltósága és gyarapodása.
2014, október 13-án.
Deák Ferenc Kör
