galéria megtekintése

Nem baj, ha drágább, csak ne kelljen annyit járni a hivatalba

2 komment


Csuhaj Ildikó

Fenntartással figyeli a háttérintézmény-rendszer átalakítását Varga Péter, Navracsics Tibor volt közigazgatási miniszter korábbi programírója.

– Ez nem bürokráciacsökkentés. Eretnek leszek: engem mint állampolgárt nem érdekel, mennyibe kerül a közigazgatás, hogy húsz százalékkal mérséklik-e a dologi kiadásokat azzal, hogy például 50 központi hivatalt és minisztériumi háttérintézményt integrálnak a miniszté­riumokhoz. Rossz az a szemlélet, miszerint a pénz a kulcsfogalom. A hatékony ügyintézés a fontos, ez pedig azt jelenti, hogy nem háromezer, de tíz ember is sok, felesleges, ha a közigazgatás nem az ügyfél oldaláról közelíti meg az aktuális élethelyzeteket, az ügyek megoldását. Ez a szemlélet pedig a rendelkezésre álló információk alapján nem látszik a mostani heroikus intézményi reformnál – így értékelte a Népszabadságnak a kormányzati háttérintézmény-rendszer átalakításáról meghozott kormánydöntést Varga Péter, aki az „E-közigazgatás 2010" dokumentum egyik szerzője.

Nagy átalakítás jön, de az irathalmok maradnak
Nagy átalakítás jön, de az irathalmok maradnak
Honéczy Barnabás / MTI

E stratégiai dokumentum az előző Orbán-ciklusban része lett a Navracsics Tibor volt miniszterelnök-helyettes, egykori közigazgatási és igazságügy-miniszter által fémjelzett Magyary Programnak, amely a közigazgatás korszerűsítését célozta meg, a „jó állam-jó kormányzás" tézissel a középpontjában.

 

Arra a kérdésünkre, hogy a háttérintézményi rendszer átalakítása után valóban „hasznosabb" lesz-e az ügyfelek számára, Varga Péter azt mondta, nem tudja a választ. Véleménye szerint amikor ebben az ügyben a bürokráciacsökkentést hangsúlyozza a kormánykommunikáció, olyan dolgokat hoznak össze, amik nem kapcsolhatók össze: a szervezeti kérdést, a feladatelosztást és a bürokráciacsökkentést. Holott ez utóbbi nem strukturális-intézményi, hanem gondolkodásmód-változás kérdése lenne. Ügyfélpozícióból nem az az érdekes ugyanis, hogy 73 háttérintézmény közül 50 hatósággal, szervezettel mi lesz, hanem az, hogy gyors, átlátható és biztonságos legyen az ügyintézés – mondta Varga Péter.

A stratégiai tanácsadó konkrét példaként egy autó tulajdonváltását említette: ha a mostani nagy háttérintézményi integráció után is neki, az ügyfélnek kell vinnie „a papírt" egyik állami hivatalnoktól a másikig, akkor igazából mindegy, hogy ezeknek a hivatalnokoknak egy intézményben van-e az asztaluk vagy „éppen átfestették a névtáblát". Varga Péter lapunknak megkockáztatta: ügyféloldalról „édesmindegy", hogy mennyi a közigazgatás büdzséje. Bizonyos határok között természetesen, de az sem baj, ha éppen drágább a közigazgatás – például az elektronizálás miatt –, csak ne legyen szükség a sok „hivatalba járásra, papírra, pecsétre".

Minisztériumi szinten, legfölül vannak tartalékok, és ezekbe bele kell nyúlni

Az ország miniszteriális struktúrában működik, sőt a tárcák már másodfokon eljáró hatóságok lettek. Az, hogy egy döntést meghozzanak, az diskurzív műfaj, de a döntés hatósági végrehajtása professzionális menedzsmentkérdés, nem politikai kérdés. A kormányhivatali struktúra a járási hivatalokkal együtt hatékony felállás, a 197 járás és 20 kormányhivatal alkalmas az ország működtetésére, ezért rájuk kell bízni a végrehajtást és az államkincstárra – így érvelt Lázár János a Népszabadság ­kérdésére legutóbbi sajtótájékoztatóján, megindokolva, miért hasznos a 73 háttérintézmény integrálása.

A miniszter lapunknak adott tájékoztatása szerint legkésőbb január elsejére kell a minisztériumok vezetőinek összeállítaniuk az elbocsátandók listáját, miután a háttérintézmények beolvadnak a tárcákba – szerinte 3000 hivatalnoktól kell majd megválni. „A minisztériumi szinten, ­legfölül vannak tartalékok, és ezekbe bele kell nyúlni. Az államkincstár 840 ezer állami alkalmazottnak utalt fizetést, és ebben nincsenek benne az állami cégek. A megbízási szerződéssel foglalkoztatottakkal együtt egymillió fölött van azok száma, akik az államtól kapják a pénzüket. „Senki nem hiszi el az állami alkalmazottak közül, hogy egy korszak véget ért, másik világ jön, ha a minisztériumokban nem lesz változás, ha nem ér véget az álláshelyek halmozása” – közölte Lázár János. Viszont nem lesznek „szubtrópusi”, sokmilliós végkielégítések, az állami tisztviselőkről és köztisztviselőkről szóló törvény hat hónap végkielégítést ír elő felmentés esetén, ez bíróságilag is védett – tette hozzá. De azt a munkaadót is támogatják majd adó-, azaz járulékfizetési kedvezménnyel, a karrierhíd programmal, aki olyan embert foglalkoztat, aki a közszolgálatból kilép.

A háttérintézményi vezetők sok esetben államtitkári, helyettes államtitkári besorolást élveznek, és az átalakítás során minisztériumi vagy kormányhivatali osztályvezető lesz belőlük, ez legalább „öt grádiccsal” való visszalépést jelent, 300-400 ezer forintos fizetést. „Meglátjuk, hogy vállalják-e, ennyit tudunk ajánlani” – jegyezte meg a miniszter, emlékeztetve: ezt végigcsinálták a kormányhivataloknál is, ahol az első integrációval 2014–2015-ben 3200 vezetői álláshely szűnt meg, és ez egymilliárdos bérmegtakarítást jelentett.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.