A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) korábbi álláspontja is az volt, hogy a csomag elutasítása esetén csakis öt százalék feletti minimálbér-emelés és ugyanekkora mértékű bérajánlás fogadható el, emeli ki Varga. A MaSZSZ határozott véleménye az volt, hogy a háromszázalékos béremelés mellett nincs semmiféle bérfelzárkóztatás, így egy ilyen ajánlat elfogadhatatlan.
A minimálbér 2017-ig évente kilátásba helyezett 4,0-4,5 százalékos emelése pedig csak ahhoz lenne elég, hogy annak nettója elérje a létminimum nyolcvan százalékát. A cél viszont a dolgozói szegénység felszámolása érdekében nem lehet más, mint a minimálbér nettó összegének a létminimumhoz történő igazítása – hangsúlyozza az elnök.
Ötszázalékos béremelést követeltek
Időközben a kormány a pedagógusbéreket egyeztetés nélkül elválasztotta a minimálbértől, s ezzel évente átlagosan 60-120 ezer forinttól fosztotta meg őket – állítja az érdekvédő. Az életpályamodellek kapcsán szerinte csak a fegyveres szolgálatok remélhetnek 2015 közepétől béremelést, de annak mértéke is bizonytalan.
A kormánytisztviselők helyzetét – s a korábbi ígéreteket megváltoztatva – csak 2016 közepétől kívánja rendezni a kormány, miközben csaknem félmillió közszolgálati munkavállaló hetedik éve nem kapott fizetésemelést. Ők a keresetük reálértékének egyharmadát elvesztették. Ezért követelt a SZEF azonnali ötszázalékos, de minimum tízezer forint fizetésemelést január 1-jétől mindenkinek.
Bíztak a versenyszféra képviselőiben
A közszférát képviselő SZEF arra kényszerült, hogy a kormány alkuképtelensége miatt felálljon a tárgyalóasztaltól, és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretében folytatott egyeztetések megszakadtak – írja Varga. Remélték azonban – tette hozzá –, hogy a versenyszféra képviselői kitartanak a közösen kialakított és csomagba foglalt követelések mellett.
Mindezek tükrében megdöbbenéssel és csalódottsággal értesültek a minimálbér 3,4 százalékos emelését jelentő megállapodásról, s arról, hogy ezt aláírták a versenyszféra szakszervezeteinek vezetői – emeli ki Varga. Ezt azért is aggályosnak tartja, mert számtalan beváltatlan, halogatott ígéret volt, egyoldalúan írtak át jogszabályokat, kiüresítették a sztrájkjogot, s a közszférából az egész társadalom kárára százmilliárdokat vontak ki.
A SZEF-nél sajnálattal látják, hogy akadtak olyan szakszervezeti vezetők, akik ismét hitelt adtak a további üres ígéreteknek. Vagyis elfogadták, hogy a követeléscsomagról majd a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) tárgyalnak, s megelégedtek a bérfelzárkóztatást nem tartalmazó minimálbérrel. Vargáék emiatt értetlenül állnak a történtek előtt.
Ismét a magasabb keresetűeknek kedveznek
Ez a megállapodás a társadalom egészének működését, életminőségét befolyásoló közszolgáltatásokat végző munkavállalók cserbenhagyását, a munkavállalói szolidaritás megroppantását jelenti – állítja a SZEF elnöke. Ezzel segédkezet nyújtottak ahhoz a politikához – írja –, amely a jövedelmeket a magasabb keresetűek javára csoportosítja át, dolgozói szegénységbe dönti a munkavállalók millióit, és egyre kevesebb forrást biztosít a közszolgáltatások finanszírozására.
A közszféra szakszervezetei a történtek tükrében is igazolva látják a közszolgálati szakszervezeti egységtörekvések indokoltságát – olvasható a közleményben. Az erőket megosztó hatalmi politika elleni összefogás nélkül nem tudják megállítani a jelenleg egyre gyorsuló folyamatot, amely a teljes közszolgáltatási szektor összeomlásával fenyeget, s dolgozók százezreinek életét teszi kilátástalanná – fogalmaz Varga.
Ezért a SZEF nemet mond a megállapodásra, s együttműködésre, szolidaritásra, érdekvédelmi harcra, jogaik következetes érvényesítésére hívja fel tagjait.
