Tévedni ugyanis az orvosnak is joga van. A gyógyító csak akkor büntethető, ha nem a szakmai szabályoknak megfelelően járt el, és bizonyíthatóan gondatlan volt. Ábrahám László az orvosbüntetésekre példaként saját ügyeit citálja. Mint mondja: pár évvel ezelőtt 400 ezer forint büntetést kapott egy orvos, mert egy 26 éves nőnél nem ismerte fel a méhen kívüli terhességet, és az asszony meghalt. Az ügyben hét igazságügyi orvosszakértő adott 12 szakvéleményt. Az eljáró bíróság első fokon egymillió forint pénzbüntetést szabott ki a nőgyógyászra, és egy évre eltiltotta a foglalkozásától, ám a fellebbezések után enyhültek a szankciók. A foglalkozástól való eltiltást mellőzték, a pénzbüntetés pedig 450 ezer forintra apadt.
Előbb letöltendő börtönbüntetést kapott első fokon az az orvos, aki traumatológusként fogorvosi rendelőben, de fogorvosi szakvizsga nélkül dolgozott, és túladagolta az érzéstelenítőt az egyik betegének, aki meghalt. A másodfokú eljárásban viszont felfüggesztett börtönre enyhítették a büntetését.
Ábrahám László az utolsó tíz évben egyetlen szülész-nőgyógyászra emlékszik, akit három évre ítéltek, de őt sem bizonyított műhiba miatt, hanem azért, mert saját maga által patkányokon kikísérletezett meddőséget okozó szert adott be engedély nélkül a hozzá forduló asszonyoknak.
A napokban zajlik Szegeden az a büntetőper, amelyben egy rossz helyre beadott injekció miatt meghalt egy 14 éves gyerek. Még 2013-ban a daganatos terápia részeként beadandó négy injekció közül hármat a gerinccsatornába, egyet a vénájába kellett volna kapnia a kislánynak, ám a fecskendőket felcserélték. Most két orvos és egy ápoló ül a vádlottak padján. A tragédia után két évvel a legutóbbi tárgyaláson újabb szakértőket rendeltek ki, akiket legkorábban ősszel hallgat majd meg a bíróság.
A perek elhúzódása nemcsak az érintett betegeknek vagy hozzátartozóiknak jelent problémát, de a kórházaknak is sokba kerül. A Veszprém megyei kórházhoz évente 10-15 kárigény érkezik, ám ezek nem mindegyikéből lesz per – mondta lapunknak Rácz Jenő főigazgató. A kártérítési perekben a kórházak fizetnek a hibázó alkalmazottaik helyett.
A kórházi felelősségbiztosítások mára mind kevésbé nyújtanak fedezetet a megítélt károkra. A biztosító ugyanis csak egy limitig – évente négy alkalommal ötmillió forintig – fizet. Ha ez nem elég a kártérítésre, akkor azt a kórháznak a gyógyításra költhető bevételéből kell kigazdálkodnia, miközben a kasszájukban erre egyetlen fillér sincs. Rácz Jenő szerint nagy probléma, hogy a perek évekig húzódnak, és eközben az eredeti követelés összegét a kamatterhek is megnövelik.
|
A kórházi felelősségbiztosítások egyre kevésbé fedezik a műhibák miatt megítélt kártérítéseket
Wéber Tamás / Népszabadság |
A néhány nappal ezelőtt megtartott fővárosi betegbiztonsági szakmai konferencián kiderült: még azt sem tudni, hogy évente hány műhiba történik az ellátórendszerben, illetve hány esetből lesz kártérítési vagy büntetőper. Az igazságügyi adatközlésekben nem alkotnak külön kategóriát a műhibák, így csak ügyvédektől, károsultaktól vagy független részkutatásokból szerezhető információ a jogerős ítéletekről.
Bűnök és károk
A kezelési hibák esetén a kórház, illetve az egészségügyi szolgáltatók ellen kártérítési per kezdeményezhető. Az intézményekben dolgozó orvosi, illetve ellátási hibákért a munkáltató vállalja a felelősséget, és fizeti a kártérítést. Ha bizonyítható, hogy a gyógyító nem kellő gondossággal, nem a szakma szabályai szerint járt el, úgy büntetőperben is megállapítható az orvos felelőssége.
Becslések szerint évente körülbelül 300-500 műhibaper indul. A bíróságokhoz főként kórházi fertőzések, szülész-nőgyógyászati vagy sebészeti beavatkozás, diagnosztikai tévedés, illetve betegtájékoztatás elmaradása miatt fordulnak az emberek. A kórházak 2011-es államosításakor a 19 megyei és a 12 fővárosi intézményeknek megközelítőleg 420 pere volt folyamatban, ezekben mintegy ötmilliárd forint kárigényt követeltek.
