Terhes nők jönnek, de Orbán nem kegyelmez

De itt nincs taxi. Megesik a szívem rajtuk. A Suzukiban meleg van, bevinném őket Mórahalomra, fedett helyre.

– Eszébe ne jusson! – mondja a mórahalmi önkormányzati rendészet munkatársa. – Az embercsempészetnek minősülne. Ha igazoltatják, akár börtönt is kaphat!

Valóban, naponta jön az e-mail a megyei főügyészségről, hogy embercsempészeket állítottak bíróság elé, és ítéltek el néhány nap alatt.

A rendész mutatja nekik, hogy pihenjenek még, aztán pedig arra, toronyiránt van a policija. Már csak két kilométer.

– Eleinte a magunk pénzéből vettünk ásványvizet és péksüteményt a gyerekeknek, de nincs az a pénz, ami elég lenne – mondja.

Újabb és újabb csoportok tűnnek föl az úton. Van, amelyik csupa huszonéves férfiból áll – ők határozottan haladnak. Egy kacskán lépdelő mozgássérültet ketten támogatnak. A legtöbben három-négy holtfáradt gyerekkel jönnek. A legapróbbakat kézben hozza az apjuk vagy az anyjuk. Egy nagyon pici lány kétségbeesetten szorítja az édesanyja kezét.

A nő egyedül van, terhes, nem tudja fölemelni.

Szabadkáról, valamilyen pihentetőszállásról indultak pirkadatkor – gyalog. Nem fagy, de minden hideg, sáros, lucskos. Az államhatáron nem túl mély árok húzódik, de aki nem jó helyen éri el, kénytelen combközépig érő vízben átgázolni. Sokan tudják is előre. A gyerekeket magasra tartják. A felnőttek a magyar oldalon – immár az Európai Unió területén – lecserélik és eldobják az átázott ruhát, már akinek még van váltónadrágja.

Van, aki a határon átjut, de útközben lekapcsolják. Rendőri kíséret Budapesten, a Keleeti pályaudvaron Szigetváry Zsolt / Népszabadság

Az egész határszakaszon nem láttunk egyetlen határrendészt sem. Igaz, a kameráikkal, éjjellátó készülékeikkel mindent látnak. Gyakorlatilag nyitva a határ: aki belép, és azt mondja, menekültstátuszt kér, azt az uniós jog szerint nem lehet visszakergetni Szerbiába. Aki útlevéllel jön Röszkénél, akár órákat vár az „Európa-erőd” kapujában. Itt egy lépés az egész.

Minden fasor és bokor takarásában gyűlik a szemét. Mivel nem tudni, fertőzöttek-e a göncök, az eldobált papír zsebkendők, az összes szétszórt szemét veszélyes hulladéknak minősül. Külön kell gyűjteni, előírásszerűen ártalmatlanítani.

– Azokat az embereket is rendszeresen kell orvosi vizsgálatra küldeni, akik naponta összeszedik a külterületen szétdobált több köbméternyi hulladékot – mondja Csányi László, Mórahalom alpolgármestere. Hozzáteszi: a Belügyminisztérium ad segítséget.

A mórahalmi városháza sarkánál gyűlnek az illegális határátlépők. A határrendészek csoportokba terelik őket, de várni kell, kevés a kisbusz. Ezen a délelőttön csupa koszovói albán lépett be a zöldhatáron. Máskor szoktak szíriaiak, irakiak, afgánok, fekete-afrikaiak is jönni.

Népes család ácsorog egy oszlop körül. A 12 éves forma, okos szemű nagylány el tudja mondani angolul a legfontosabb dolgokat. Négyen vannak gyerekek, plusz az apja, az anyja és az unokatestvére. Az édesapja testvéréhez mennének, aki a jugoszláv időkben telepedett le Münchenben. Azóta is van munkahelye, jó fizetése, úgy él, ahogy a németek. Nála lakhatnak, ameddig a szülők nem találnak munkát, és nem tudnak lakást bérelni.

Már persze ha ki nem utasítják őket azzal, hogy ők csak „jóléti” menekültek. A papa dolgozott Koszovóban, de nem tudta eltartani a családot a fizetéséből. A másik csoportban huszonéves fiatalemberek aggódva kérdik, úgy van-e még, mint a múlt héten: hogy aki a rendőrségen azt mondja, őt üldözik a hazájában, azt elküldik egy befogadóállomásra, de az nem zárt hely, tovább lehet onnan utazni. Kérdem a fiúkat, miért vágtak neki a világnak.

– Állást akarunk. Több iskolát. Rendes fizetést. Jobb életet.

– Mitől rossz az élet Koszovóban?

– Az egy rossz ország. Nincs más, csak a szervezett bűnözés. Nincs perspektívánk még főiskolai diplomával sem.

– Mi itt úgy tudjuk, Koszovó szabad, független ország.

