galéria megtekintése

Visszaütött a gyűlöletkampány?

15 komment

Cz. G.

A Tárki felmérése szerint kevéssé érződik a kormány negatív kampányának hatása.

Az idegenbarátok mellett az idegenellenesek aránya is csökkent, közben jelentősen megnőtt a mérlegelők száma – derül ki a Tárki legújabb kutatásából. Azt már mi tesszük hozzá: a mostani eredmények alapján nem lehet azt állítani, hogy a Fidesz számára eddig sikerrel járt volna a menekültek ellen indított összehangolt kampány.

A Tárki általában évente egyszer készít felmérést az idegenellenességről. Az idén kivételt tett, április után júliusban is elvégezte a vizsgálatot. „Kíváncsiak voltunk rá, hogy rövid távon mennyiben jelentkeznek a közvéleményt érő erőteljes hatások” – mondta a kutatást vezető Sik Endre.

A 18 éven felüli lakosságot reprezentáló, ezerfős mintán végzett felmérés szerint az számít idegenbarátnak, aki mindenkit beengedne az országba, idegenellenesnek pedig az, aki senkit. A harmadik csoport a „mérlegelőké”: ahogyan az elnevezés is mutatja, ők mérlegelnék, kiket engednének be és kiket nem Magyarországra.

 

Júliusban a felnőtt lakosság 39 százaléka választotta az idegenellenesnek tekinthető – nagyon is aktuálissá vált – állítást, azt, hogy az országba menedékkérő ne tehesse be a lábát. Áprilisban még a megkérdezettek 46 százaléka gondolkodott így. Néhány hónap leforgása alatt az idegenbarátok aránya is csökkent (kilencről öt százalékra), ugyanakkor lényegesen nagyobb lett a mérlegelők tábora (az áprilisi 45-höz képest 56 százalék).

Ha Magyarországra jönnek, legalább lesz mivel hazamenniük
Ha Magyarországra jönnek, legalább lesz mivel hazamenniük
MKKP

Az áprilisi emelkedés után a júliusi idegenellenességi adat ismét a tavalyi szinten áll. Ez is magas szám, de nem nőtt tovább a nemzeti konzultáció, a plakátkampány és a Szerbia felől jövő migránsok médiában is nagy hangsúlyt kapott áradásának hatására – áll a Tárki összefoglalójában. Azért az arabokat a mérlegelők háromnegyede most is elutasítaná, 53 százalékuk pedig a nem létező piréz népcsoport nem létező tagjait sem engedné be hazánkba.

A Tárki megállapítása szerint az idegenellenesség ott magasabb az átlagosnál, ahol és akik számára a menekülők jelenléte a legláthatóbb (vagy terhesebb), illetve azok körében, akik a menekülőket alkalmasnak érzik az idegenekkel szembeni előítéletességük kifejezésére. Érvényes ez a dél-alföldi régióban élők (53 százalék), a Jobbikkal szimpatizálók (54 százalék), a rossz anyagi helyzetben lévők (43 százalék) esetében.

A kutatókat is meglepte, hogy

a megkérdezett dél-alföldiek között egyetlen idegenbarát válaszoló sem akadt.

Az idegenbarátok aránya az átlagos öt százaléknál ott magasabb – például a nyugat-magyarországiak körében –, ahol kisebb az esélye a menekülőkkel való találkozásnak, valamint olyan társadalmi csoportokban, amelyek értékrendje feltehetően nyitottabb az idegenekkel kapcsolatban.

Közéjük tartoznak a felsőfokú végzettségűek (13 százalék) és azok, akik maguk is külföldi munkavállaláson vagy kivándorláson gondolkodnak (12, illetve 17 százalék), továbbá a gond nélkül élők (15 százalék) és a hetente templomba járók (17 százalék). 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.