A lakossági devizahitelezésben is utazó FHB-t is megtépázta a hitelválság, majd a második Orbán-kormány bankszektort sújtó intézkedései, amelyek az FHB-csoport számára 2010 és 2015 között 70 milliárdos extra terhet (veszteséget) okoztak, így nem meglepő, hogy az FBH utolsó nyereséges éve 2010 volt, azóta pedig 36 milliárdos veszteséget halmozott fel. Az állam már a szocialista érában is segítőkésznek mutatkozott a bankokkal, így az FHB-val szemben is: Veres János pénzügyminisztersége alatt 30 milliárd forintos tőkeinjekcióhoz, illetve 400 millió euró hitelhez jutott a bank akkor, amikor az OTP 1,4 milliárd euró, míg az MFB 170 milliárd forintnak megfelelő multicurrency hitelt kapott. Bár a bank egy év alatt visszafizette az államnak a neki juttatott összeget, az ügylet Brüsszelben – a konkurrencia első feljelentése nyomán – felvetette a tiltott állami támogatás gyanúját, így végül az FBH vállalta, hogy osztalékot fizessen. (Az egy évig „ingyen" használt pénz után így végül 2,6 milliárdot fizetett az államnak a segítségért.)
|
Spéder Zoltán (jobbra) Varga Mihállyal
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A nagy kiugrást az hozta el, hogy Orbán Viktor 2010-ben úgy látta: az akkor még széttagolt vidéki takarékszövetkezetekből a magyar pénzügyi rendszer új pólusát kell megszervezni. A törvényhozás 2013-ban döntött úgy, hogy a takarékszövetkezetek kötelezően lépjenek be az újonnan létrejövő Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szövetségébe (SZHISZ), illetve szorosabb állami ellenőrzés alá vonták a szövetkezetek mögött álló TakarékBankot. Ezt követően eladásra hirdették a TakarékBankban lévő állami tulajdonrészt. A takarékbanki részesedést végül 2014 márciusában egyedül ajánlattevőként az FHB 25 százalékos tulajdonrészével frissen létrehozott Magyar Takarék Zrt. (Matak) vásárolta meg. Mivel közben az FHB belépett a SZHISZ-be is, így az FHB a takarékoknál kétszeresen is „házon belülre" került. Megjegyzendő: az Orbán-kormány a TakarékBank részesedés eladását „nemzetstartégiai jelentőségűnek" nyilvánította, így nem kellett kikérni hozzá a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyét sem.
A 2013-as törvény erejével fogva a SZHISZ és a TakarékBank – azaz a mögöttük a kulcspozíciókban lévő munkatársain keresztül formális és informális befolyását egyaránt érvényesíteni tudó Spéder – megszerezte a helyi takarékok fölötti érdemi irányítást. Így a takarékok – egyes vélemények szerint – elvesztették önálló szerepüket, gazdasági döntések zömét csak a központ, azaz a Takarékbank egyetértésével hozhattak.
A takarékszövetkezetek fölött befolyás megszerzésével megizmosodott FHB újabb állami támaszt kapott. Előbb a Magyar Postával „stratégiai partnerségre" lépett FHB 2013-ban megvásárolta a Magyar Díjbeszedő Holdingot, majd a Magyar Posta is beszállt az FHB-ba. A vásárlás nemcsak az FHB tőkehelyzetét javította, hanem a postafiókokon keresztül az FHB a lakossági portfólióját is lendületesen bővíteni tudta, már ekkor is javarészt Spéder mentora, Csányi Sándor vezényelte OTP rovására.
Hab volt a tortán, hogy 2014 végén a TakarékBank beszüntette a Takarék Alapkezelő tevékenységét, és az FHB-hoz tartozó Diófa Alapkezelőhöz vitte át az ott kezelt eszközöket. Az eredetileg 20 milliárdos eszközállományú Diófa eszközállománya a termék- és IT-fejlesztéseknek, illetve az időközben megnyílt lehetőségek kiaknázása miatt alaposan megugrott, így az FHB-leányvállalat 2015-re 400 milliárdos eszközállományt kezelt. Az ügylettel szemben az Országos Takarékszövetség (OTSZ) vezetője, Demján Sándor is tiltakozott, ám hasztalan.
A „régiek" közül ennél jóval keményebb lépésre szánta el magát Csányi Sándor OTP-vezér: a hírek szerint az OTP egyenesen Brüsszelhez fordult több FHB-t, illetve szövetkezeti hitelintézetet érintő ügyben tiltott állami támogatás gyanújával. De a rekordgyorsasággal terjeszkedő Spéder máshonnan is kapott ellenszelet: amikor a 2015 nyarán az időközben a TakarékBanki részesedéssel megtámogatott FHB tőkeemelés mellet döntött – amivel jelentősen lecsökkent volna a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) FHB-beli részesedése –, az MNV perrel fenyegette meg a bankot, amire az FHB kénytelen volt lényegében visszavonulót fújni és érintetlenül hagyni az MNV részesedését. De ugyanígy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) FHB-ra kirótt kisebb-nagyobb bírságai is jelzik, hogy a Fidesz-hátországból sem mindenki nézi osztatlan örömmel Spéder nyomulását.
Ugyanakkor az FHB térnyerése egyelőre megállíthatatlan: jelzésértékű, hogy az újrainduló állami támogatású (CSOK) lakáshiteleket elsőként az FHB-nél lehetett felvenni. Az egykor tőkeproblémákkal küszködő kisbank az újrainduló támogatott lakossági lakáshitelpiac meghatározó szereplője, az Orbán által évekkel ezelőtt megálmodott nemzeti bankrendszerének egyik fő tartópillére lehet.