– Mi nem olyannak ismerjük. De mindegy is. El akarunk menni. Ki! El Koszovóból!

Csányi Endre a határ felé vezető út kanyarulatában lakik, egy tanyán a buszmegálló mellett. A váró kocka alakú, ablaktalan bádogdoboz – abban szoktak tüzelni éjszaka a menekülők, hogy ki ne hűljenek. Még sohasem bántottak senkit, de egész éjjel ugatja őket a kutya. Most is állnak ott néhányan, az idős férfi éppen vizet készül vinni nekik.

– Tegnap kalácsot adtam három kicsi gyereknek – mondja az idős férfi. – Nem vagyok sírós alkat, de összeszorult a torkom, amikor megláttam őket. Hát mi lehet abban az országban, ahonnét karon ülő csecsemővel, terhesen is nekivágnak a világnak? Nem tudom megkérdezni, mert egyik sem beszél magyarul. Ez a rész már Ásotthalomhoz tartozik. Az ősszel másodszor választották itt polgármesterré a jobbikos Toroczkai Lászlót, aki magas kerítést akar építtetni a határra.

Aggódva kérdik, úgy van-e még, mint a múlt héten Kelemen Zoltán Gergely / MTI

Csányi elmeséli, hogy a múlt héten a szegedi buszon találkozott egy emberrel. Félig cigánynak nézett ki az illető, félig zsidónak, de nagyon tájékozott volt. Ő mondta, hogy azokat a távoli háborúkat valahonnan, talán Amerikából irányítják. A háború piszkos és bűnös dolog, mindez azért történik, hogy ezzel a sok idegen emberrel lefertőzzék Magyarországot. Elhűlve hallgatjuk. Az imént olvastuk, hogy hamarosan jön Morvai Krisztina, aki más európai parlamenti képviselőket is meghívott Ásotthalomra, sőt, a BBC stábját is ide várják. Közben Csányi megfogja a pillepalackba töltött vizet, és vendégszeretően kiviszi az albánoknak.

A Fidesz már a Jobbikban látja a versenytársat

Eközben Orbán Viktor miniszterelnökkel közölt interjút a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap Nem akarunk multikulturális társadalmat címmel. A kormányfő a bevándorlásról elmondta, hogy a kultúrák együttélése hatalmas feladat, s kockázatos, amikor az iszlámról és a kereszténységről van szó. Magyarország nem vállalta ezt a rizikót, és a jövőben sem vállalja. Magyarország tiszteletben tartja, hogy Franciaország vagy Németország más úton jár, de joggal várja el, hogy tiszteletben tartsák a magyar döntést is. „Nem akarunk multikulturális társadalmat" – közölte Orbán. A miniszterelnök a német újságnak is megismételte, amit a Hír TV-ben már szerdán elmondott, jelesül, hogy az uniós menekültügyi szabályozás laza, ésszerűtlen és visszaélésekre ösztönöz. „Aki politikai menekültnek mondja magát, azt annak is kell tekinteni, és nem lehet illegális határátlépőként kezelni. Egy ilyen személy szabadon mozoghat, és így is tesz, de azt hiszem, az osztrákoknak vagy a németeknek előbb vagy utóbb elegük lesz ebből" – mondta a miniszterelnök.

„Be kell reteszelni Magyarország ajtaját” Czeglédi Zsolt / MTI

A NOL-on már beszámoltunk arról, hogy szerda este Zsóryfürdőn a zárt frakcióülésen hangsúlyosan szerepelt a miniszterelnök politikai helyzetértékelésében a bevándorlás ügye, és azt mondta, nem szabad megvárni az uniós döntéseket, „amit lehet, magunknak el kell végezni".

Rogán Antal csütörtök reggel a közrádióban, amikor beszámolt az előző esti frakcióülésről, a miniszterelnök álláspontját tolmácsolva azt mondta, Orbán Viktor szerint „be kell reteszelni Magyarország ajtaját". Mint mondta, egyetlen megélhetési bevándorlóra sincs szükség. Ma ezt a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé, ezért erre kifejezetten törekedni kell törvényi változtatásokkal is, és nem szabad várni az Európai Unióra. Megjegyezte: biztos, hogy az unió is változtat majd a bevándorláspolitikáján, de lehet, hogy az Magyarország számára már késő lesz. A Fidesz-frakcióvezető szerint jól látszik, hogy tranzitországból Magyarország kezd célországgá válni, a frakcióülésen kifejezetten megdöbbenést keltettek a vonatkozó adatok – tudatta.

Fideszes vezető politikusok azt mondták lapunknak, hogy a Magyarország tranzitország kérdés valóban probléma lehet, de a miniszterelnök azért is tartja ilyen markánsan napirenden a bevándorláskérdést, mert a Jobbikkal versenyez.