Kérdésünkre Tóth Ádám megerősítette, hogy annak, aki igen gazdag, illetve a családi viszonyai bonyolultak, mindenképpen érdemes végrendelkeznie. Nincs erre feltétlenül szükség azonban, amikor valaki első párjával éli le az egész életét, s kizárólag ebből a párkapcsolatból születtek utódok. Ebben az esetben ugyanis a helyzet egyszerű: a fele vagyon a túlélő házastársé, a gyerekek a többin osztoznak, illetve az özvegy a közös lakáson kívüli hagyatékból is kap egy gyermekrészt. A házastársnak a lakásra egyébként élete végéig haszonélvezeti jog is jár, ami az élettársra már nem feltétlenül igaz.
Nagyjából a házasságok fele felbomlik, és sokan új családot alapítanak, ami később súlyos konfliktusok forrása lehet – mondja a közjegyző. Ezzel kapcsolatban egy művészember esetét említette, akinek több kapcsolatból számos gyermeke született, s a legidősebb akár az utolsó feleségnek az apja is lehetett volna. Amikor a férfi elhunyt, csúnya huzavona folyt arról, kik és milyen arányban részesedjenek a szerzői jogdíjakból. Tóth Ádám úgy véli, aki elválik, annak érdemes a korábbi és az aktuális házasságából származó gyerekek, valamint az új partner érdekére is figyelemmel végrendelkeznie, ami különösen igaz akkor, ha csak élettársi viszonyt létesített.
A végintézkedés jogilag rendben van, amennyiben azt valaki teljes egészében saját kezűleg írja, s pontosan kiderül belőle, kire milyen javait hagyja, valamint ellátja aláírással és dátummal. Amikor a végrendelet írógépen vagy számítógépen készül, kell két tanú is hozzá. A közjegyző szerint mégsem ilyen egyszerű a dolog, mert számos esetben tapasztaltak utóbb orvosolhatatlan hiányosságokat. Így a kedvezményezett nem lehet tanú, s nem működhet közre a végintézkedés elkészítésében sem. „A lakásom összes ingóságát örökölje" – hozott fel példaként egy rossz fordulatot, mert abból az következik, hogy magának a lakásnak a tulajdonjoga törvényes örökös híján az államra szállna.
Magyarországon a halálról nem szokás beszélgetni, miközben számos külföldi államban az öröklési folyamat optimalizálása bevett gyakorlatnak számít – hangsúlyozta Tóth Ádám. Ez azt jelenti, hogy igyekeznek a kedvezményezettek számára legkevésbé költséges megoldást választani. Nálunk ez azért lehet érdekes, mert az egyenes ági rokonok – illetve a házastársak – között nincs öröklési és ajándékozási illeték, ám távolabbi hozzátartozók esetében ez már nem igaz.
Így a közjegyző szerint célszerű átgondolni, hogy egy tehetősebb ember már az életében döntse el, kinek mit kíván juttatni, mert a feleség, a gyermekek vagy a szülők közbeiktatásával az ő egyenes ági rokonaiknak – tehát az örökhagyó testvéreinek, unokatestvéreinek, s más hozzátartozóinak – is illetékmentesen juttathat a javaiból. Egyébként 2010 óta – akkor vált a gyermekek és szülők között ajándékozás illetékmentessé – a hagyatéki eljárásban érzékelhetően csökkent az ingatlanok száma. Úgy tűnik, hogy ezzel a lehetőséggel sokan élnek – tehát a lakást a haszonélvezeti jog kikötésével elajándékozzák –, számítva akár arra is, hogy az öröklést megint illetékkötelessé teszik.
Egy konkrét eset kapcsán Tóth Ádám arra is felhívta a figyelmet, hogy az örökség végrehajtható vagyonná válik, ha valaki adósságcsapdába keveredett. Egy szülő ezért nem a devizahitelbe belebukott fiára hagyta a lakást, hanem az unokái javára végrendelkezett, és a gyermekének csak a haszonélvezeti jogot kötötte ki. Arra a felvetésünkre, hogy nem vitatható-e, ha efféle ügyletben működnek közre – miután a tartozás fedezetének elvonása is felvetődhet –, Tóth Ádám leszögezte: még etikai vétségről sem lehet szó, hiszen az örökhagyó szándékát mindenkinek tiszteletben kell tartania. Sokak számára bizonyára ismeretlen következménye van az uniós tagságnak – utalt egy újabb kérdéskörre Tóth Ádám.
Valahol máshol Európában
Jövő hónaptól a hazai közjegyzők járhatnak el azokban a hagyatéki ügyekben, amelyekben külföldi ingatlan érintett, de a tulajdonos életvitelszerűen Magyarországon él. Ausztriában vagy Németországban a középosztály tagjai közül sokan rendelkeznek üdülővel valahol Dél-Európában, és ez nálunk sem számít már kivételesnek. Ha tehát a magyar elhunytnak van egy házacskája az Adrián, az európai öröklési bizonyítványt itthon állítják ki, viszont az illetéket Horvátországban kell majd megfizetni. Ez újabb problémát vet fel a közjegyző szerint, mert mindenütt más összeget kell fizetni. Az illeték például Belgium egyes területein a hagyaték hetven százaléka, emiatt annak, aki az unión belül külföldi ingatlan vásárlásában gondolkodik, erre is figyelemmel kell lennie.
