Borosné ezért döntött úgy, hogy a munkaügyi felügyelőséghez fordul. A miniszter és később a kormányszóvivő is elismerte ugyan, hogy a napi munkaidőt két órával meghosszabbították, s arról is beszéltek, hogy a Miniszterelnökség nem családbarát munkahely, de az érdekvédő szerint hivatalos vizsgálatnak kell tisztáznia, történt-e jogsértés. Ezt azért is fontosnak tartja, mert a tárca a kormány tevékenységében meghatározó szerepet tölt be, és az ott kialakult gyakorlat a többi állami szervezet számára mintaértékűnek tekinthető. Ami azért is érdekes – mondta –, mert a kormányzat más esetekben nagy hangsúlyt helyez arra, hogy családbarát munkahelyeket alakítson ki, amit azonban ennél a tárcánál, úgy tűnik, nem tartanak fontos szempontnak.
A szakszervezeti vezető felvetette azt is, hogy amennyiben egyes közszolgák a munkaidő meghosszabbítása miatt valóban felmondani kényszerültek, akkor őket vissza kell venni. Ez a tárcának azért is kötelessége – tette hozzá –, mert ha a kinevezési okmányokban bárkit napi nyolc óránál több munkára köteleztek, az a szerződési kitétel törvényellenes, és így egyértelműen semmis. Aki pedig ezt esetleg aláírta, Borosné szerint nyilvánvalóan nem önként tette, mert a további foglalkoztatás feltételeként határozták meg a túlmunka vállalását.
Január végéig kell lezárni a vizsgálatot
A közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerint a hatóságoknak általában harminc napon belül reagálniuk kell, de a munkaügyi eljárás határideje két hónap lehet, ha a vizsgálat a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok szabályszerűségére, a munkaerőkölcsönzésre, valamint a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre vonatkozó jogszabályi előírások betartására irányul. Ebben az esetben tehát a felügyelőségnek január végéig kell mondania valamit.
Fizesse meg az érintett kormánytisztviselőknek a „napi tízórás mértékű munkaidő alkalmazása miatt keletkezett rendkívüli munkaidő ellenértékét” a Miniszterelnökség – ezt is kéri közérdekű bejelentésében Borosné. Nem vitatja ugyanakkor, hogy a munkaadó rendkívüli esetben elrendelhet túlmunkát, de a heti munkaidő akkor sem haladhatja meg a 48 órát, míg hosszabb idő átlagát tekintve a heti negyven órát kell tartani. Ha valahol ennél többet kell dolgozniuk az embereknek, a főtitkár szerint annak csak egyetlen oka lehet: a feladatokhoz képest túl kevés embert foglalkoztatnak.
|
Megfizettetnék a rendkívüli munkaidőt is
Teknős Miklós / Népszabadság |
A kormányhivatalokat a Lázár-minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára irányítja, ezért kérdéses, hogy a munkaügyi felügyelőség felettes szervnél miként ellenőrizheti a foglalkoztatási szabályok betartását. Az MKKSZ főtitkára felvetésünkre leszögezte: bízik abban, hogy a bejelentése alapján tárgyszerű és pártatlan vizsgálatot folytatnak le, és annak megállapításait senki sem igyekszik majd befolyásolni. Borosné meggyőződése, hogy egyetlen szempont a törvényesség lehet, és akkor is feltárják a szabálytalanságokat, ha az egyes vezetők számára kellemetlen.
