nem dőlne össze a világ, ha belátnák, lehet tévedni, sőt, lehet másra hallgatni.
Mivel érthetetlen módon a Magyar Önkormányzatok Szövetségét sem hívták el a Köznevelési Kerekasztalra, holott ötszáz település kétezer intézményt működtet ma is, magunk hirdettünk fórumot, hogy legalább hallgassanak meg minket, induljon valódi párbeszéd. A fórumot sikerrel megtartottuk, a párbeszéd elmaradt.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
– Az államosításról is tárgyaltak volna? Létezik olyan központosítás, amelyet támogatna az önkormányzati szféra?
– Mi azt mondjuk, hogy lehet, sőt kell beszélni a centralizálás és a decentralizálás kérdéséről. Hiszen vannak olyan önkormányzatok, amelyeknek sem anyagi lehetőségük, sem megfelelő szakembergárdájuk nincs. A korábban iskolafenntartó önkormányzatoknak úgy húsz százaléka sorolható ide szerintem. Nagyon sok olyan település van azonban, ahol hihetetlen szakmai tudás halmozódott fel bő két évtized alatt, és még az elvonások ellenére is van fedezet az iskolák működtetésére. Ráadásul nem lenne szabad kihagyni a számításból azt, hogy az önkormányzatok rendkívül motiváltak az oktatásügyben, hiszen az ott élő gyerekekről, a családokról, az ő jövőjükről, végeredményben a település jövőjéről van szó.
De többek között a diákok esélyegyenlőségét is az szolgálná a leginkább, ha mindenütt a legalkalmasabb fenntartó felelne az iskolákért: néhol az állam, néhol az önkormányzat, néhol együtt. De a jól működő rendszer fontos lenne azért is, mert
egyáltalán nem mindegy, hogy három kérvényre és három aláírásra van szükség mondjuk egy WC-deszka cseréjéhez
vagy elég egy telefon az önkormányzat illetékeséhez.
– Márpedig készülhetnek a kérvényezési rendszerre az iskolákban, hiszen a szakminiszter már benyújtotta az oktatási törvényeket módosító csomagot az Országgyűlésnek, és jön az új Klik.
– Az utóbbi hetek eseményei, a Köznevelési Kerekasztal látszategyeztetései alapján világossá vált, hogy valahol magas szinten megszületett a politikai döntés, s az apparátus azt végre is hajtja.
– Politikai döntés lenne az iskolafenntartás átalakítása?
– A kormányzati stratégia része, hogy rövid pórázon tartják az önkormányzatokat. Mind több feladatot és forrást vonnak el, egyre szűkül a mozgástér. Ma már teljesen természetesnek számít, hogy a térség országgyűlési képviselőjén múlik, hova, mennyi pénz jut.
– Az iskolákat is a kormányzattól való függés erősítésére használnák fel?
– Annyi biztosan látható, hogy szinte minden területen egyre nagyobb a függés és a kiszolgáltatottság.
– Tudható már, hogy az önkormányzatok mikor és miként szállnak ki a rendszerből?
– A gyakorlati teendőkről szinte semmit nem tudni. Mert megint éppen olyan kapkodva, kevés információ alapján alakítanak a rendszeren, mint a Klik megszületésekor.
Hol van például az a tanulmány, amelyet a Klik elmúlt hároméves működéséről készítettek? Nincs ilyen. Megint ötletelnek, s politikai célok mentén alakítanak a rendszeren.
Ez pedig előrevetíti az újabb bukás lehetőségét. Május közepe van, július elején állna fel az új fenntartó, miközben ennyi idő alatt még akkor sem lenne idő a tisztességes átadás-átvételre, az épületek számbavételére, ha lenne részletes terv. De ilyen sincs. Ma még azt sem tudni, hogy hol, mikor, miként jönnek létre az újnak mondott oktatási központok.
