Horváth Csaba (MSZP) a csúszó beruházások miatt a főváros büdzséjét terhelő 66 milliárd forrását tudakolta, de nem kapott érdemi választ. Azt viszont kibökte Tarlós István, hogy akár már 2016 közepétől jöhet a dugódíj. Az új ciklusban hű árnyául szegődő Kocsis Máté (Fidesz) józsefvárosi polgármester ezt később azzal fejelte meg, hogy a közösségi közlekedés finanszírozásának megoldásához elengedhetetlen a kormány, a kerületek és az agglomerációs települések bevonása, amire pedig igen alkalmas lehet a dugódíj.
Erre már Pokorni Zoltán (Fidesz) XII. kerületi polgármester is felkapta a fejét, és egy széles körű egyeztetésre tett javaslatot. A maga részéről azt tartaná jó megoldásnak, ha az autósokat már a városhatárnál megállítanák, és egy többgyűrűs zónarendszert alakítanának ki.
Járatok szűnnek meg
A közösségi közlekedés központi szerepet kapott a költségvetési vitában. A városvezetés nem titkolta, hogy 15 milliárdos lyuk tátong a BKV büdzséjén, de Kocsis Máté mindenkit megnyugtatott, hogy folynak a tárgyalások a kormánnyal.
Mint kiderült, a főváros arra kötelezte a BKV-t, hogy olyan üzleti tervet állítson össze, amely belefér a szűkre szabott pénzügyi keretbe. Ez pedig aligha lehetséges komoly járatritkítás nélkül.
Egymillió az élő díszpolgároknak
Jelentősen megemelték a fővárosi elismerésekhez társuló pénzjutalmak összegét. Így a díszpolgári cím mellé egymillió forint jár az idei évtől. A cím egyébként mostantól halottaknak is kiosztható, de a posztumusz díjjal nem jár pénz. A Pro Urbe díjjal 500 ezer forint jár, a Budapestért címhez 300 ezer, míg a Főváros Szolgálataiért díjhoz 200 ezret mellékelnek. A díjazottak személyére a főpolgármester tesz javaslatot, amit a közgyűlés hagy jóvá. Az ellenzék nem támogatta a posztumusz díszpolgárságot, de Tarlóst ez nem hatotta meg. A fenti címeken egyébként összesen 70 személyt ismerhetnek el egy évben.
Ennek előfutára lehet a vasárnapi boltbezárások nyomán készített terv, amely szerint számos villamos- és buszjáratot egyszerűen leállítanak, illetve eltérítenek. Az összesen 28 járatot érintő megszorítás szakértői becslés szerint alig 100 milliót hoz a konyhára. Mi lesz, ha 15 milliárdot kell megtakarítani?
Plusz 92 perc sötétség
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes szerint a közszolgáltató cégek fővárosi támogatáscsökkentése nem jelent automatikusan színvonalesést. „Mindig lehet növelni a hatékonyságot” – jelentette ki. Így kellene kigazdálkodnia a Főkertnek 500 milliót, valamint egymilliárdot a Budapesti Dísz- és Közvilágítás Kft.-nek. Utóbbi elvonása napi 92 perccel több sötétséget hoz a városra Horváth Csaba számítása szerint. Bagdy másként számol: szerinte ez a pénz nem a működésből hiányzik, hanem a fizetendő vezetékadó miatt, amit majd más forrásból kap meg a cég. Tarlós István azt is elárulta, hogy tárgyalnak (vélhetőleg az állam) az RWE-vel a kft. fele részének megvásárlásáról. Tarlós szerint úgy könnyebb lenne a cég irányítása.
Elbukott a rezsiharc
Az ellenzéket mindez nem győzte meg. Gy. Németh Erzsébet (DK) a rezsiharc bukásaként értékelte a büdzsét, de azt is elfogadhatatlannak tartotta, hogy Tarlós 1,5 milliárd forint sorsáról dönthet, amelyből saját kerete 300 millió forint. Igaz, Kocsis Máténak is jut 25 millió saját keretként, 80 millió pedig más soron. De a fideszes kerületi polgármesterek se lehettek teljesen elégedettek, lévén az ülést a városvezetéssel folytatott vitájuk miatt több mint egyórás késéssel tudták csak megkezdeni.
Eszenyi marad
A jelenlegi vezetők folytathatják munkájukat öt színház – a Budapest Bábszínház, a Kolibri Gyermek- és I úsági Színház, az Örkény Színház, a Szabad Tér Színház és a Vígszínház – élén, miután a közgyűlés tegnapi zárt ülésén az ügyvezető igazgatói pályázatokról döntött. A Vígszínház vezetésére harmadszor írták ki pályázatot. Az elsőt eredménytelenné nyilvánították, a második, másfél éves időtartamra kiírt pályázaton az egyedüliként induló Eszenyi Enikő 2015. június 30-ig nyerte el a megbízást. A szerdai döntés szerint Eszenyi hivatalosan július elsején kezdi az új ciklust. (B. T.)
