galéria megtekintése

„Nem szorítanak satuba”

Az írás a Népszabadság
2015. 07. 11. számában
jelent meg.


Dési András
Népszabadság

Rengeteg a félreértés a lassan formálódó transzatlanti szabad kereskedelmi egyezmény (TTIP) körül Mikola István szerint. A külügyi államtitkár a legvitatottabb pontot, a vitarendezést kiemelné, és teljesen külön kezelné. Az amerikai elképzelést a választott bíróságokról az EU több tagállama, köztük Magyarország sem fogadja el.

Egy játékosnak huszonnyolccal szemben nem sok esélye lenne. Az egyedüli versenyző azonban egy globalizált gazdasági szuperhatalom, míg vele szemben a szociális piacgazdaság iránt elkötelezett, de alapvetően és több fronton megosztott országcsoport ül – e hasonlattal írta le az Egyesült Államok és az Európai Unió között már két éve tartó szabad kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat a lapunknak adott interjújában Mikola István.

Magyar részről a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára látja el a politikai felügyeletet az angol rövidítéssel TTIP-nek nevezett, jövő héten tizedik tárgyalási fordulójába lépő „maraton” felett. Bár az Európai Parlament a minap megszavazta, hogy támogatja a TTIP-tárgyalások folytatását, a téma óriási viharokat és vitákat kavar az EU-ban.

Míg a pártolói oldal azzal érvel, hogy a reménybeli egyezség megkönnyíti az európai áruk és szolgáltatások amerikai piacra jutását, az ellenzők közül sokan tartanak a tengerentúli árudömpingtől, a génmódosított termékek (GMO) áradatától. Valamint attól, hogy – az állatjóléttől kezdve az élelmiszer-biztonságon át a vegyiparig sok ágazatban – a védővámok és más piacvédő intézkedések lebontása az amerikainál jóval szigorúbb európai szabványok lazulását hozza magával.

 

– Jártak már nálam környezetvédők és konzervatív világszemléletű professzorok is „No TTIP” feliratú kitűzőkkel. Mindenkinek azt mondom, hogy a TTIP nem pártpolitikai ügy. A nemzetgazdasági érdekeinket, a magyar termelőket és gyártókat csak úgy tudjuk megvédeni, ha ott ülünk az asztalnál, és aktívan bekapcsolódunk a tárgyalásokba – utalt az eddig közel ötven szakmai és civil szervezettel folytatott konzultációkra Mikola. Az államtitkár úgy látja, hogy a TTIP körül sok a félreértés. A cél, hogy az USA és az EU – amelyek együtt a világ GDP-jének 46-47 százalékát adják – megőrizzék a harminc százalék körüli világkereskedelmi potenciáljukat.

A génmódosított termékek ellen tüntetnek New Yorkban
A génmódosított termékek ellen tüntetnek New Yorkban
Eduardo Munoz / Reuters

A GMO-kérdést Mikola István szerint nyugodtan ki lehet húzni az aggodalmak listájáról, mert az Európai Unió elfogadta a magyarok által is erőteljesen támogatott felfogást, hogy több okból – például a környezet, a biodiverzitás védelme miatt – az EU nem kér génmódosított termékekből.

A legtöbb indulatot az angol rövidítéssel ISDS-nek hívott, a befektetők és a fogadó országok között kirobbanó viták rendezése okozza. Az amerikaiak roppant erővel „nyomják”, hogy az érintett cégek választott bíróság elé vihessék a sérelmeiket. Több EU-tagállam – köztük a szuverenitás ügyében érzékeny Magyarországgal – ezt határozottan ellenzi. A csillagászati magasságokig, akár 40 millió euróig emelkedő perköltségek mellett az érintettek kiszolgáltatottnak éreznék magukat az amerikai óriáscégekkel szemben, és hiányolják a jogorvoslati lehetőségeket is. Mikola szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az ISDS-t leválasztanák a TTIP-tárgyalásokról, és a vitarendezési mechanizmusokat külön alakítanák ki.

– Az amerikaiak által elképzelt választott bíróságokkal biztosan nem lesz TTIP, azt az Európai Parlament sem szavazná meg, ahogy elutasítaná a ratifikálást a 28 tagállam nemzeti törvényhozásainak jelentős része is – hangoztatta az orvosból lett politikus. Az USA nemrég rukkolt elő azzal, hogy a felek hozzanak létre kvázi állandóan működő választott bíróságot. A volt egészségügyi miniszter és korábbi OECD-nagykövet szerint e felvetésről lehet esetleg tárgyalni, de a legjobb megoldás a vitarendezés „kiemelése” és külön pályára állítása lenne.

Magyarország elsősorban a visegrádi négyek és a közép-európai országok között keres szövetségeseket. A GMO-mentesség mellett magyar érdek, hogy a baromfi-, sertés- és marhahús vonatkozásában ne legyen korlátlan piacnyitás. Fontos szempont, hogy a magyar szellemi tőkére és tudásra épülő termékek (például szoftverek) akadálymentesen juthassanak az amerikai piacra. A terv eredetileg úgy szólt, hogy 2015 végéig megszülethet a TTIP, ám ez ma már irreális.

Ráadásul Washington inkább a csendes-óceáni térség szabad kereskedelmi egyezményére összpontosít, ezt tető alá hozhatják Barack Obama elnöki mandátuma idején. – Most Európa van sürgető pozícióban, ez nem feltétlenül előnyös – vélte Mikola. Szerinte, a ratifikációs folyamatokat is beleszámítva, még néhány évbe telik a TIPP megszületése. – Ha lesz egyezség, az nem jelentheti, hogy satuba szorítottak minket – mondta.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.