Ez szabályozza például a közoktatási intézményekben és a kórházakban felszolgált ételek elkészítésének módját, tápanyagtartalmát, s megtiltja azok utólagos cukrozását, valamint a sótartalmú ételízesítők használatát.
|
Nem nyúlhatnak majd csak úgy a sótartó után
Kocsis Zoltán / Népszabadság |
A jogszabály szerint januártól az étlapon fel kell tüntetni minden étel sótartalmát, illetve az esetleges allergén összetevőket is. Az étkezdékben pedig az asztalokon nem lehet só- és cukortartó, hanem azokat külön kell elhelyezni.
S ha ez nem lenne elég, feliratokkal is figyelmeztetni kell arra, hogy „A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást, szívinfarktust és agyvérzést okozhat! A túlzott cukorfogyasztás elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet!". Hogy ezzel az óvodások mit kezdenek, arról a rendelet nem szól.
Vastagabban kell szigetelni
Egyelőre alapvetően a közintézményeket érinti, hogy jövőre az eddiginél szigorúbb szabályok szerint kell szigetelni az uniós vagy központi források felhasználásával létesítendő vagy felújítandó épületeket. Erre a panelprogramban résztvevő társasházak esetében is figyelemmel kell lenni, ami azt jelenti, hogy a falakra az eddig átlagosan tíz centiméteres helyett 15-20 centi vastagságú szigetelőanyagot kell felszerelni.
A korábbi előírásokhoz képest mintegy negyven százalékkal kisebb hőátbocsátási értéket 2018-tól már minden új vagy felújított épület esetében be kell tartani, akkor is, ha a beruházást kizárólag magánpénzből valósítják meg.
Marad a plázastop
Marad idén is a plázastop, bár a korábbi háromszáz helyett a négyszáz négyzetméteresnél nagyobb bruttó alapterületű üzletek építéséhez, illetve bővítéséhez kell beszerezni az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását.
A köztársasági elnök a törvényt ugyan aggályosnak tartotta, de a parlament másodjára is elfogadta, és a lényeg nem változott: a kormányhivatal egy, az érintett szakminiszterek által delegált bizottság véleménye alapján dönti el, hogy hol épülhet új szupermarket Magyarországon.
Kötelező lesz a rabmunka
Januárban lép hatályba a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény, amely nagyobb figyelmet szentel a reszocializációra, vagyis arra, hogy az elítéltek miként válhatnak ismét a társadalom hasznos tagjává.
|
Cél, hogy a börtönökben is biztosítsák a teljes foglalkoztatottságot
Szabó Barnabás / Népszabadság |
Cél ugyanakkor, hogy a börtönökben is biztosítsák a teljes foglalkoztatottságot – kötelező lesz a rabmunka –, s a fegyintézetek a lehetőség szerint legyenek önfenntartók. Vannak emellett furának tűnő rendelkezések is: a raboknak fizetniük kell például a konditerem, a tévé vagy a merülőforraló használatáért.
A közelmúltban az Alkotmánybíróság megsemmisítette egy belügyminiszteri rendeletnek azt a passzusát, amely szerint a rendőrségi fogdákban a fogva tartottaknak lehetőség szerint három négyzetméternyi mozgásteret kell biztosítani. Januártól a „lehetőség szerint" kitétel a jogszabályban már nem szerepel, tehát a strasbourgi emberi jogi bíróság által megkövetelt legalább három négyzetmétert biztosítani kell. Ettől persze nem lesz több férőhely, és a zsúfoltság miatt a nemzetközi fórum Magyarországot a jövőben is elmarasztalhatja.
Egyébként a rendelet azt is tartalmazza, hogy a zárkákban lehetőség szerint legyen rádió és televízió, illetve elkülönített WC is.
Ne építsen engedély nélkül vasúti pályát!
Sokba kerülhet januártól, ha például engedély nélkül építenek vagy bontanak el vasúti pályát, alakítanak át biztonsági berendezéseket, esetleg a mozdonyok és vagonok papírjai nincsenek rendben.
Sínek szabálytalan elbontása esetén méterenként tízezer, létesítésekor harmincezer forint a büntetés, míg egy műszaki engedély nélküli jármű közlekedtetése miatt ötmillió is lehet a bírság.
A mozdonyvezetőt 150 ezer forintra büntetik, ha törli a menetíró készülék adatait, és ötvenezret kell fizetnie, amennyiben illetéktelen személyt enged a vezetőállásba.
Felügyelik az innovációt
A magyarországi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység felügyeletének egységesítésére, prioritásainak meghatározására, valamit a hazai és uniós források koordinált elosztására jön létre január 1-jén a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, amely a jelenlegi Nemzeti Innovációs Hivatal és az Országos Tudományos Alapprogramok Irodája jogutódaként látja majd el önálló kormányhivatalként a feladatait.
Az új hivatalhoz kerül minden központi kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati forrás, s a feladata lesz a nemzetközi tudományos intézményekben és tudományos programokban való részvétel koordinálása is.
Adót vethetnek ki bármely vagyontárgyra
Az önkormányzatok idéntől lényegében bármely vagyontárgyra adót vethetnek ki. A januártól hatályos szabályozás szerint települési adót „vezethetnek be bármely adótárgyra, ha az nem képezi törvényben szabályozott közteher tárgyát".
Más kérdés, hogy a helyhatóságok általában óvakodnak attól, hogy a lakosság adóterheit tovább növeljék, és ilyen értelmű nyilatkozatot tett közzé a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is.
